Leptin 3: Miért nem mindig működik a fogyás reggeli kardio edzéssel, éhgyomorra?

Valamiért az van a köztudatban, hogy a reggel éhgyomorra végzett edzés egy kiváló stratégia a fogyáshoz. Van, akinél működik, de sok esetben szerintem nem. Ezt a módszert szeretném most egy kicsit megpiszkálni és jobb megoldásokat javasolni. Előre szólok, hogy nem leszek udvarias és helyenként talán túl kockafejű tudományos leszek. Felveszem a szigorú biofizikus szemüveget és ebből a nézőpontból vizsgálom a jelenséget.

Az alaptézis az lenne, hogy ha kihagyjuk a reggelit, akkor ugye nincs friss elégetni való üzemanyag és a test hozzányúl a zsírraktárakhoz, hogy legyen energia az edzéshez és így kész is van a fogyás. Hurrá, ég a zsír! (biokémiás gondolkodás) Ebbe az idilli elgondolásba szól bele a leptin hormon és a cirkadián ritmus. (kvantumbiológiás gondolkodás)

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

A leptin hormon alaposabb megértéséhez ajánlom az előző két cikket vagy a könyveimet (A paleón túl, Napfény diéta) a témában. Röviden arról van szó, hogy úgy néz ki ez a legfontosabb hormonunk és irányítja a többit, felelős a zsír raktározásért, felhasználásért. Számon tartja, hogy mennyi üzemanyag van raktáron és mennyit szükséges bevinni a szervezet optimális működéséhez. Ezzel egy egészséges embernél nem is kell sokat foglalkozni, szép csendben teszi a dolgát. A mai világban viszont sajnos sokaknál nem működik jól a leptin jelzés, leptin rezisztencia alakul ki. Ilyenkor az agy nem tudja pontosan, hogy mennyi benzin van a tankban, elkezd pl. raktározni és nem lesz optimális az energiatermelés sem sportolásnál.

A leptin rezisztencia kiváltó okai lehetnek:

…..

 [Ha szeretnéd tovább olvasni a cikket, csatlakozz a patreon blogomhoz!]

 

Pozitívum: kint van a napkelténél, tengerparton, mozog, elszánt. Negatívum: lehetne cipő nélkül is a nedves homokban (földelés), kevesebb ruhában (a bőr egy óriási napelem), reggelizés hiánya, és várhatna még a futóedzéssel amíg javul az anyagcseréje, helyette inkább könnyű torna vagy erősítés

 

 

További részletek a Leptinről az új Napfény Diéta könyvemben!

A deutérium sztori 1: Bevezetés

A biokémiai biofizika nélkül nem sokat ér és sokszor félrevezető, ha „csak” biokémia szinten gondolkozunk az ember anyagcseréjéről, betegségekről, a hosszú élet titkáról. Ha elérhető a jobb, mélyebb tudományos tudás, akkor minek pazaroljuk az időt lejárt szavatosságú, zsákutcába vezető szemléletekkel? Élsportoló voltam sokáig, csakis a legjobb érdekel, nem dőlök hátra féligazságokkal a fejemben és Neked is ezt javaslom! 😉

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

Egy újfajta elmélet kezd kibontakozni az anyagcserefolyamatok leírására, mégpedig a hidrogénre és az ő nehezebb tömegű változatára, a deutériumra fókuszálva. Ebben a cikksorozatban ezt a nézőpontot fogom kitárgyalni, lesz szó az alapfogalmakról, a táplálkozással, vízivással, fényviszonyokkal, hidegfürdőzéssel kapcsolatos összefüggéseiről! Tartod velem a lépést?

A nehéz hidrogén

A hidrogén a világegyetem leggyakoribb kémiai eleme. A deutérium a hidrogén stabil izotópja, ugyanannak a kémiai elemnek egy kb. kétszer nagyobb tömegű változata. A „mezei” hidrogén atomot egy proton és egy elektron alkotja, a deutérium magjában viszont egy plusz neutron is található. A deutérium és oxigén atomokból álló víz a nehézvíz (D2O) vagy félnehézvíz (HDO), amelyet pl. atomerőművekben használnak, de a természetben is előfordul.

A nehézvízben a kötési energiák erősebbek és a viszkozitás is nagyobb, mint a hagyományos hidrogénes vízben, ez befolyásolja a biológiai reakciók sebességét. Különbség van továbbá az un. kvantum spin számukban és mágneses momentumukban is, így az elektromágneses jelenségekben is másképp viselkedik, mint a hidrogén. Márpedig, ha meg szeretnénk érteni az életfolyamatokat a legalapvetőbb szinten, akkor a részecskék biofizikai törvényszerűségeit, elektromágneses kölcsönhatásait is értelmeznünk kell. Ez a kvantumbiológia területe.

Az anyagcsere betegségek és a deutérium összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatokban sokat köszönhetünk magyar kutatóknak is (Boros, Somlyai). Rákos sejteknél megfigyelték, hogy magasabb a deutériumtartalmuk, mint az egészséges sejteknek és deutériumcsökkentett víz fogyasztásával megállítható vagy visszafordítható a kóros folyamat.

Deutérium a természetben és az iparban

 

Deutérium és az energiatermelés

 

 [Ha szeretnéd tovább olvasni a cikket, csatlakozz a patreon blogomhoz!]

A 2018/márciusban megjelenő Paleolit Életmódmagazinban olvasható egy bővebb összefoglaló cikkem a deutériumról, leginkább a táplálkozási vonatkozásaira fókuszálva. Ebben a cikksorozatban a következő néhány hónapban további fontos részletekről fogok beszámolni, hogy teljesebb legyen a kép a deutériumról!