A szabad ég alatt alvás örömei

5812099228_7be598c2a8

Nem tudom, ki hogy van vele, de személy szerint nekem vegyes tapasztalataim vannak a csillagos ég alatt alvással. Két verzió lehetséges: vagy rosszul sül el, mert nyugtalankodunk a szokatlan helyzet félelmétől, ezért többször felébredünk, túl hideg van, bogarak jönnek stb.  A másik eset, amikor optimálisak a körülmények és sikerül végigaludni az éjszakát. Ebben az esetben átérezhetjük milyen is az igazi alvás, milyen érzés frissen, teljesen kipihenten ébredni a napfelkeltével teljes szinkronban. Nézzük, miben más kint aludni, mint bent, a jól megszokott lakásban!

Belső óra

Optimálisan fog működni az un. belső óránk (cirkadián ritmusunk), ahogy az ősembernél, természeti népeknél is lehetett. Szervezetünk a napszaknak megfelelően indítja be egyes hormonok működését (pl. a kortizol reggel a legmagasabb, hogy fel tudjunk ébredni; a melatonin szintje pedig éjszaka tetőzik, segítve az alvást). Agyunkban a kimondhatatlan nevű szuprakiazmatikus nukleusz (SCN) vezérli ezt a folyamatot, melynek legerősebb szabályozója a fény intenzitása. Tehát sötétedéskor – persze mesterséges világítás és telefonképernyő hiányában – egyre jobban ásítozni kezdünk és viszonylag korán (augusztus-szeptemberben kb. 8-9 óra között) el is álmosodunk. Reggel pedig ideális esetben a felkelő nap sugarai ébresztenek minket. Ez szép romantikusan, a mai világban idealisztikusan hangzik. Ha sikerül egy nyugodt, biztonságos helyet találni és elkerülni a világítást (maximum tábortűz), akkor hihetetlen frissességgel ébredhetünk.

Hideg

Az éjszaka folyamán testhőmérsékletünk enyhén lehűl, ez természetes jelenség, ilyenkor hatékonyabban zajlanak a regenerációs folyamatok. Az éjszakai hőmérsékletesés is ezt segíti elő. Persze megfagyni nem kell, egy takarót nyugodtan lehet használni. Sokan a lakásokban is tapasztalják, hogy nyitott ablak mellett jobban alszanak. Igazából a legjobban elvileg teljes sötétségben és enyhén hűvösben lehet aludni. Egyes természeti népek (aboriginalok, yaghanok) gond nélkül alszanak kint minimális ruházatban a nulla fok körüli hőmérsékleten is. Úgy vagyok ezzel, hogy ők is emberből vannak, őket is anya szülte, nem UFO-k, ha náluk működik, akkor elvileg sok gyakorlással bármelyikünkből előhozható ez a képesség.

Schumann rezonancia

A Földnek van egyfajta természetes háttérsugárzása a földfelszín és az ionoszféra között, ami a villámlások során keletkezik, ezek az un. Schumann rezonanciák, melyek az ELF (extrém alacsony frekvenciájú) elektromágneses sugárzások közé sorolhatók (jellemzően 7,83 Hz körül).  Az agyhullámok is hasonló tartományba esnek (pl. az alfa hullám 8-12 Hz) és sajnos az elektromos hálózat is (50-60Hz), ami valamilyen szinten megzavarja a Schumann rezonancia-érzékelésünket. Kint, az elektromos vezetékektől, berendezésektől távol jobban „rá tudunk hangolódni”.

Földelés

Testünk jó elektromos vezető, a földfelszín negatív töltésű, és ha szabad bőrfelülettel érintkezünk vele, akkor működik a földelés jelensége, amikor kiegyenlítődik a testünk és a föld közötti elektromos potenciálkülönbség, mozgékony, negatív elektromos töltéssel rendelkező elemi részecskéket, un. elektronokat tudunk felvenni. A stressz, elektroszmog, szabadgyöktermelés gyulladásos folyamatok mind pozitív töltés túlsúlyt eredményeznek a testben, amit a földelés ellensúlyozni tud.

Arra születtünk, hogy folyamatos összeköttetésben legyünk a földdel. Őseink mezítláb vagy legfeljebb bőrtalpú lábbelikben jártak, ami nedvességet magába szívva szintén vezető, ráadásul többnyire a földön aludtak. Egyes majmok is csak azért alszanak a fákon, hogy védve legyenek az éjszakai ragadozóktól. A ragadozómentes régiókban, ha választhatnak, akkor inkább a földön alszanak. A korai ember valószínűleg tűzrakással védekezett az esti támadók ellen, miközben a földön aludt. Ezt a mechanizmust valamilyen vezető anyagon szabad bőrfelülettel feküdve (pl. bőr) vagy legalább a lábunkat a fűben hagyva tudjuk kiaknázni.

A hátrányok

Ismeretlen helyen, szokatlan háttérzajok hatására sokan nyugtalanok, működik a „fight or flight” („üss vagy fuss”) mechanizmus, szervezetünk fokozott készenléti állapotban tart minket, hogy gyorsan tudjunk reagálni a várható veszélyre. Ez felületes alváshoz vezethet. Az éjszaka folyamán jópár fokot lehűlhet a levegő, így az elalvásnál még komfortos hőmérséklet, hajnalra hideg lehet és ez is idő előtt felébreszthet.

Hangyák, bogarak, pókok, kutyák, macskák stb. Érdemes még a világosban felfedezni a terepet és nem egy hangyaboly kellős közepére megágyazni. Esetleg jó szolgálatot tehet, ha teljesen betakarózunk és az arcunkat is leterítjük valamilyen jól szellőző anyaggal. Fennáll a veszély, hogy egy kíváncsi macska vagy kutya (erdőben vaddisznó) a közelünkbe lopózik, és jól megijeszt minket a jelenlétével. Ritkán, de előfordulhat. Nekem eddig csak egy erdei sátorozáskor bukkant fel egy vaddisznó, a háziállatok szerencsére elkerültek eddig. Vaddisznó esetén a hangoskodás, zajkeltés hasznos lehet, ettől általában megijednek, éreztetni kell velük, hogy mi vagyunk a „nagyobb, erősebb vad”.

Végeredmény

Érdemes még most a szép nyárvégi, kora őszi időt kihasználva kipróbálni milyen is a szabad ég alatt aludni, ahogy őseink is tehették régen (Bevallom, kicsit későn készült a cikk, lehet, hogy várni kell a gyakorlati lépésekkel következő nyári szezonig). Megfelelő előkészületekkel – biztonságos helyszín kiválasztása, optimális takarózás – életre szóló élménnyel gazdagodhatunk, megtapasztalhatjuk milyen is az igazi alvás. Aztán ki-mennyire bevállalós, mennyire tudja beilleszteni a modern hétköznapokba, a szerint alkalmazhatja ezt a rendkívüli regenerációs módszert.

 

Hivatkozások:

  1.  A paleon túl  könyvben
  2. + 1 érdekes angol nyelvű blog a témában, hogy lehetséges alkalmazkodni a hidegben alváshoz is:

http://paleoalltheway.com/circadianrhythms/

 

Use it or lose it II. – Ízületi mobilitás javítás tippek

909_Types_of_Synovial_Joints

Az előző hírlevélben elindítottam egy sorozatot, amivel hasznos tippeket kívánok nyújtani a berozsdásodott ízületek lazítására. Napi 5-10 perces, otthon is végezhető gyakorlatokról van szó, melyeket nem túl bonyolult kivitelezni, csak nagyon kevesen gondolnak rájuk. Illik rájuk az egyszerű és nagyszerű kifejezés.

  1. Elsőként egy manapság méltán népszerű „mozgás guru”, Ido Portal csípő-gerinc-váll mobilitás fejlesztő gyakorlatsorát ajánlom, ami az elfelejtett guggoló pozíciónk újra aktiválását is elősegíti. A legjobb szemléltethetőség érdekében, íme egy video róla:

  1. Érdekes elgondolást fejteget a következő video: a vállak, lapocka egysége arra lettek kitalálva, hogy lógjunk, függeszkedjünk.

Ártani biztos nem árt a módszer, sőt… A MovNat edzőm (és már kollégám is:)), Jerome a következőképp alkalmazta ezt a mindennapokban. Mivel szabadidőből ő sem dúskál és metróval jár munkába, ezért ügyesen kihasználta a közlekedéssel járó holtidőt. Elkezdett a metro kapaszkodóján lógni! Amíg ment a jármű, addig lógott, a megállóknál pedig pihent. Hol két kézzel, hol egy kézzel. Az utastársai csodálkozó, értetlenkedő tekintete mellett. Így könnyedén összejött  a napi 20-25 perc függeszkedés, ami hozzájárult a most már kiválóan funkcionáló vállízületéhez. Persze akinek nem tetszik ez a kis középpontba kerülés a járművön, annak bármilyen nyújtó vagy faág megteszi. A lényeg, hogy csináljuk! Rendszeresen, akár minden nap. Ha már jol megy a két kezes függeszkedés, lehet növelni az időtartamot, lehet egy kézzel lógni és egy alkalmas szerkezeten lehet lógásban közlekedni is! Tehát nem csak az iskolából lehet lógni, van ennek az igének hasznosabb alkalmazása is.

Use it or lose it! Használd, mozgasd át minden nap az izmaid, ízületeid teljes tartományban!

Reggeli napfény, az új kávé

Untitled41-300x199

Nagyon sokan vannak, akik el sem bírják képzelni másképp a nap indítását egy jó erős kávé nélkül. Szerencsésebb esetben csak az íze kedvéért, a szertartás élvezetéért teszik, rosszabb esetben ezzel próbálnak életet lehelni igencsak rossz hatásfokkal működő, alacsony energiaszintű, reggeli kómában szenvedő ember-gépezetükbe. Főleg az utóbbi csoportnak szól a következő cikk.

Baj van. Aki nehezen ébred és tényleg kell fél óra vagy egy erős kávé mire észhez tér, annál nem működik jól a sok százezer éves evolúcióval kifejlesztett belső óra. Az agyunkban az un. szuprakiazmatikus nukleusz (SCN) vezérli ezt a rendszert, ez a főnök, de vannak perifériás óráink is a távolabbi szervekben, szövetekben, melyek normál körülmények között összehangoltan működnek, így nem is kellene beszélnünk róluk. A mai világban azonban vannak bizonyos környezeti hatások, mindennapi szokások, melyekkel elrontjuk ezt a mechanizmust, aminek következménye a reggeli fáradtság, hosszútávon pedig komoly betegségek, elhízás, rák stb. A belső óra legerősebb szabályozója a fény intenzitásának váltakozása, ezt érzékeli elsősorban a szemünk (ipRGC sejtek), de a bőrünk is! A perifériás órákat más hatások pl. a hőmérséklet vagy étkezések időzítése is szabályozza (ezért is ajánlott egyeseknél a leptin-helyreállítás protokollt elvégezni).

A nappal és az éjszaka évmilliók óta váltakozik, ehhez valahogy alkalmazkodnia kellett az anyagcserénknek. Nem csak a növények fotoszintézisének különböznek élesen a nappali és az éjszakai folyamatai, hanem az emberi anyagcsere folyamatok is. A hormonok szintje is napszaki ingadozást mutat, pl. a kortizol reggel a legmagasabb, hogy fel tudjunk ébredni, este a legalacsonyabb, az alvást segítő melatonin pedig pont fordítva. Aki kómásan ébred, vagy büszke az „éjszakai bagoly” címére, annál gond van ezzel a rendszerrel. Bizonyított tény, hogy az esti kék fények csökkentik a melatonin termelést, ami végeredményben rontja az alvásminőséget. Hosszútávon ez a felborult hormonszintek miatt elhízáshoz is vezethet, de olyan kutatások is vannak miszerint az éjszakai műszakban dolgozóknál gyakrabban fordulnak elő rákos megbetegedések. Akik nem az adott földrajzi helynek megfelelő fényviszonyok szerint élnek, azoknál folyamatosan egy kis zavar van a belső óra működésében, egyfajta „mini jet-lagben” szenvednek.

Van még más fontos része is reggeli, délelőtti napfénynek: az UV sugárzás ilyenkor fejti ki leginkább pozitív hatását az anyagcserénkre, tulajdonképpen fel kell töltődnünk vele, különben más forrásból pl. szénhidrátokból fogjuk igényelni. Igen, az étkezési szokásokat, az hogy mit és mennyit kívánunk, nagyban befolyásolják a testünket érő fényviszonyok! Bonyolult a mechanizmus, tömény biofizika, kvantummechanika, ajánlom Jack Kruse Ubiquination blog sorozatát, vagy csak az Ubiquination 25-öst. Szerinte a reggeli fény hiánya és/vagy a túl sok esti kék fény (a két hatás külön-külön is káros, együtt még rosszabb) az egyik legkomolyabb faktor a civilizációs betegségek kialakulásában! Ezért vagyok egyre óvatosabb mit mondok, és nem tudok már csak egészséges étkezésről beszélni, mert összefügg egyéb életmódtényezőkkel.

Megoldás: Reggel irány ki a napra! Minél nagyobb bőrfelülettel, minél tovább, hogy megfelelő ingert adjunk a belső óránknak (minél lerobbantabb valaki, annál több kellene neki). A semminél 3-5 perc, nyitott! ablakban eltöltött idő is sokkal többet ér. Felhős időben is! Este pedig kerülni kellene a kék fényeket (tv, telefon, számítógép, erős világítás) és visszatérni a tábortűz hangulatát idéző vöröses-narancssárgás színű világítás felé. Ezt még nem tudom 100%ig megerősíteni (többet kellene róla olvasnom), de este lehet, hogy jobb beöltözve lenni, hogy a bőrünket ne érje a világítás. Számítógépre ajánlatos az f.lux szoftvert letölteni, ami a földrajzi helynek és a napszaknak megfelelően változtatja a képernyő fényviszonyait. Kékfény blokkoló szemüveg is létezik. Tudom, tudom nehéz a mai társadalmi, szociális körülmények között ezeket betartani, a biológiát viszont nem érdeklik ezek a szokások, tehát mindenki cselekedjen a lehetőségeihez képest.

letöffftés

A keleti népek valahogy nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a felkelő nap fényének és ezt milyen bölcsen teszik! Gondoljunk csak a jógások „napüdvözlet” gyakorlatsorára, ez pl. egy tökéletes reggeli rutin lehetne kint a szabadban végezve…

 

Hivatkozások:

Jön az újabb hidegszezon: fordítsd a javadra!

ice3

Ösztönösen félünk a hidegtől, mindent megteszünk, hogy ne találkozzunk vele (sapka, sál, nagykabát, fűtés, stb.), pedig kicsit jobban megismerve az élettani hátterét és okosan alkalmazva egy plusz fegyver lehet az egészséges életmód felé vezető úton.

Akik még nem ismerik a jelenséget, azoknak ajánlom Wim Hof elképesztő rekordjait, Jack Kruse: Cold Thermogenesis írásait vagy A paleon túl című könyvemet, korábbi cikkeimet, ahol részletesen foglalkoztam a témával.

Mire jó ez az egész?

Immunrendszer erősítése, stressz csökkentés, sportolóknak regeneráció gyorsítása, gyulladáscsökkentés, fájdalomcsillapítás, felfrissülés vagy egyszerűen csak egy kis kaland, ahol megismerhetjük testünk rejtett képességeit.

Mit lehet tenni a gyakorlatban?

Vannak fokozatok, kinek-mi a célja, mennyire bevállalós. Lehet alulöltözötten időt tölteni kint a szabadban, a hűvösebb hónapokban. Lehet teljesen rövid felszerelésben, vagy akár mezítláb edzeni kint a szabadban még télen is. Lehet otthon hidegvízzel zuhanyozni. Végig lehet csinálni a Jack Kruse féle Cold thermogenesis protokollt, kezdve az arc jeges vizes fürdetésétől a jeges vizes kádfürdőig. Lehet kinti vizekben fürdőzni már most, így is fokozatosan eljuthatunk télre a jeges vízig. Az északi népeknél, skandinávoknál, oroszoknál a jeges vizes fürdőzés régi hagyomány, csak nálunk nézik egyelőre UFO-nak az embert. Aztán lehet menni profi körülmények közé: hidegkamra, hidegszauna. Lehet továbbá nyitott ablaknál aludni.

A lényeg mindig a fokozatosság! Ha nem visszük túlzásba, akkor napról-napra, hétről-hétre egyre jobban fogjuk bírni és egyre több időt tudunk eltölteni a hideggel harmóniában. Olyan ez, mint az edzés, adni kell rendszeresen egy kis ingert (lehetőleg fokozatosan erősödőt) és működik a dolog.

Tavasszal rendeztünk egy eseményt, ahol csoportosan megmártóztunk az 5°C-os vízben, ez volt a Tavaszi csobbanás. Íme, egy kis összefoglaló videó rövidebb és hosszabb változatban:

Idén is tervezek ilyen eseményeket, lehet kezdeni a felkészülést! Én a harmadik telemnek készülök nekifutni kabát nélkül, kinti rendszeres fürdőzéssel, rövid ruházatban-mezítláb edzéssel fűszerezve. Az eddigi tapasztalatok megerősítettek, hogy érdemes ezt a trükköt is alkalmazni az egészséges életmód jegyében és még a fűtésszámlán is spórolhatunk. Gondoljunk csak bele, országos vagy világszinten mekkora energia és pénz megtakarítást jelenthetne, ha jobban megismerné mindenki ezt a jelenséget és akár csak egy pár fokkal lejjebb csavarná a fűtést! Már csak ezért is érdemes róla beszélni!

 

Ha szeretnél egy összefoglaló előadást meghallgatni a hideg elméletéről és gyakorlatáról, akkor ITT megteheted!