Bye-bye napszemüveg

IMG_1391    Azt mondják nincsenek véletlenek. Szeptemberben egyik nap hanyagul bedobtam a táskámba a kedvenc napszemüvegem, és mikor legközelebb ki akartam venni, szomorúan vettem tudomásul, hogy kettétört… Mondanom sem kell, hogy nem voltam túl boldog, hiszen nagyon szerettem és nem két fillérbe került. Aztán néhány hét elteltével fordult a kocka: jobb is így, mert úgysem hordanám innentől! De mi ez az újabb hóbort?

Szorgalmasan olvasom dr. Jack Kruse amerikai idegsebész cikkeit, aki a kvantummechanika nyelvén írja le az ember (és tulajdonképpen az egész élővilág) működését. Ez azt jelenti röviden, hogy nem elégszik meg a biokémia szintjével, hanem a részecskefizikával gondolkodik, tehát elektronok, fotonok törvényszerűségeivel és kölcsönhatásaival. A napfény is fotonokból áll, amit a szemünk, bőrünk érzékel, a közvetítésben fontos szerepe van a DHA omega-3 zsírsav molekuláknak. Itt jön képbe a tengeri kaja, nem árt vele jól ellátni a sejtjeinket!

Legújabb írásaiban igencsak mélyre ment a tudományban, ám amit talált, annak következménye pofonegyszerű: ki a szabadba minél többet (még felhős időben is)! A mai modern ember gyakorlatilag folyamatosan napfényhiányban szenved. Ezen belül is különösen érdekes néhány speciális hullámhossztartomány: az infravörös (IR) és az ultraibolya (UV).

1653281_10206560994402361_7881972197462698431_nRuhában járunk, zárt épültekben éljük az életünk jelentős részét, ha mégis kimerészkedünk, akkor meg tiltanak a déli napozástól. Kenjük magunkat naptejjel, vegyünk UV szűrős napszemüveget. Tiszta őrület, nem? A csimpánzok a szavannán meg jót röhögnek rajtunk a tűző napon, mert ők nem akarnak mindenféle mesterséges eszközzel kilógni a természetből, nincsenek is olyan civilizációs nyavalyáik, amivel az ember küzd. UV A-B-C fény mindig is volt a Földön, mi történt most, hogy védekezni kell ellene? Talán rossz az emberben a befogadórendszer, mert elrontottuk a természetellenes életmóddal. Ezt kellene javítani a helyes életmóddal, tengeri kajával, megfelelő hidratáltsággal, napfénnyel.

Az ablaküveg nem engedi át az UV-t, ahogy az autó szélvédője, a legtöbb kontaktlencse és a szemüveg sem. A retina-SCN-hipotalamusz-hiipofízis rendszernek (a belső óránknak) szüksége van reggel a 290-415 nm-es UV hullámhossztartományra is, hogy optimálisan működjön! Az izzók, LED, fluoreszcens lámpák sem tartalmazzák és még az említett (szem)üvegekkel is blokkoljuk az UV-t! Az esti világítások közül még talán a hagyományos izzó a legjobb, mert viszonylag kevés a kék fény (kb. 420-490 nm) komponense, a másik kettőnél azért szép kis csúcsok figyelhetők meg, ami zavarja az esti melatonintermelést.

SA_sun_550SA

A napfény spektruma

spectrum-fluorescent   spectrum-incandescent  spectrum-led

Néhány beltéri világítás spektruma (fluoreszcens, hagyományos izzó, LED)

 UV-B hiányában alacsony lesz a D-vitaminszint, amiről aztán már tudjuk, hogy szinte minden betegség melegágya. A fényhiány összefüggésben van az alacsony agyi dopaminszintekkel is, vagyis ez is lehet egy magyarázat, miért próbálják sokan feljebb tornázni manapság csokival, szénhidrátbombákkal és egyéb élvezeti szerekkel ezt a fontos ingerületátvivő anyagot. A mai ember gyakorlatilag folyamatosan egy idegen napot lát a zárt térben a mesterséges világítással, a képernyőket bámulva. Mintha egy idegen bolygóra költöztünk volna egy másik naprendszerben, nem biztos, hogy tudunk ilyen gyorsan alkalmazkodni. Érdemes egy kicsit fantáziálgatni, hogy ez vajon hogyan befolyásolja a viselkedésünket, döntéseinket… talán ezért nincsenek sokszor összhangban a természet rendjével.

Szóval így utólag tulajdonképpen örülök, hogy eltört a napszemüvegem, hiszen ihletet adott ehhez a cikkhez és úgy tűnik, amúgy sem lenne már rá szükségem hátralevő életemben. A végén még kiderül, nem a táplálkozás a legfontosabb faktor az ember egészségében, hanem a megfelelő fényviszonyok. Kruse szavaival élve: „We need more light gurus and less food gurus.” – azaz több fényszakértőre lenne szükségünk és kevesebb táplálkozási szakértőre. Tehát ki a napra, főleg a reggeli-délelőtti órákban minél nagyobb bőrfelülettel, szabad szemmel! A jógásokhoz hasonlóan tartsunk rendes napüdvözletet minden nap!

sunlight-vitamin-d

Hivatkozások:

https://www.jackkruse.com/ubiquitination-24-are-myopia-light-and-aging-linked/

https://www.jackkruse.com/ubiquitination-16-your-eye-as-a-clock-and-not-a-camera/

UBIQUITINATION 25: UV LIGHT AND POOP PLANTS

Rendeld meg ITT az új Napfény Diéta könyvet!

Van már kék fény blokkoló szemüveged? A PaleoSporton keresztül 15% kedvezménnyel rendelhetsz minőségi és divatos RaOptics szemüvegeket! (használd a “napfenydieta” kuponkódot!)

A kvantum vörösbegy és társai

 A Föld közel 10000 madvörösbegyárfajának ötöde rendszeresen vándorútra kel az évszakok  váltakozásával és érdekes módon sosem tévesztik el az irányt, mindig oda találnak, ahova  kell. Vajon hogyan csinálják? Térképük, iránytűjük, GPS-ük aligha van, ehelyett a Föld  mágneses mezejének finom változásai alapján tájékozódnak, és kihasználják a kvantum-  összefonódás jelenségét is.

Az európai vörösbegyről (Erithacus rubecula) és más vándormadarakról eddig is sejtették,  hogy finom mágneses terek érzékelésével tájékozódnak, ennek pontos mechanizmusának  megértéséhez került közelebb néhány brit tudós. Nagyon úgy fest, hogy a madarak  kvantummechanikával leírható jelenségeket is bevetnek a navigáláshoz.

A kvantum-összefonódás (video) során két, azonos időben keletkezett elemi részecske (pl.  szabadgyökök párosítatlan elektronjai) különös kapcsolatban maradhatnak, az egyik  állapotának megváltozása – vagy a puszta megfigyelése – ugyanabban a pillanatban kihat a  másikra, elméletben akkor is, ha az univerzum „két végén” vannak. Létezhet a  fénysebességnél gyorsabb információ átvitel? Úgy néz ki, hogy az élő szervezetek már rég  rájöttek erre a trükkre.

Ahogy repül a vörösbegy, a Föld mágneses mezejének finom változásai eltéríthetik az elektronok kvantum-állapotát (spinjét), ami közvetve befolyásolja a madarak szemében lévő kriptokróm molekulák kémiai tulajdonságait. A kutatók a vándorlási szezon alatt egy speciális kalitkába zárták a madarakat és variálták a körülöttük lévő mágneses tér frekvenciáját, erejét, polaritását. A vizsgálat szerint akár a földi mágneses mező erejének 3000-ed része is már megváltoztatta a madarak repülési irányát, ami csak az atomoknál is kisebb részecskék kvantum folyamataival magyarázható.

További érdekesség, hogy az összefonódás állapota általában nagyon rövid ideig tart, mikrosecundumos nagyságrendű. Kísérletileg létrehozva már a 80 mikrosecundum is jónak számít (speciális körülmények – pl. abszolút 0 hőmérséklet – biztosításával), a vörösbegyeknél viszont 100 mikrosecundumot is mértek (a szem meleg, párás környezetében), tehát ismét csak érdemes leborulni a természet nagysága és fejlettsége előtt.

Ha egy egyszerű vándormadár – persze nem lebecsülve az ő képességeit – ilyen fejlett megoldásokat használ, akkor elgondolkodtató, hogy vajon milyen elektronika lehet az emberi agyban…de ez már egy másik történet.

 

Bónuszként, íme a sarki róka, aki szintén finom elektromágneses tereket érzékel vadászat közben:

 

 

 

Hivatkozások:

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15141211

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15614508

http://www.physicscentral.com/explore/action/pia-entanglement.cfm

http://www.wired.com/2011/01/quantum-birds/

http://hore.chem.ox.ac.uk/PDFs/The_Quantum_Robin.pdf