Előadás: Táplálkozás kvantumbiológiával

Paleo, vegetariánus, vegán, ketogén, lowcarb, magas szénhidrát, egyél ami jólesik, egyél változatosan stb. stb. Ezernyi táplálkozási ajánlás létezik manapság. Vajon miért és mi lehet a közös nevező?

Ezt szeretném kifejteni a következö elöadásomon.

Június 23. Szombat 17-19 óra

Budapest, Margit-sziget, Sirály csónakház

Jegyek elövételben: 2500 Ft

Helyszínen: 3000 Ft

Foglald le a helyed idöben, a maximum létszám 40 fö!

Ha esetleg nagyobb létszám jönne, akkor más helyszínt keresünk…

Jegyvásárlás ITT

Kék fény 2 – Mi alapján válassz kék fény védő szemüveget?

Ha még nem ismered mi köze a kék fénynek az egészséghez, ajánlom a korábbi fény és cirkadián ritmus témájú cikkeimet, leginkább a Kék fény 1 – Az új mumus címűt…

Kerek, szögeletes, hosszú, rövid csokoládé… Sárga, narancssárga, vörös szemüveg… Melyiket válasszam?

Léteznek ma már kék fényt blokkoló speciális szemüvegek és szoftverek a számítógép vagy telefon képernyőjére. A szemüvegek nagy előnye, hogy viselésükkel nagyban megóvjuk a szemet a káros frekvenciáktól, hiszen állandóan rajtunk lehet, míg egy szoftver nem sokat segít, ha fölöttünk figyel egy LED lámpa… És akkor még szemüveg perifériáján is beszűrődhet ez-az… Szóval este a legjobb lenne a minden mesterséges fényforrást kiiktatni, ami sokszor nem túl életszerű. Továbbá a bőrünk is egy nagy fényérzékelő, érdemes este hosszú ruházatot viselni!

Aki sokat dolgozik napközben bent, képernyő előtt, annak érdemes nappal is csökkentenie a kék fényt, azonban nem kell teljesen. A napfényben ottvan napközben is a kék, csak ugye egyedi arányban és váltakozik, nem úgy, mint egy mesterséges világításban. Ez már bizonyos esetekben túl sok lehet.

A kék fény védő szemüvegek többsége tudja, amit tudnia kell, azonban apróbb különbségek itt is vannak a hatékonyság szempontjából. Létezik a sárga változat, amely nappali gépezéshez ajánlott inkább, mivel csak a legerőteljesebb kék frekvenciákat szűri ki és nem az összeset, így jó kompromisszum az alvás megóvás, szem (DHA, omega-3, fotoreceptorok) védelem és a színek láthatósága szempontjából. A borostyánszínűek már szinte a teljes kék spektrumot blokkolják, ezek ajánlottak éjszakára. A vöröses szemüvegek a zöldet is kiszűrik, amely kis mértékben bezavar a melatonin termelésbe. Tehát ez utóbbi tudja a legtöbbet.

A számok nyelvén

Napközben kb. a 380-450nm-es tartományt érdemes blokkolni (ibolya és kék egy része), ha túl sok a mesterséges fény. Este már a teljes kéket (380-495nm-ig) érdemes kiszűrni. Ha biztosra akarunk menni, akkor viszont a zöldet is ki lehetne iktatni (495-570 nm).

Miért ez a széles tartomány? A fényelnyelést egy haranggörbe szerű grafikonnal lehet jellemezni, aminek van egy maximuma, ez a legintenzívebb hatás. A harang szélein kevésbé erős, de még kimutatható a jelenség…

Az olcsóbb kategóriák is működhetnek, a fényblokkolás fizikája nem túl bonyolult. Remélem a gyártók tisztában vannak az apró részletekkel.

Én azért használok RaOptics szemüveget, mert tudom, hogy a gyártó naprakész ebben a témában, küldetésének tekinti, hogy a legjobbat szeretné kihozni ebből az eszközből.

A kék fény blokkolás egy új „divathóbort” az egészséges életmód világában vagy most ért csak ide a tudomány? Járj utána nyugodtan! 😉

Hivatkozások:

https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/blue-light-has-a-dark-side

http://www.jneurosci.org/content/21/16/6405

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/3409004

Blue Blockers Compared and How to Make Your Own

Sáfrán Mihály: Napfény Diéta, 2017

Ősember blog 1: Barlangban alvás

A név kötelez. Mivel a PaleoSport névvel az „ősemberes” életformát is képviselem, modern tudományos elméletekkel kiegészítve, ezért időnként vannak igazán vad paleós tetteim… Pl. sokszor aludtam már kint a szabad ég alatt az elmúlt években és általában jó tapasztalataim voltak, mindig hihetetlen friss fejjel ébredtem. Tavaly egyik kirándulás alkalmával már aludtam egy barlangszerű hasadékban, de most megtaláltam az igazi full extrás, 5+1 csillagos paleo hotelt!

A lustaság ára…

Az elmúlt hétvégén két éjszakára is volt lehetőségem egy kicsit nomádkodni, tudtam, hogy van egy nyugis partszakasz, 15 perc autókázásra a várostól, ahol szívesen meghúznám magam egy alvás erejéig. Az első este sötétben érkeztem, minimális felszereléssel (egy törölköző alulra, egy pokróc takarónak, víz és némi füstöltáru reggelire. A terv az volt, hogy kint alszom a strandon a szabad ég alatt egy szélvédett helyen, aztán, ahogy kerestem a helyszínt megláttam egy barlangot a sziklában. Hurrá, ez lesz az! Itt tuti védve leszek a széltől és az esőtől is, ami máskor már felébresztett néhányszor kint. Felmásztam hát, megágyaztam a kemény, kavicsos-homokos, ferde talajon és nemsokára neki is álltam szunyálni. Nem volt túl kényelmes, ezért többször felébredtem, forgolódtam, de így is jött reggel a lakásban nem igazán tapasztalható „friss agy” érzés. Aztán ahogy a napkeltét nézve sétálgattam, 20m-rel arrébb találtam egy igazi full extrás kéglit!:) Ha este nem sötétben érkezem és kicsit jobban körbenézek, akkor egyből ide jöhettem volna. Egy nappali szoba alapterületű, védett barlang, pihe-puha homokos talajjal. Úgy döntöttem másnap este is kijövök és kipróbálom ezt a helyet.

    

Nem csalódtam

Itt aztán sikerült megvalósítani a tökéletes alvást. Vacsiztam 7 előtt, mielőtt elindultam kocsival a helyszínre. Napnyugta 8.30 körül. Kis gitározás. Este szinte semmi mesterséges fény(max. 1 perc telefonozás, amíg átraktam repülőgép módba), kényelmes fekhely, reggel a felkelő Nap sugarai ébresztettek 20 perccel napkelte előtt. Pedig elég felhős volt az ég. Maradtam 1-2 órát a helyszínen fürödtem az óceánban, reggeliztem, végeztem egy könnyű, átmozgató edzést. Jól indult a nap! Legközelebb elindulok mammutot vadászni is…

    

És még barlangrajzokat is találtam…najó, modern sziklarajzokat.

     

Barlang és a mindennapok

A barlang igazából az ősember „feeling” miatt érdekes, ugyanezt a szuper alvást el lehet érni bárhol kint a természetben vagy a kertben, mesterséges fényektől, elektroszmogtól, egyéb zavaró tényezőktől mentesen. Régebben írtam egy cikket a kintalvásról, nem mindig sikerül ideálisra a szabad ég alatt alvás. KATT IDE!

Sátorozás, kertben alvás is ugyanúgy ér! A műanyag sátraknál csak egy gond van, a közvetlen földelés hiánya, de a friss levegő, elektroszmog mentes környezet itt is megvalósítható.

Csodamódszer? Ahol egy nagy elektromos kisülés, visszatöltődés várható, amitől másnapra a sánta is eldobja a botját és a vak újra látni fog? NEM! De abban biztos vagyok, hogy min. 5-10%-kal jobb lesz így az alvásminőség, mint egy lakásban, elektronikával körbevéve. Szóval a modern társadalmi helyzet és elvárások miatt nem valószínű, hogy beköltözöm a barlangba, de az biztos, hogy rendszeresen fogok még kint aludni, ahogy időm engedi. A sok mesterséges fénnyel, elektronikával körbevéve a mai ember sajnos csak ritkán vagy soha nem tapasztalja meg milyen az igazi pihentető alvás. Így aztán sosem lesz teljes a regeneráció, szép csendben az évek alatt alulműködnek a mitokondriumok, fokozódik a heteroplazmitás, gyorsabb az öregedés… Lehet választani és okosan megszervezni az alvókörnyezetet!

Tehát csak azt akartam ezzel a cikkel felhozni, hogy itt a nyári jó idő, irány kempingezni, kifeküdni a kertbe!

Neked milyen tapasztalataid vannak a kintalvásról, sátorozáskor? Sikerült már a zseblámpát, telefont is kiiktatni elalvás előtt?

További kalandok a Napfény Diéta könyvben! 

 

 

 

 

 

 

Egészséges szösszenet

Mit jelent az egészség? Ezt már sokan, sokféleképpen megfogalmazták. A betegség ellentéte, annak hiánya? Ennél azért többről van szó, szerintem valamilyen bővebb magyarázat jobban lefedi…

Hivatalosan a WHO szerint

„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”.

Az egészség dimenziói:

  • biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése
  • lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele
  • mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség
  • emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége
  • szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége

Anyagiak

Ez is egy komoly faktor! Persze a sok biológiai okoskodás és tudás mit sem ér, ha nem tudjuk megvalósítani azt. A mai világban sajnos sokan benne vannak a darálóban az anyagi függőség és egyéb kötelezettségek miatt, sok a stressz, stb… Még ha tudja is, hogy mit tehetne az egészségéért, nincs rá pénze vagy ideje, hogy kiszakadjon a mókuskerékből. Tudom és tapasztalom a saját bőrömön a mindennapokban… A megoldás itt talán az lehet, hogy hosszútávú célokat tűz ki az ember, megfelelő önismerettel, hogy mi az amit szeret csinálni, miben lehet jó, amit a társadalom is elismer. Aztán tenni kell érte, hogy jobbra forduljon a helyzet. Vagy menjünk vissza a barlangba, aztán lehet vadászni-gyűjtögetni?

Erre van egy jó kis japán kifejezés, az “ikigai”

 

Kicsit más téma, de szerintem idetartozik. Az un. Masflow piramist is érdemes tanulmányozni, aminek az alja kibővült az utóbbi években és ez nem minden szempontból előnyös az egészségre nézve…

Saját sztori: miért kezdtem odafigyelni az egészségemre?

Versenysportolóként elkezdtem tudatosan étkezni és odafigyelni a regenerációra a jobb teljesítmény érdekében. Továbbá valamiért az egészségvédelmi szakos biomérnök képzés vonzott az egyetemen. Sok túlterheléses sérülésem volt és már szinte több időt töltöttem rehabilitációval, gyógytornával, masszőrnél, mint az edzéssel. Még amikor a legnagyobb sikereimet értem el, akkor is úgy voltam össze toldozva-foldozva, itt fájt, ott fájt. Ráadásul anyagilag sem volt megbecsülve ez a sok befektetett munka. Persze imádom az élsportot, nekem való terület, de eljött az a pillanat, amikor betelt a pohár. Ezenkívül már korábban is elegem volt az orvosi rendelők előtti sorbanállásból. Szocreál folyosók, zéró ablak és levegő, villogó és zúgó fénycsövek, kérem ne kopogjanak az ajtón, nem tudod mikor kerülsz sorra lehet 5 perc-lehet 3óra (ilyen is volt…).  Hajnali beutazás a fizioterápiás időpontodra, sorbanállás, kis csúszás, kezelés, rohanás a dugón keresztül, hogy ne késs el a suliból-munkáról-edzésről, másnap újból, hetekig.. Közben meg a sérülés magától is meggyógyult volna, vagy korszerűbb edzésmódszerekkel, életmód szemlélettel, regenerációval elő sem jön.

Elég volt!!! Egy életre. Inkább leszek egészséges, megelőzöm a betegségeket és megkeresem hozzá a legkorszerűbb módszereket!
Úgy tűnik, lekopogom, működik, az utóbbi 8-9 évben 1 kezemen meg tudom számolni hányszor voltam megfázva, orvosnál talán nem is jártam. Lyukas fogam sem volt, pedig előtte volt pár. És még fogat sem mosok minden nap. 🙂

Az izomsérülések is elkerülnek, amióta nem élsportolok és odafigyelek a testem jelzéseire, más jellegű edzéseket végzek, de így is edzek napi szinten. Kezdem visszanyerni az ízületeim mobilitását, előtte olyan voltam – a gyúrónk szerint – mint a fagyott kutya lába.

Legtöbbször jókedvű vagyok, mosolygós, optimista. És érzem, hogy mindez csak fokozódni fog a jövőben, ha folytatom ezt az utat.

Nem mindig csinálom 100%-ban a tudatos életmódot. Amikor csak tehetem a napok nagy részében és nem nagy erőfeszítés, akkor igen. Amikor egy spontán élethelyzet, társaság, buli vagy bármi úgy hozza, akkor kicsit lazítok… Aztán másnap megint folytatom odafigyelve. Erről egy vicces videó jutott eszembe: nem szabad fullba nyomni a kretént! 🙂

Persze, akinek komoly baja van és szeretne gyorsabban javulni, annak érdemes 100%-ig odafigyelni és alkalmazni a leghatásosabb módszereket, így hamarabb jönnek az eredmények. És minél egészségesebb valaki, annál kevésbé fogja megzavarni, ha néha vacakot eszik, elmegy bulizni stb., mert az erős szervezet sokmindent leküzd. Ehhez viszont tenni kell a mindennapokban, rendszeresen, folyamatosan, évekig. Aztán, ha megvan egy jó szint, már nem is szívesen rombolod magad, mert szuperül érzed magad a bőrödben, meg szeretnéd tartani ezt az állapotot. Én 100% egészséges vagyok? Nem. De már többször megtapasztaltam ezt az állapotot hosszabb-rövidebb időre és úgy gondolom van elég információm, hogy mi kell hozzá. Szeretnék minél többet ebben az állapotban lenni, hogy kihozzam magamból a legtöbbet a földi pályafutásom alatt és közben jól is érezzem magam.

Egészség újratöltve

Hallotam más megfogalmazásokat is az egészség szóra és vannak saját tapasztalataim, mit szólnátok a következőhöz: Egészség az, amikor 100%-osan jól működik az agyunk, anyagcserénk, izomzatunk. Ilyenkor az élet szuper, korlátlanok vagyunk a mozgásban, gondolkodásban, dogmáktól, önkorlátozó hiedelmektől mentesen, jól érzékeljük a környezetünket és a bejövő információkat bölcsen felhasználjuk, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott, értelmes életet éljünk és teremtsünk magunk körül. Egy gyereknek még vannak korlátok nélküli álmai és nem ismeri a lehetetlent. Ha alulműködik az agy, tele leszünk félelmekkel, dogmatikus hiedelmekkel. A modern környezet szép lassan sajnos sokaknál ezt idézi elő. Olvasd el az ehhez kapcsolódó dopaminos cikkeimet!

Optimális dopaminháztartással az ember nem ér rá: drámázni, játszmázni, hazudozni, bullshitekkel időt tölteni, másoknak ártani, másokat hibáztatni a saját sorsáért, depressziózni, pánikolni stb. Ezzel szemben: egyensúlyban (harmóniában) van magával és a környezetével, békés, optimista, tudja mi a dolga, teszi a dolgát, vállalja a felelősséget a tetteiért, bátran cselekszik, szereti magát és az embertársait, értelmes célokért küzd a saját élete, a Föld és a társadalom szempontjából, tud ellazulni amikor arra van szükség. Van rá reális kilátása, hogy elérje a teljes emberi potenciálját, a 100-120 éves életkort jó erőben, minőségi életfunkciókkal és közben jól érzi magát, értelmes dolgokat hoz létre vagy szolgál a földi pályafutása alatt. Ismeri az ehhez szükséges információkat (ez a tudás ma elérhető!) és okosan alkalmazza is a saját életében.

Aki az első kategória tüneteit tapasztalja magán, annak valószínűleg alulműködik az agya és nem megfelelően választ az egészsége szempontjából nap, mint nap. Semmi gond, bármikor lehet rajta javítani, csak el kell kezdeni! Az eddigi tudásom alapján ez a motor, vagyis a mitokondriumok működésének optimalizálásával kezdődik. Az agyban, a szívben és az izmokban rengeteg mitokondrium található…

 

Hivatkozások:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A9szs%C3%A9g

https://hu.wikipedia.org/wiki/Maslow-piramis

Sáfrán Mihály: Napfény Diéta, 2017

Kép: http://themetapicture.com/dont-let-money-be-your-only-goal/

Dopamin 2: Viselkedés, hétköznapi következmények

 Az első részben a dopamin szerepével, előállításával, a modern világ zavaró tényezőivel foglalkoztam, most ez utóbbit és a következményeit boncolgatom tovább.

Felborult dopamin háztartás

Az alacsony dopamin szintű emberek nehezen változtatnak, mert az agyuk folyamatosan túlbecsüli annak az értékét, amivel pillanatnyilag rendelkeznek és alulbecsüli, hogy mit nyerhetnek azáltal, ha feladják, amijük van. Amíg valaki nem elég felkészült rá, hogy bezárjon valami fontosat, addig nem lesz igazi változás, mert fogva tartja, amit nem tud feladni. Az alacsony dopaminszint elfedi előle ezt a realitást és képtelenné teszi, hogy kommunikáljon a természettel. A kék fény gyengíti az agyműködést és így az elektroszmoggal jobban lehet kontrollálni. A sok mesterséges kék fény kontrollálható, beteges idiótákat gyárt. Vajon kinek jó ez? Ki akar ide tartozni?

Csak érdekességképpen, aztán az olvasó fantáziájára bízom a többit: léteznek konkrétan olyan szabadalmak (1, 2, 3,4), ahol bizonyos elektromágneses hullámokkal manipulálni lehet az idegrendszert. Ez persze nem új, sokan foglalkoztak már hasonló technikai kütyükkel (pl. Michael Persinger, Jose Delgado és még ki tudja hányan…).

A legegyszerűbb módja az emberek kontrollálásának a kvantumbiológia szempontjából, hogy limitáljuk a választási lehetőségek spektrumát, de viszonylag komfortosan, boldogan létezhessenek abban a spektrumban. Ha hiányzik az UV fény a spektrumunkból (mesterséges fények, képernyők kontra napfény) szép csendben kevés lesz a dopaminunk, más döntéseket fogunk hozni. Nem célom ezzel bármiféle összeesküvés elmélettel azonosulni és pánikot kelteni, csak szólok, hogy ilyen is van… Választani mindig lehet, kérdés, hogy mit látsz a menüből: amit eléd raknak vagy az alternatívákat is.

Ha az időd nagy részét bent töltöd mesterséges fény alatt, akkor könnyebben kontrollálható lehetsz. Amíg erre nem jössz rá, addig valaki másnak a játékszere lehetsz! Más döntéseid lesznek bent a kék fényben, mint kint a napfényen, ezáltal más valóságot, realitást kapsz. Ha megkapod a napfénnyel az elegendő dopamint, sokkal kevésbé leszel hajlamos függőségekre és jobb döntéseket hozhatsz az életedben, a természettel összhangban.

Az alacsonyabb dopamin szint megváltoztatja a szemgolyó geometriáját és a lencse törésmutatóját. Ez egy egyszerű kvantum biológiás magyarázat, ami a napfény spektrum egyes részeinek hiányából következik. A napfény javít a helyzeten, a mesterséges fény tovább fokozza a bajokat. Napfény nélkül kevés melatonint és dopamint fogsz termelni a szemedben és az agyadban. A megváltozott dopamin szintek befolyásolják a hangulatodat, döntéseidet, nem fogod észrevenni a megfelelő válaszokat sem, ami ottvan az orrod előtt.

Tipikus alacsony dopamin helyzetűek a krónikus magyarázkodók, panaszkodók, rigolyásak, tele vannak régi szokásokkal. Ha beragadsz a múltba, nem fog változni semmi a jövőben. Optimális dopaminháztartásnál nem magyarázkodsz, hanem cselekedsz, bátran változtatsz, nem befolyásolja a jövődet a múlt. Az alacsony dopaminszint középszerűségben tart, nem mersz lépni, hogy kiválj a birkacsordából. Megoldás? Napozás, kék fény csökkentés, visszacsatlakozás a természethez. Ha ezeket rendszeresen csinálod, érzeni fogod, hogy jön a jutalom és a belső bíztatás. Dolgozik a dopamin! 😉

Kifogás és megoldás is mindig van. Kérdés, hogy elhiszed-e és melyikre fókuszálsz. Hova megy az energia és információ? A lefelé húzó spirálba vagy a megoldást keresve. Magamon is észreveszem a jeleit időnként (főleg sok számítógépezés, írás után…), hogy fáradt, motiválatlan vagyok, magyarázkodok, kifogásokat keresek. Ilyenkor mindig seggberúgom magam, alkalmazom valamelyik módszert amiről lejjebb írok és cselekszem!

 

Viselkedés és dopamin

Az embernek készen kell állnia a változásra, különben csak halogat, stagnál. A rossz döntések mindig összefüggésben vannak a rossz dopaminjelzéssel a szemben, agyban, bőrben. A magyarázkodás egy nagy akadály minden változás előtt. A cselekvés a magyarázkodás ellentéte. Semmilyen nagyszerű dolog nem jött még létre cselekvés nélkül, pusztán gondolkodással. A cselekvés nélküli gondolkodással elveszítheted az ötleteidet.

A fény fotonjai időtlenül jönnek a Földre és az emberhez. Az agy generálja az időérzékelést. A dopamin és a melatonin két fontos közvetítője ennek a folyamatnak. Ezt a két vegyületet használja a természet, mint a mérleg karjait. A fotonok önmagukban a világot mozdulatlannak érzékelik. A fény fotonjainak belső oszthatatlansága megakadályozza a külső oszthatóság érzékelését a realitásban. A megváltozott dopaminszintek – akár több vagy kevesebb – hatással vannak az időérzékelésre, ezért is nehezen veszik észre, hogy változtatniuk kellene, nem veszik észre a bajokat a környezetben. Ez dekoherenciát okoz a sejtekben.

A halál biztos, de az élet, amit kapsz vagy tapasztalsz az nem. Mindkettőnek megfizeted az árát a választásaiddal. A környezet, amit elfoglalsz olyan, mint egy bankszámla. Van, aki és ami hozzátesz, és van, aki és ami csak elvesz belőle folyamatosan. Ha döntöttél és megkaptad az eredményt, akkor látni fogod hogyan hat a környezet a dopamin számládra. Az eredmény meghatározza a valóságot, amit kapsz. Ebből talán látszik, hogy a környezet diktálja, hogy milyen eredményeket kapsz. Ha nem érted, akkor valószínűleg több napfényre van szükséged a szemedbe, hogy dopamint és melatonint gyárts helyileg a retinában és az agyban egy jobban gondolkodó agy érdekében. Ha ugyanazt az embert berakod kék fény alá vagy napfény alá, más döntéseket fog hozni, más realitást kap, magyarul befolyásolod vele az életét.

Kozmikus dopamin

 Az univerzum hatalmas, hozzá képest az ember egy porszemnek sem tűnik, a dopamin molekula meg aztán még kisebb… Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi a fenének foglalkoznak vele a kutatók, ízeire szedve vagy miért írok róla cikket. Döntések, jutalomérzés, jel/zaj arány, trendek felismerése… Nekem ebből az jön le, hogy érdemes gyakorolni a természetes életmódot amennyire lehet és mindenkinek rátalálnia, mi az, ami folyamatosan „flow”-ban tartja és nem lesz szüksége függőségekre, pótszerekre. Szerintem mindenki egyedileg van összerakva, mindenkinek más lesz az, ami az optimumon tartja. Ezt a jógik megtalálják csendes meditációval vagy bárki kimehet a természetbe, kütyük nélkül pár órára vagy pár napra és tapasztalni fogja, hogy másképp jár az agya. És akkor most nagyon spirituális, ezoterikus voltam vagy csak tudományos?

A sejtek nem tudják megelőzni azt, amire nem számítanak. Fény frekvenciákat használunk a megfelelő döntésekhez. A teljes spektrumú napfény, ami alatt a legjobban tudjuk “megjósolni” a jövőt. A mesterséges fények alatt limitált elképzeléseink lesznek és szuboptimális döntéseket tudunk csak hozni… Ezért gondolom, hogy érdemes lenne minden komolyabb döntést kint a természetben lecsendesedve meghozni (napozás, földelés!). Az a bizonyos jel/zaj arány megint…

A halál biztos, az élet nem. A döntéseidnek – vagy jobban szeretem inkább a választásaid szót használni -, meglesz a következménye a biológiád és az életed szempontjából. Válassz okosan!

Mit lehet tenni?

Szerencsére mindig lehet változtatni és sokféleképpen lehet emelni a dopaminszintet természetes módon is. Vajon a csokievéssel, az esti italozással, ópiátokkal, kokainozással a legjobb vagy inkább a napozással?

Javítja a helyzetet a sok napozás (reggel, délelőtt a legfontosabb), megfelelő alvás (korai fekvés, esti világításcsökkentés, kék fény védelem), a fehérjedús reggeli, omega-3-ban gazdag tengeri ételek, általános stresszcsökkentés.

A fehérjedús reggeli azért is jó, mert biztosítja a tirozin és triptofán aminosav adagot és növeli az inzulinszintet is, ami segíti a szerotonin szintézist. Továbbá a fehérje jobban csökkenti az étvágyfokozó ghrelin szintet, mint a szénhidrátok vagy a zsírok, kevésbé érzel késztetést túlevésre. Olvasd el a leptines cikkeket is! Összességében ez egy cirkadián ritmus, agyműködés optimalizáló protokoll vagy bátorságdiéta, amit egy idegsebész fejlesztett ki.

Alternatív természetes dopaminforrások a napozáson kívül pl. a hidegterápia, ami egy óriási dopaminlöket UV nélkül. A hivatkozásokban van egy tanulmány, ahol 2,5-szeresére emelkedett a dopamin szint a 14 fokos vízben. Magyarázat a rövid hidegfürdő után tapasztalt jókedvre! Tehát nem(csak) azért kellene hidegfürdőzni, mert az most trendi, cool, kemény csávó vagy csaj leszel tőle, hanem egyszerűen csak javítja az agyműködést. A legjobb napozással kombinálni.

A jó hír, hogy a barátok is természetes módon emelik a dopaminszintet. Keress magadnak cimbiket és nevessetek sokat, érezzétek jól magatokat egymás társaságában. Nem véletlenül került fel arra a bizonyos Jack Kruse féle, legjobb 6 gyógymód listájára a Friends, azaz a barátok…

Elgondolkodtató, hogy aki nem bír társaság nélkül létezni, kicsit sem egyedül lenni, az más emberekből kompenzál egy kis dopamint?

A böjtölés, szakaszos böjtölés (intermittent fasting) étkezési stratégia, pedig segít helyreállítani a dopamin receptorok érzékenységét, csakúgy mint a légzőgyakorlatok, meditáció. Na meg a megfelelő alvás!

Plusz egy és fontos: ha valaki rátalál arra, mi az, amit szívesen, szenvedélyesen csinál, amiben alkothat, az is javítja a helyzetet! Garantáltan hosszú időre motiváltan tart. Elérni egy kitűzött célt, legyen ez kicsi vagy nagy, egyből jön a jutalomérzés, igaz?

Plusz mégegy: SPORT! Az edzés is nagyszerű eszköz dopaminháztartás ügyileg.

És még lehet sorolni: zenehallgatás, érintés, kíváncsiság, felfedezés…

Összefoglalás

A dopamin téma is bonyolult, el lehetne benne veszni évekig… és ez is csak egy szelet a sok közül. A nyúl vagy az oroszlán a vadonban nem olvasgat a dopaminról, egyszerűen csak használja természetesen a túlélés, létezés érdekében. A modern ember viszont a megváltozott elektromágneses környezettel beavatkozik a dopamin rendszerbe is, és már a természetes dolgokra néz furcsán, új szokások, hiedelmek alakulnak ki. Sokan belesüppednek egy dogma szerinti életbe, nehezen változtatnak, magyarázkodnak, panaszkodnak, ahelyett, hogy cselekednének. Depressziósak, másokat is lehúznak a hangulatukkal, rövidtávú örömökre fókuszálnak, amiből aztán mindig új és új kell, hiányzik a hosszútávú perspektíva. Kinél-mennyire-mióta zajlak ezek a hatások és hol tart a dopaminháztartása, az nagyon egyéni. A legveszélyeztetebbek ebből a szempontból is a fejlődésben lévő gyerekek, a már beteg idősebbek, a sok képernyőt nézegetők, éjszakai műszakban dolgozók. Megoldás mindig van, a cirkadián ritmus helyreállításával (reggeli napozással, kék fény csökkentéssel), a természethez való visszacsatlakozással kezdődik. És nem vagyok pszichológus, sem jógi, sem a hegyekben meditáló hindu guru, sem szektavezér, ők biztos másképp magyarázzák a fenti dolgokat. Csak olvasom és gyakorlom a ma elérhető legmélyebb tudományos tudást, a kvantumbiológiát. Ha érted a fenti összefüggéseket, akkor jó a dopaminszinted, ha nem, akkor sajnálom, válts fénykörnyezetet vagy nyomtasd ki ezt a cikket és olvasd el mégegyszer kint, napozás közben!

 

További tudnivalók a dopaminról a Napfény Diéta könyvben!

 

 

És nyugodtan olvasd el a hivatkozásokat is!

Hivatkozások (az 1-2. részhez):

Angol nyelvű képek: jackkruse.com

 

Dopamin 1: Szerepe, előállítása, függőségek, cirkadián ritmus

Ismerkedjünk meg az egyik legfontosabb idegi ingerületátvivő anyaggal és hormonnal, a dopaminnal. Milyen kapcsolatban van a kék fénnyel, cirkadián ritmussal, viselkedéssel, döntésekkel, függőségekkel? A dopamin is egy apró, ám fontos részlet a sok közül. Nem is kellene vele sokat foglalkozni, ha nem egy megváltozott, mesterséges környezetben élnénk. Az oroszlán vagy a nyúl nem olvasgat a dopaminról, csak teszik a dolgukat. Figyelem, a cikkek helyenként túl tudományosak vagy elvontak lesznek, de lesznek benne könnyen használható gyakorlati tippek és szerintem megéri elgondolkodni rajtuk!

 A dopamin szerepe

A dopaminnak nagyon szerteágazó a feladata az idegrendszer működésében. A dopamin nem csak egy „jóközérzethormon”, hanem számos funkciója van a tudatosságban, a realitásérzékelésben is. A dopamin nem a „hú de jól vagyok érzés” vegyülete, ez inkább az endorfinokra és belső opioidokra érvényes. A dopamin hatással van az immunrendszer egészséges működésére is.  Hormonként, gátolja a prolaktin felszabadulást a hipofízis elülső lebenyéből.

Neurotranszmitteri funkciója sokoldalú: Örömet, eufóriát, boldogságot okoz, javítja a motivációt, a fókuszálást, koncentrációt. Szerepe van a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalom-érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban. A Parkinson-kór neurológiai oka a középagyi dopaminsejtek pusztulása.

A dopamin javítja a jel/zaj arányt az agyban, hogy jobban észrevedd a trendeket az időben és a térben, tehát javítja a helyzetfelismerést. Megfelelő dopaminszintekkel, megfelelő lesz a belső óra és ugyanez fordítva. Pl. úgy döntesz, hogy fontosabb lesz aludni 10-kor, mint éjfélkor is a neten szörfözni vagy minden nap bulizni, mert tudod, hogy másnap így frissebb és hatékonyabb leszel. Figyeld meg, hány százalékban használod az internetet: szórakozásra, tanulásra, munkára, fontos kommunikációra vagy üres locsogásra, mások életének a megfigyelésére ahelyett, hogy a sajátodat élnéd… Tudom, rengeteg időt el lehet rajta tölteni, nagyon csábító a végtelen információ halmaz.

Este a sötétben kevesebb a dopamin, lassul az óra, az időérzékelés az alvásnál meg is szűnik. A dopamin fokozza az éberséget, a célirányos tevékenységhez való fókuszt (akarat, vágy, keresés), motiváltan tart, hogy tanulj, dönts, túlélj. Továbbá fogékonyabbá tesz az absztrakt gondolkodásra, kíváncsivá tesz, információgyűjtővé, nagyobb célok elérésére ösztönöz.

A felborult dopamin egyensúly motiválatlansághoz, rossz döntésekhez vezethet. Alacsony dopaminszinteknél hajlamos lesz az ember kényelmesen belesüppedni valamilyen dogma szerinti világba, korlátokat húzni maga köré és csak azt ismételgeti, nem akar változtatni rajta, elveszíti a kíváncsiságát új dolgok iránt.

Ha alacsony a dopaminszint, alacsony lesz a melatonin is a szemben, rosszabb lesz az alvás, továbbá csökken a motiváció, fáradt leszel, függőség alakulhat ki, hangulatingadozások és memóriaromlás. Melyiket szeretnéd ezek közül?

A függőségek (alkohol, drogok, túlevés, szerencsejáték, stb.) mindegyike átmenetileg stimulálja a dopaminrendszert, de hosszútávon nem megoldás és megvannak a mellékhatásai.

Az is egyfajta megközelítés, ha valaki élvezi, amit csinál („flowban van”). Ilyenkor folyamatosan jól működhet a dopamin rendszer, jön a jutalomérzés. Érdemes ilyen tevékenységeket találni, kinek-mi passzol, persze ez lehetőleg ne legyen egészségromboló hatású vagy másokra ártalmas…

A dopamin hatásánál figyelembe kell venni a receptorainak érzékenységének állapotát is. Ez megintcsak bonyolítja a helyzetet: lehet valakinek magas dopamin szintje, de alacsony receptor érzékenysége és fordítva is. Folyamatosan változik, napszak, évszak, élethelyzet szerint is, ezért fölösleg azon gondolkodni, hogy akkor most jól megmérem a dopaminszintem és látni fogom miújság ottbent. Inkább a cikkben leírt hatásokat összegezve érdemes következtetni rá.

A dopamin előállítása természetes úton

Alább látható a dopamin kémiai szerkezete, amely igencsak hasonlatos a tirozin (Tyr) aminosavhoz. Nem véletlenül. Többféleképpen lehet előállítani, a természetes módja a napfény különböző UV frekvenciáival menne és ekkor lesz optimális a működése, nem a pótszerekkel, pótcselekvésekkel tuningolva. A Tyr-nak 280 nm-nél van elnyelési maximuma (ettől még máshol is elnyel), oldallánca foto-ionizálható. A tirozin, mint aminosav építőkocka ottvan a fehérjéinkben is!

Az aromás aminosavak (triptofán, tirozin, fenil-alanin) el tudják nyelni az UV-t és biogén aminok képződnek belőlük: pl. dopamin, norepinefrin, epinefrin, szerotonin, melatonin. A melatonint és a D-vitamint is az UV fény gyártja. A melatoninhoz UV-A és triptofán kell, a dopaminhoz UV-A és UV-B és tirozin, míg a D-vitaminhoz UV-B és koleszterin.

Ha rossz a fénykörnyezet, könnyen előfordulhat, hogy nem optimális a dopamin háztartás és pótszerekhez nyúl az illető. Kevés napfény és/vagy sok mesterséges fény=alacsony dopaminszint=vacak mitokondriumok.  A vándormadarak arrébmennek, ha a környezet már nem biztosítja a túlélést a számukra, rosszul érzik magukat ott, az ember miért nem?

 

Dopamin és a cirkadián ritmus

Optimális esetben a dopamin szintje is napszaki ingadozást mutat és persze vannak napközbeni események, amik még befolyásolják. A különböző hullámhosszú UV fények melatonint és dopamint gyártanak a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

A dopaminszintek napi ritmusába beavatkozik, ha sérül a fotoreceptor a szemben. Sajnos a legtöbb mai ember a telefoncsekkolás közben egy kis kék fénnyel szerez magának extra dopamint, de ez megzavarja a normál dopamin háztartást, hosszútávon inkább krónikusan alacsony dopaminszintekhez vezet. A kék fény beavatkozik a MAO-B enzim működésébe, ezáltal a dopamin szintekbe is. A kék fény nem csak a DHA omega-3 zsírsav molekulákat és a melatonin szintet teszi tönkre szép lassan, hanem a megfelelő dopamin háztartást is.

Ki szeretne könnyen irányítható, fáradt, beteges, idióta zombi lenni? A mesterséges kék fények bámulását egész nap nekik találták ki. Van olyan orvos is (Mandy Saligari), aki egyenesen azt állítja: ha okostelefont adsz a gyerekednek, az olyan mintha kokaint adnál neki.

Napkeltekor a kék-fény – amely szabadgyököket termel – ki van egyensúlyozva a vörössel. A növekedés fontos a szem egészségében és ez a szabadgyök képzéssel van stimulálva, de normál esetben egyensúlyba van hozva regenerációs folyamatokkal is. A melatonin regenerálja a fotoreceptrorokat a szemben, ami UV fény segítségével keletkezik.

A növekedéssel nincsen baj (kell neki egy kezdőlökés a szabadgyökök által), ha az egyensúlyban van a regenerációs folyamatokkal. A probléma akkor van, ha a növekedés kontrollálatlan és nincs megfelelő regeneráció, akkor indulnak be a káros folyamatok. A kontrollálatlan növekedés a negatív visszacsatolás elvesztésével alakul ki. Nő a fehérjék ubikvinációja, rákos megbetegedés alakulhat ki.

A kék fényt ki kellene egyensúlyozni az UV-vel és IR-rel, ahogy a napfényben is természetesen előfordul. Ezért nem helyettesíthető semmivel a napfény. A mesterséges világításokban, képernyőkben nincs kiegyensúlyozva és nem is látom jelét (talán 1-2 kivétellel), hogy törekednének rá! Nagyon leegyszerűsítve: a kék felpörget, „felgyorsítja az időt”, az IR lassítaná.

Warren Meck kutatóorvos vizsgálataiból kiderül, hogy az egyik fontos agyi terület (bazális ganglion) dopamin ciklusa egy belső óra, ami összefügg az SCN-nel (szuprakiazmatikus nukleusz – a központi belső óránk). A sok dopamin gyorsítja a bazális ganglion hurok ciklusát, ami összekovácsolja a kapcsolatot az agy különböző területein. Tehát minél több dopamint gyártasz, annál gyorsabb lesz ez az óra.

Nappal az UV hatására sok dopamin keletkezik a szemben, míg este csökken a szintje és lassul az idegi áramkör frekvenciája, csökkentve ezzel a belső időérzékelést.

Az alacsony dopamin szintek idő összeszűküléssel függnek össze és a cirkadián ritmusról való lecsatlakozzással. A mai mikrohullám és kék fényben úszó világ a legnagyobb lecsatlakoztató a normál cirkadián ritmusról. Az időérzékelés zavara rengeteg betegséggel van összefüggésben és természetesen mind visszavezethető a rosszul működő cirkadián ritmusra.

A testhőmérséklet, a vérnyomás, az immunrendszer, az étvágy, az éberség, álmosság mind-mind ennek a rendszernek a finom összehangolt munkája révén napszakonként változó mintázatot mutat. A reggeli kék fény stimulus hatására beindulnak a következő hormonok: kortizol, szerotonin, GABA, dopamin, FSH, GRP, NPY, TSH. A naplemente utáni fényhiány pedig a melatonin, VIP, növekedési hormon elválasztást idézi elő. Tehát mindegyik hormonnak megvan az ideális ritmusa a nappal és éjszaka váltakozásától függően. Ebből következik, ha megzavarod ezt az ősi rendszert nem odavaló fényekkel, akkor a hormonelválasztásban is zavar lesz, pl. este a kék fények hatására kevés lesz a melatonin, növekedési hormon, rosszabb lesz az alvás, regeneráció hatásfoka. A délelőtti napfény UV-A és IR (infravörös) tartalmának a szerepe pl. a melatonin, dopamin, β-endorfin és további hormonok előállítása, a jobb alvás, jobb agyműködés, hangulat, optimális anyagcsere folyamatok érdekében. Magyarul beindítja az egész gyárat odabent, munkára fogja a dolgozókat és az egészben a napfény a karmester, amely a szemen és bőrön keresztül üzen.

Folyt. köv!

 

Dopamin 2.: Felborult dopamin háztartás, viselkedés, gyakorlati tippek

És nyugodtan olvasd el a hivatkozásokat is! Hivatkozások a 2. rész végén

További tudnivalók a dopaminról a Napfény Diéta könyvben!

 

 

 

 

 

 

 

 

Okos okostelefonhasználat

Manapság szinte mindenki „hozzánőtt” az okosabbnál-okosabb mobiltelefonjához, tabletjéhez. Bezzeg amikor még csak vonalas telefon létezett és az emberek nem estek kétségbe, ha 1 percen belül nem kaptak választ egy üzenetre…

Felgyorsult világban élünk, dübörögve fejlődik a technológia, aki ebből kimarad, lemarad, ez tény. Az okostelefonoknak számtalan előnye van a gyors és azonnali kommunikációban, információs tartalom megosztásban, ötletek megvalósításában, hasznos applikációkkal kiborgokként”bővíthetjük a képességeinket”, ez is tény. Viszont arra kevesen gondolnak, hogy így napi több órára összenőttünk a készülékünkkel, azt gondoljuk bármikor és bármennyit lehet használni őket. A kvantumbiológia szerint viszont ennek vannak káros hatásai, ezért nem árt tudatosítani néhány jelenséget.

 

Kék fény, cirkadián ritmus, melatonin

Számtalan tanulmány létezik róla, hogy az esti kék fények csökkentik a melatonin hormon szintjét. Aki szeretne az esti alvásnál teljes potenciállal regenerálódni és normál ütemben öregedni, az jobban teszi, ha napnyugta után kerüli a kék fényeket. A kék fény nem csak a kék színt jelenti, hanem a fehér/színtelen fény is tartalmazza pl. a napfényben és a mesterséges világításokban. Prizmás fénytörés kísérlet! Léteznek ma már kékfény blokkoló szoftverek és szemüvegek, továbbá érdemes este hosszú ruházatot felvenni, hogy a bőrünket is védjük. A legfontosabb fény érzékelőnk a szem, de a bőr is egy óriási napelem, ami érzékeli a környezet fényeit…

 

Időzítés

A modern ember azt hiszi, hogy bármikor büntetlenül lehet mesterséges fényeket nézni. Este napnyugta után a legrosszabb, de napkelte előtt a képernyőre tapadni sem éppen biológia barát. A napkelte sugarai hozzák csak a kék fényt a természetben, napközben végig ottvan a spektrumban és napnyugta előtt szétszóródik, nem jut el hozzánk a kék tartomány!

A legjobb lenne a déli órákra (vagy amikor fent van a nap..) korlátozni a képernyőbámulás nagy részét, ilyenkor ugyanis a napfény és a kütyük színhőmérséklete hasonló tartományban mozog (5500 K), ez is egy fontos jellemzője a fényeknek. Este igazából semmilyen mesterséges világítás nem természetes (Nap, csillagok, Hold, tűz).

Kint vagy bent?

Óriási segítség, ha a mesterséges fények mellé megkapjuk a természetes napfényt is. Tehát kint a szabadban vagy nyitott ablaknál telefont nyomkodni sokkal jobb, mint bent, mondhatni minimalizáljuk így a káros hatásait.

Fizika

Távolság, időtartam. Fizikai törvény, hogy a távolsággal rohamosan csökken az elektromos és mágneses tér hatása. Ezért érdemes nem a zsebben hordani a kütyüket, hanem távolabb a testtől! A központi belső óránk az agyban van (SCN), de vannak perifériás óráink is minden szövetben a cirkadián ritmus számára. Egy zsebben hordott telefon vagy egy ölben tartott laptop itt be tud zavarni, nem lesz szinkronban az időzítés a központtal.

Talán az is nyilvánvaló, hogy minél kevesebbet használod, annál kevesebb lesz az expozíció. Hosszabb beszélgetésekre különben is a legjobb a személyes találkozó. Biztos olyan fontos minden részletet megbeszélni fél órán keresztül a telefont a fejedre ragasztva? Ha elolvasod és megérted az alábbi tanulmányt (hosszabb mobilozás megváltoztatta a glükóz anyagcserét az agyban) talán átértékeled…

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21343580

Kütyü izomnyavalyák, testtartás

A sok ülés következményei után új sláger lehet az izomproblémáknál a „kütyü nyak és csukló”. Lehajtott fej és korlátozott tartományban mozgó ujjak napi több órán át. Gondolod, hogy ennek nincs következménye? Könnyedén felborul a strukturális izomegyensúly, egyes izmok túlnyúlnak, mások berövidülnek… Kevesebb használat, speciális torna, erősítés, lazítás!

Elektroszmog terhelés

Senkit sem fog sírba vinni 5 perc mobilozás, DE…! A kék fény az egyik legrosszabb elektroszmog fajta, mert megzavarja a cirkadián ritmust, a hormonok, neurotranszmitterek optimális működésést. A másik gubanc a telefonok által használt rádió- és mikrohullámok, WiFi. Továbbá a 4G és a hamarosan terjedő 5G-s hálozatra is érdemes gondolni. Az egyre gyorsabb és nagyobb méretű információ (képek, videók) továbbításához nagyobb teljesítménysűrűségű sugárzásra van szükség. Ezek egyre idegenebb elektromágneses sugárzások lesznek a biológia számára. Borúlátó jóslat, hogy a következő években gyakoribbak lesznek a mitokondriális betegségek a sok technológiát használók vagy ilyen környezetben élők körében. A jó hír, hogy akkor talán észbekapnak az elektroszmog szkeptikusok is, hogy valami nincs rendben a modern környezetben…

Repülőgép üzemmód, nem csak utasoknak

Az okostelefonok egyik okos funkciója a repülőgép üzemmód, ekkor nem lesz ki- és bemenő sugárzás, adatforgalom, de pl. fényképezni, bizonyos appokat használni továbbra is lehet. Alvásnál, utazásnál vagy túrázásnál használd bátran a repülőgép módot!

Mindent, de azonnal

Türelem emberek! Teljes pánik tud eluralkodni egyeseken, beindul a pesszimista fantázia, ha nem kap választ egy üzenetére vagy nem hívják vissza pár percen belül. 20-30 éve még semmi gond nem volt ebből, akkor is zajlott az élet gyors kommunikáció nélkül.

Okosabb telefon, butább ember?

Régebben fejből megjegyeztük a fontosabb telenszámokat, manapság erre nincs szükség, hiszen tárolható a kütyüben. És ha elveszik? A navigációs szoftverek igaz, hogy elirányítanak bárhova, de mintha közben elkényelmesedne a belénk épített GPS, nem? Megy a chatelés, puszcsi-lávcsi, hangulatjelző ikonok stb. Közben meg egyre kevésbé gyakoroljuk a sokszínű személyes kommunikációt. Érdemes elgondolkodni milyen területeken könnyíti meg az életünket a telefon, de ugyanakkor milyen képességeinket hagyja ellustulni!

Elmélet és a való világ

Tudom, hogy sok esetben nehéz betartani a fenti ajánlásokat. Bizonyos esetekben életet is menthet a mobiltelefon és vannak olyan élethelyzetek, hogy a munkához, biztonsághoz elengedhetetlen vagy egy nagy élmény megosztásához szükséges. Szeretem az ideális esetet leírni, aztán mindenki döntse el, mennyit akar megvalósítani belőle. Mindennek meglesz a következménye a hosszútávú egészség szempontjából. Remélem a fenti tippek hozzájárulnak „az egészséges haladáshoz”!

További információk a fények biológiai hatásairól a Napfény Diéta könyvben!

 

 

 

 

 

 

Kék fény 1 – Az új mumus

A kék fény egy speciális hullámhossztartomány a biológia számára. Fontos információtartalma van az agyunknak, szerepet játszik a nappal és az éjszaka elkülönítésében. Előfordul a természetes látható fényben és a mesterséges világításokban, képernyőkben is. Biológiai hatásait alaposan megvizsgálva lehet jó- és rosszfiú is. Sok apró részlet számít ennek megértésében. Ezt fogom ebben a cikksorozatban elmagyarázni.

Egészségdivat és tudomány

Vajon miért lett divatos az utóbbi 1-2 évtizedben az egészséges életmód? Úri hóbort a jóléti társadalmakban vagy tényleg szükség van rá? Egyre több az anyagcserebeteg ember (túlsúly, cukorbetegség, pajzsmirigy problémák, autoimmun betegségek, rák, mentális betegségek stb.). Érezzük, hogy valami nem ok, ezért aztán keressük a megoldást és sokszor a hagyományos orvoslás nem tud segíteni, csalódnak benne az emberek. Ilyenkor aztán fogékonyabb lesz a beteg az alternatív módszerekre. A legegyszerűbb elkölteni egy kis pénzt valamilyen csodabogyóra, csodaétrendre vagy varázslóra és azt hisszük ezzel meg lehet oldani egy összetett biofizikai problémát, amit a mesterséges elektromágneses környezet generál és rontja az energiatermelésért felelős sejtszervecskéink, a mitokondriumok működését. Szerintem a fő bűnös a sok mesterséges hullámhossz tartomány, beleértve a kék fényt, rádió- és mikrohullámokat is. Aztán ottvan még a rossz táplálkozás a finomított, feldolgozott élelmiszerekkel és a stresszes, mozgásszegény életmód, stb. Mindezek külön-külön is fontosak, összeadódnak és nagyon egyéni ki-miből-mennyit csinál jól vagy rosszul, mennyire rombolja magát és mennyit kompenzál tudattalanul nap mint nap és évek óta. Egyéni környezet, életvitel, epigenetika.

A fény 4,5 milliárd évig állandó volt a Földön, az utóbbi 125 évben viszont a modern ember ezt megváltoztatta, főleg az utóbbi 1-2 évtizedben. A nappal és éjszakához való alkalmazkodás, cirkadián ritmus előbb volt a Földön az élőlényeknél, mint az ember táplálkozása. Vajon melyik a fontosabb? Melyikre érdemes fókuszálni a tudomány nevében?

„A tudomány kizárólag fizika, minden más csupán bélyeggyűjtés.” /Ernest Rutherford/

Mi a fény?

Fénynek általában az emberi szem által is érzékelhető látható (kb. 390 és 750 nm hullámhosszak közé eső rész) elektromágneses sugárzást nevezzük. Tágabb értelemben a nem látható tartományt pl. az infravörös és ultraibolya fényeket is ide sorolhatjuk. A fény az idővel egy periodikusan váltakozó elektromágneses hullám, eszerint váltakozó elektromos- és a mágneses térerősség is jellemzi. A fény viselkedhet hullámként és részecskeként (foton) is.

Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető frekvencia, hullámhossz, energia szerint, ekkor kapjuk az elektromágneses spektrumot. Az emberi szem kevesebb, mint az 1%-át érzékeli a teljes elektromágneses spektrumnak! 

Az elektromágneses spektrum egyes részeinek összehasonlítása
Név Hullámhossz Frekvencia (Hz) Foton fajlagos energiája (eV)
Gamma < 0.01 nm > 30 EHz 124 keV – 300+ GeV
Röntgen 0.01 nm – 10 nm 30 EHz – 30 PHz 124 eV  – 124 keV
Ultraviola 10 nm – 400 nm 30 PHz – 790 THz 3.3 eV – 124 eV
Látható 400 nm–700 nm 790 THz – 430 THz 1.7 eV – 3.3 eV
Infravörös 700 nm – 1 mm 430 THz – 300 GHz 1.24 meV – 1.7 eV
Mikrohullám 1 mm – 1 meter 300 GHz – 300 MHz 1.24 µeV – 1.24 meV
Rádióhullám 1 meter – 100,000 km 300 MHz – 3 Hz 12.4 feV – 1.24 µeV

A látható fény és a napfény is többféle frekvenciából áll össze, melyeket a szivárvány színeiben is felfedezhetünk. Ennek egy közismert bizonyítéka, ahogy egy prizma felbontja a fehér fényt a színes alkotóira.  A napfényben a legnagyobb energiájú és legrövidebb hullámhosszú az UV, őt követi a lila, kék, zöld, sárga, narancs, vörös, infravörös (IR) tartomány egyre kisebb energiatartalommal és egyre nagyobb, „lomhább” hullámhosszal. A látható fény nem tartalmazza az UV-t és az IR-t, legfeljebb csak egy kis részüket.

Szín Hullámhossz (nm) Frekvencia (THz) Foton fajlagos energiája (eV)
Ultraviola 10-380 30 PHz – 790 THz 3.3 eV – 124 eV
Ibolya 380 – 420 789 – 714 3,26 – 2,95
Kék 420 – 490 714 – 612 2,95 – 2,53
Zöld 490 – 575 612 – 522 2,53 – 2,16
Sárga 575 – 585 522 – 513 2,16 – 2,12
Narancs 585 – 650 513 – 462 2,12 – 1,91
Vörös 650 – 750 462 – 400 1,91 – 1,65
Infravörös 750-1 mm 430 THz – 300 GHz 1,24 meV – 1,7 eV

Alább látható több közismert hormon és idegi ingerületátvivő anyag kémiai szerkezete. Talán feltűnik, hogy mindegyikben vannak gyűrűs részek vagy kettős kötések. A kémia szempontjából ez azt jelenti, hogy szabadon mozgó, delokalizált elektronfelhőik vannak és bizonyos hullámhosszú fényekkel gerjeszthetőek, elnyelni és továbbítani tudják azokat. Véletlen egybeesés vagy aki összerakott minket nagy biofizikus volt?


A sejtek, hormonok, neurotranszmitterek a különböző frekvenciájú fények, fotonok játszóterei

A kék fény

A fenti táblázatból látható, hogy a kék fény a 420-490 nm közötti elektromágneses hullámokat jelenti. A reggeli és napközbeni természetes napfény is tartalmazza, tulajdonképpen azt üzeni az agynak, hogy nappal van, beindítja a hormonokat, serkent a nappali tevékenységekre. Naplemente után viszont nincs napsütés, nincs kék fény, a szemünkben megvannak erre a megfelelő érzékelők (retina, ipRGC sejtek, melanopszin fehérje, SCN…). A kék fény hiánya is egy jelzés az agynak: indul az éjszakai anyagcsere program, a regeneráció, az alvás. A növényeknél tanuljuk és elfogadjuk, hogy a fotoszintézisnél élesen elkülönül a nappali és éjszakai ciklus, akkor az embernél miért felejtjük ezt el?

Megváltozott elektromágneses (és fény-) környezetben élünk és ez csak romlani fog a következő időszakban a technológia mégnagyobb térhódításával. Gyakorlatilag egy “kék fény mérgezett” világot teremtettünk. Ezért is érdemes most az ember egészséges működését megérteni és egészségvédelmi lépéseket tenni, talán még időben.

A kék fény árnyalatai

A napfényben a kék tartomány mellett ottvan a szivárvány többi színe és az UV, IR frekvenciák is, ennek nagy jelentősége van a biológia számára. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a kék stimulál, az infravörös (IR) pl. pedig regenerál. Tehát ki van egyensúlyozva, le van szabályozva a kék. A napfény kék fény tartalma napszak és évszak szerint is változik.

Van, ami semmivel sem helyettesíthető…

A mai világban viszont sok esetben nincs szünet a kék fényben, állandóan kapunk belőle, fittyet hányva a sok millió éves természetes földi fénykörnyezetre, biológiai ritmusokra. Kezdődött ez a mesterséges világításokkal az 1880-as évektől, később a színes tv-vel, manapság pedig szinte mindenki számítógépezik, mobiltelefont, tabletet használ, melyek képernyőiből bőségesen kap a szemünk és a bőrünk kék fényt, ráadásul ezt bármelyik napszakban megtehetjük. A gond az, hogy ilyenkor az agyunk azt hiszi, hogy nappal van. Vajon megfelelően fog így működni a nappali és az éjszakai anyagcsereprogram elkülönítése és a hormonrendszer?

Az egyik gond tehát, hogy a természetes lehetőségeken felül, akár este napnyugta után is kapunk belőle vagy kora reggel, napkelte előtt. A másik gond, hogy a mesterséges eszközök spektruma hiányos és kiegyensúlyozatlan a napfényhez képest. Nincs bennük az IR és UV, energiatakarékossági okokból és sokszor aránytalanul sok kéket tartalmaznak. Továbbá statikus, állandóan ugyanazt a spektrumot sugározza nekünk egy mesterséges világítótest. Persze egy kütyü képernyő változik, ahogy videót nézünk vagy a változtatjuk a tartalmat. De az 1000%, hogy nem olyan ritmusban és arányokban váltakozik, ahogy a napfény. A napfény programjának reggeltől-estig, évszakok szerint fontos biológiai jelentősége van.

A kék fény csökkenti a melatonin hormon szintjét, ami kulcsfontosságú az alváshoz, regenerációhoz. Továbbá a kék fény beavatkozik a dopamin szintekbe (hangulat, viselkedés, döntések), ezt kifejtem majd egy későbbi cikkben. És a mitokondriumok működéséről, deutériumszintekre kifejtett hatásáról még nem is beszéltem…

A különböző hullámhosszú fények, különböző mélységekre hatolnak a bőrben. A kék is viszonylag mélyre jut. A pajzsmirigy igencsak közel esik a bőrfelszínhez és igencsak sokat kaphat a képernyők kék fényéből… Összefüggés? Sálat az irodai dolgozóknak?

Kék fény az új mumus

A világért sem szeretnék vészmadárkodni, mindenki abban hisz, amiben szeretne! A kvantumbiológia szempontjából a kék fény az egyik főbűnös a civilizációs betegségek terjedésében. Ez van. Az egyik legrosszabb elektroszmog fajta és ráadásul egy alattomos dög, mert csak kevesen gondolnak rá és nem azonnal érzékelhető a hatása, hanem szép lassan, csendben öregít, zavarja az optimális hormon- neurotranszmitter szinteket. A sejtek energiatermelő szervei a mitokondriumok működésébe is bezavar. Hegyekben állnak ezekről az összefüggésekről a tanulmányok, biofizikai levezetések. Aki nem hiszi, nyugodtan járjon utána!

Folyt. köv.

 

Hivatkozások?

Hol lehet részletesebben olvasni a fentiekről, tanulni az agyműködésről? Talán egy tapasztalt idegsebésztől, aki elmélyedt a kvantum-fizikában is. Egészségvédelmi szakirányos biomérnök végzettségem után továbbra is kíváncsi maradtam, kb. 2013 óta önszorgalomból beiratkoztam a dr. Jack Kruse „egyetemre”. Az elmúlt években többezer oldal angol szakszöveget olvastam a blogján és az ajánlott irodalmakban, többszáz órányi hanganyagot hallgattam meg, összevetettem ezt a saját tapasztalataimmal, a természet és a mindennapok megfigyelésével és kezd összeállni a kép… A tanulásnak sosincs vége, de ami eddig összegyűlt a fejemben, az is sok jelenleg köztudatban lévő egészségvédelmi „jótanácsot” felülír. Ajánlom Kruse írásait és a könyveket, amikre hivatkozik, ha érdekelnek a bővebb magyarázatok (és ha van pár éved rá). Ezeket igyekeztem összesűríteni és közérthetően is tálalni A paleón túl és a Napfény diéta könyvekben.

 

 

Leptin 3: Miért nem mindig működik a fogyás reggeli kardio edzéssel, éhgyomorra?

Valamiért az van a köztudatban, hogy a reggel éhgyomorra végzett edzés egy kiváló stratégia a fogyáshoz. Van, akinél működik, de sok esetben szerintem nem. Ezt a módszert szeretném most egy kicsit megpiszkálni és jobb megoldásokat javasolni. Előre szólok, hogy nem leszek udvarias és helyenként talán túl kockafejű tudományos leszek. Felveszem a szigorú biofizikus szemüveget és ebből a nézőpontból vizsgálom a jelenséget.

Az alaptézis az lenne, hogy ha kihagyjuk a reggelit, akkor ugye nincs friss elégetni való üzemanyag és a test hozzányúl a zsírraktárakhoz, hogy legyen energia az edzéshez és így kész is van a fogyás. Hurrá, ég a zsír! (biokémiás gondolkodás) Ebbe az idilli elgondolásba szól bele a leptin hormon és a cirkadián ritmus. (kvantumbiológiás gondolkodás)

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

A leptin hormon alaposabb megértéséhez ajánlom az előző két cikket vagy a könyveimet (A paleón túl, Napfény diéta) a témában. Röviden arról van szó, hogy úgy néz ki ez a legfontosabb hormonunk és irányítja a többit, felelős a zsír raktározásért, felhasználásért. Számon tartja, hogy mennyi üzemanyag van raktáron és mennyit szükséges bevinni a szervezet optimális működéséhez. Ezzel egy egészséges embernél nem is kell sokat foglalkozni, szép csendben teszi a dolgát. A mai világban viszont sajnos sokaknál nem működik jól a leptin jelzés, leptin rezisztencia alakul ki. Ilyenkor az agy nem tudja pontosan, hogy mennyi benzin van a tankban, elkezd pl. raktározni és nem lesz optimális az energiatermelés sem sportolásnál.

A leptin rezisztencia kiváltó okai lehetnek:

  • rossz fénykörnyezet (UV, infravörös fény hiány napközben és túl sok mesterséges fény, reggeli napozás hiánya, túl sok kék fény a képernyőkből napközben és főleg este)
  • rossz táplálkozás (finomított-feldolgozott élelmiszerek – sok cukor által megváltozott bélflóra, szezonon kívül evett szénhidrátok!, késői vacsora, a gabonák gluténje és lektinjei, transz zsírok, finomított növényi olajok)
  • nagy elektroszmog terhelés
  • sokat ülő, mozgásszegény, stresszes életmód
  • magas deutérium szint és magas heteroplazmitás érték a mitokondriumokban

A fentiekből következik, hogy ezeket kellene rendezni a javulás érdekében!

Bővebben: Hogyan alakul ki a leptin rezisztencia?

A leptin rezisztencia tulajdonképpen a megváltozott, hiányos fény spektrum eredménye. A leptin rezisztencia, pajzsmirigy alulműködés már a megtermékenyítés előtt is elkezdődhet az anyánál, ami aztán továbbadódik az utódnak. Ha az anya rossz környezetében élt, az már előidézheti, hogy a betegség fiatalon kialakuljon a gyereknél. A leptin felelős a megtermékenyítésért és az anya által érzékelt környezet számára legmegfelelőbb petesejt kiválasztásában is segít.

Alapvetően a leptin rezisztencia a sejtek túlzott UV fény vesztését is jelenti. Azért kell kerülni az edzést a leptin helyreállítás alatt, mert az edzés csak fokozza a fényvesztést a sejtekből, tovább rombolja a redox potenciált (leegyszerűsítve a sejtek elektromos töltése). Leptin rezisztens állapotban az elektrontranszportlánc (ETC) fehérjék a mitokondriumban rossz jelzést közvetítenek a sejtmagi DNS felé, zavar lesz az energiatermelés és a sejtmagi DNS energiaszükséglete között. A mitokondriumok eltávolodnak a DNS-től, ez elektronmikroszkóppal is megfigyelhető. Az oxigén a terminális elektron akceptor az ETC végén.  Az oxigénnek nagyon erős az affinitása az elektronokhoz, ezért is tudja őket maga felé húzni a belső membránban. Ha a respirációs fehérjék nincsenek megfelelő szerkezetei helyzetben, akkor az elektronok nem tudnak megfelelő sebességgel találkozni, álhipoxia alakul ki (David Sinclair munkássága).

Ha összeférhetetlenség van a fotoelektrikus jelzőrendszerben a hipotalamuszban, akkor a leptin receptort tartalmazó sejtben az eredmény a molekuláris torlódás lesz, ami egyenértékű a gyulladással és a leptin-rezisztenciával.

Ha a szénhidrátokat a megfelelő szezonon kívül eszed, akkor az megváltoztatja a dopamin és prolaktin szinteket a két rendszer megváltozott fényviszonyai miatt. Ezért van a melatonin jelzés is összekötve a digitális rendszeren keresztül a fény és sötét ciklusokkal. A megfelelő melatonin jelzés megfelelő kalcium és melanopszin jelzéssel párosul az agyalapi mirigyben. Ezeknek passzolniuk kell, különben káosz lesz. A modern életvitel az éjszakai műszakkal, esti szociális aktivitással, jet laggel alaposan megzavarja a cirkadián ritmust.

Ha kizárod az életedből az UV-t és IR-t, akkor hamar leptin rezisztens lehetsz, modern mitokondriális betegséged alakulhat ki, mert lecsökken a melatonin szint, ami este regenerálna, kontrollálná a heteroplazmitás %-ot és a deutérium kiválasztást minden mitokondriumban. Kb. 100 trillió mitokondriumot érint ez a folyamat minden nap. Szerinted számít?

Reggeli kocogók

Reggelente, amikor csak tehetem kint vagyok a parton és nézem a napkeltét. Sokszor látom, hogy túlsúlyos emberek futnak, feltételezem fogyási céllal. Feltételezem továbbá, hogy a korai mozgás miatt nem reggeliznek. Ismerős a helyzet? Akinek nem inge, ne vegye magára, akinek inge, annak javasolt. Van, akit hónapok óta látok és nincs változás. És itt most nem a napkelte a kulcs, az önmagában egy nagyon pozitív hatás. Ennél rosszabb, amikor valaki reggel 6-kor izzasztja magát a konditeremben a futószalagon, napkelte előtt, mesterséges fények alatt (és este túl későn sincs sok értelme).

Pozitívum: kint van a napkelténél, tengerparton, mozog, elszánt. Negatívum: lehetne cipő nélkül is a nedves homokban (földelés), kevesebb ruhában (a bőr egy óriási napelem), reggelizés hiánya, és várhatna még a futóedzéssel amíg javul az anyagcseréje, helyette inkább könnyű torna vagy erősítés

A kulcs az, hogy nem mindenki leptin rezisztens. Aki túlsúlyos az viszont szinte 100%, hogy az. Biofizika vagy kvantumbiológia szempontból a túlsúly egy termodinamikai probléma, a test a többlet súllyal kompenzál az energiahiány miatt.

Várjunk csak, az elhízás nem energiatöbblet? És akkor az “edzzél sokat, egyél keveset” a megoldás? Aki leptin rezisztens, az nem gazdálkodik jól a bevitt és raktározott üzemanyaggal. Az ember a hosszú evolúciós út során kifejlesztette a mitokondriumokat az energianyeréshez és a zsírégetést (béta-oxidáció). A zsír egy gazdaságosabb üzemanyag, mint a cukor, főleg alacsony-közepes intenzitásnál, mint amilyen a legtöbb napközbeni tevékenység és a kocogás. Leptin rezisztenciánál nem jó hatásfokkal működnek a mitokondriumok, a gazdaságos zsírégetés helyett sokkal inkább a mitokondriumon kívül, a sejtplazmában a glikolízist, anaerob fermentációt használják energianyerésre. Ez egy primitívebb, ősi energiatermelő módszer. Inkább a zsírégetést kellene használni, ha már van rá lehetőségünk.

  • Egy rövid kitérő: intenzív sportnál, 10-12 másodperc és 2-4 perc közötti maximális terhelésnél is használjuk a glikolízist, ez normális, főleg annál, aki szénhidrát alapú étrenden van és intenzív edzéseket végez. Ilyenkor jelentkezik az izmok bedurranása, savasodás érzés.

Valahogy úgy kell ezt elképzelni, hogy a leptin rezisztens személynél a primitívebb rendszer dominál és nem igazán fér hozzá a zsírégetéshez a mitokondriumokban, mert azok le vannak robbanva.

Minden tiszteletem, hogy legalább megvan az akaraterejük és tenni szeretnének valamit. Nem túl gyors futásnál is látszik, hogy meg-megállnak, komolyan izzadnak, kapkodják a levegőt, hamar elfáradnak és jellemzően fájnak az izmaik az edzések után, de ezt úgy gondolják normális. Meg kell szenvedni az eredményért. Én viszont úgy gondolom, hogy többet ártanak maguknak, mint használnak. A rosszul működő anyagcsere miatt, több szabadgyököt termelnek, fogyasztják az őssejteket, rövidül a telomér a DNS végén, gyorsabban öregednek és a céljukat sem érik el vagy csak kínlódva.

Előbb a motort kellene megszerelni és utána Forma-1 versenyre jelentkezni. Vagyis előbb a mitokondriumok egészségét és a leptin rezisztenciát illene helyreállítani és csak utána elkezdeni sportolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek komoly túlsúlya van, az ne is fusson, ne végezzen intenzív, sok energiát igénylő mozgásokat! Könnyű séta, átmozgató torna mehet. Még talán az kis ismétlésszámú erőedzések férnek bele ilyenkor, hosszú pihenőkkel a szettek között. Ezeknél a gyakorlatoknál ugyanis nem használjuk a mitokondriumokat csak az 1-2 másodpercig rendelkezésre álló ATP-t, kreatin-foszfát rendszert és az anaerob glikolízist. Izmot építünk, ami energiaigénye szövet, nyugalomban is használni fogja a zsírraktárakat.

Bővebben: Deutériumos kitérő (erről írok még bővebben máshol, máskor, pl. a könyvben vagy a márciusi Paleo Magazinban)

A deutérium a hidrogénnek egy nagyobb tömegű változata, amiből nem jó ha sok halmozódik fel. Ennek oka a rossz táplálkozás és fénykörnyezet, mert este így nem tudjuk kiválasztani. Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban és

újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogén protonokká. A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium, utálja a deutériumot. A citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) a hidrogént szereti, a deutériummal nem működnek jól az enzimei, csakúgy, mint a mitokondriumok elektron transzportlánc folyamatának végén az ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogén protonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk mégjobban kifacsarni a motort?

Az energiatermelés zavarának deutériumos magyarázata, hogy a citrátkör és az ATP-áz enzimek is rosszabb hatásfokkal működnek, kevesebb ATP-t termelünk. Ha ez így megy évekig, mitokondriális betegségek alakulnak ki. Doug Wallace kutatóorvos szerint a betegségek kb. 85%-a összefüggésben van a mitokondriumok rossz energiatermelésével. Ha nem megy jól a zsírégetés a mitokondriumban, akkor a sejt a gazdaságtalanabb fermentációra (glikolízis, anaerob cukorégetés) fog támaszkodni. Egységnyi zsírban 3-4-szer annyi energia van (129-147 ATP), mint cukorban.

Miért jó reggelizni?

A cirkadián ritmus fő szabályozója a fény, de vannak egyéb másodlagos Zeitgeberek is, melyek másodlagosan beleszólnak a napi ritmusba, ilyen pl. a táplálkozás időzítése is. Aki kap elég napfényt a szemén keresztül, annak jobb lesz a glükóz toleranciája. Az első étkezés (reggeli) napfelkeltétől számitva 30 percen belül az ideális. Ha napfelkeltekor reggelizel és napozol is, az segít szinkronizálni a belső óráidat.

Akinél nem működik jól a belső óra (pl. túlsúlyos, leptin rezisztens), az a reggeli kihagyásával egy nagy segítséget mulaszt el és továbbra sem fognak optimálisan működni a hormonjai. Ha már reggeli, akkor az legyen fehérjedús, mert az aminosavak a neurotranszmitterek építőkövei. Ez többek között beszabályozza az étvágyat is napközben, sokkal kisebb lesz a nassolási kényszer. Aki folyton éhes napközben vagy este, az nem akaratgyenge, rossz ember, hanem fel van borulva nála a neurotranszmitter és hormonrendszer. Ezen lehet javítani a reggelizéssel.

Esti szokások

A leptin rezisztencia meglététől függetlenül, mindenkinek ajánlott a mesterséges fények, kék fény csökkentése! Főleg este, napnyugta után. Erre léteznek ma már szoftverek a telefonra, számítógépre vagy kék fény blokkoló szemüvegek. Létezik továbbá egy csodamódszer: korán lefeküdni aludni és gyertyával világítani! Este lehet még jól agyoncsapni az anyagcserét a rossz fénykörnyezettel, ami aztán befolyásolja az alvást, a másnapi étvágyat és hangulatot, na meg a hosszútávú egészséget.

 Kinek-milyen edzés?

  1. Aki nagyjából egészséges, jól működnek a mitokondriumai, alacsony a heteroplazmitása, deutériumszintje, nem leptin rezisztens, az csinálhat magával szinte bármit. Akár edzés éhgyomorra is mehet. Egy darabig.
  2. Van egy széles skála, a legtöbben talán ide tartoznak a modern világban, akinél már mutatkozik egy kis túlsúly vagy még nem, csak fáradékony, hangulat-, étvágy- és energiaingadozásai vannak. Itt már kialakulóban lehet a leptin rezisztencia. Náluk az edzés pozitív hatású összességében, de nem reggel éhgyomorra. Inkább későbbi napszakban és inkább az erősítőedzéseket preferálva az állóképességivel szemben.
  3. Aki komolyabb túlsúllyal küzd, annál egyértelmű a leptin rezisztencia és a rossz hatásfokú anyagcsere. Náluk az első hónapokban bőven elég lenne csak a belső óra rendezésre, az étrend megváltoztatására fókuszálni, az edzés ki is hagyható. Mozgás inkább csak nagyon alacsony intenzitással, fokozatosan bevezetve egy kis erősítés is mehet.

Végszó

A valóságban a dolgok bonyolultak, az eredmény mindig sokféle hatás összetevője, így van ez a fogyásnál is. Helyenként talán túl tudományos voltam, de a kvantumbiológia világa már csak ilyen, igazából ennél is sokkal részletesebb. Remélem a lényeg átjött, hogy előbb az energiatermelő motorunkat (mitokondriumok) és a központtal (agy) való kommunikációját kellene rendbehozni, mielőtt jelentős igénybevételnek tennénk ki. Akinél pedig nagyjából rendben van a motor, az tartsa karban megfelelő életmóddal, mert könnyen átbillenhet a mérleg!

Mielőtt bármi drága csodamódszerbe kezdenél, próbáld ki, milyen az, ha megiszol reggel egy nagy pohár vizet, eszel egy fehérjedús reggelit és mezítláb kimész a fűbe napkeltét nézni, este pedig korán lefekszel és kerülöd a mesterséges fényeket! Függők lettünk a technológiától és a kék fénytől, világítástól, így nem csoda, hogy kognitív disszonancia van ezen a területen. Senki nem akarja elhinni, hogy a rossz fényviszonyok egészségtelenek. Az emberi komoly károkat okoz a természetben, mert nem veszi észre a saját szerepét benne. Nem külső megfigyelők vagyunk, hanem benne élünk!

 

További részletek a Leptinről az új Napfény Diéta könyvemben!

A deutérium sztori 1: Bevezetés

A biokémiai biofizika nélkül nem sokat ér és sokszor félrevezető, ha „csak” biokémia szinten gondolkozunk az ember anyagcseréjéről, betegségekről, a hosszú élet titkáról. Ha elérhető a jobb, mélyebb tudományos tudás, akkor minek pazaroljuk az időt lejárt szavatosságú, zsákutcába vezető szemléletekkel? Élsportoló voltam sokáig, csakis a legjobb érdekel, nem dőlök hátra féligazságokkal a fejemben és Neked is ezt javaslom! 😉

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

Egy újfajta elmélet kezd kibontakozni az anyagcserefolyamatok leírására, mégpedig a hidrogénre és az ő nehezebb tömegű változatára, a deutériumra fókuszálva. Ebben a cikksorozatban ezt a nézőpontot fogom kitárgyalni, lesz szó az alapfogalmakról, a táplálkozással, vízivással, fényviszonyokkal, hidegfürdőzéssel kapcsolatos összefüggéseiről! Tartod velem a lépést?

A nehéz hidrogén

A hidrogén a világegyetem leggyakoribb kémiai eleme. A deutérium a hidrogén stabil izotópja, ugyanannak a kémiai elemnek egy kb. kétszer nagyobb tömegű változata. A „mezei” hidrogén atomot egy proton és egy elektron alkotja, a deutérium magjában viszont egy plusz neutron is található. A deutérium és oxigén atomokból álló víz a nehézvíz (D2O) vagy félnehézvíz (HDO), amelyet pl. atomerőművekben használnak, de a természetben is előfordul.

A nehézvízben a kötési energiák erősebbek és a viszkozitás is nagyobb, mint a hagyományos hidrogénes vízben, ez befolyásolja a biológiai reakciók sebességét. Különbség van továbbá az un. kvantum spin számukban és mágneses momentumukban is, így az elektromágneses jelenségekben is másképp viselkedik, mint a hidrogén. Márpedig, ha meg szeretnénk érteni az életfolyamatokat a legalapvetőbb szinten, akkor a részecskék biofizikai törvényszerűségeit, elektromágneses kölcsönhatásait is értelmeznünk kell. Ez a kvantumbiológia területe.

Az anyagcsere betegségek és a deutérium összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatokban sokat köszönhetünk magyar kutatóknak is (Boros, Somlyai). Rákos sejteknél megfigyelték, hogy magasabb a deutériumtartalmuk, mint az egészséges sejteknek és deutériumcsökkentett víz fogyasztásával megállítható vagy visszafordítható a kóros folyamat.

Deutérium a természetben és az iparban

A testünk tömegének 60-70%-a víz, azaz H2O (vagy ugye valamennyi D2O). Ha viszont a molekulák számát tekintjük, akkor 99%, tehát kb. 2/3-ad részben hidrogénből vagyunk összerakva! A természetes vizekben a hidrogén és a deutérium kb. 6500:1 arányban vagy kb. 155 ppm (155 deutérium molekula egymillió molekula vízben) fordul elő, de az élő szervezetekben (növényekben, állatokban) is felhalmozódik változó arányban.

A Napban rengeteg hidrogén található, deutérium csak nagyon kis mennyiségben és rövid élettartammal, mert elbomlik a fúziós reakció során, gyorsabban, mint ahogy keletkezik.

Iparban a nehézvizet pl. neutronlassítónak (CANDU reaktor) és hűtőközegként használják az atomerőművekben. Az analitikában az NMR spektroszkópiában és a nemradioaktív izotópos nyomkövetés során alkalmazzák. Továbbá atombombákban is előfordul és egyes gyógyszereknél is a reakcióidő befolyásolására.

Deutérium és az energiatermelés

A deutérium a hidrogénnek egy nagyobb tömegű változata, amiből nem jó ha sok halmozódik fel. Ennek oka a rossz táplálkozás és fénykörnyezet, mert este így nem tudjuk kiválasztani. Az anyagcserénknek két lényeges célja van: vizet gyártani a mitokondriumokban és

újrahasznosítani a deutérium ionjait normál hidrogén protonokká. A sejtek energiatermelő szervecskéje, a mitokondrium, utálja a deutériumot. A citrátkör (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) a hidrogént szereti, a deutériummal nem működnek jól az enzimei, csakúgy, mint a mitokondriumok elektron transzportlánc folyamatának végén az ATP-áz enzim. Nyugalomban az ATP-áz enzimnek 1500 hidrogén protonra van szüksége másodpercenként a normál működéshez. Aktivitással, edzéssel ez a szám csak növekszik. Többek között ezért sem az edzés az elsődleges az egészség helyreállításában egy anyagcserebetegnél! Ha nincs elég energia, miért akarjuk mégjobban kifacsarni a motort?

Folyt. köv.

A 2018/márciusban megjelenő Paleolit Életmódmagazinban olvasható egy bővebb összefoglaló cikkem a deutériumról, leginkább a táplálkozási vonatkozásaira fókuszálva. Ebben a cikksorozatban a következő néhány hónapban további fontos részletekről fogok beszámolni, hogy teljesebb legyen a kép a deutériumról!