Mitokondrium 2: Heteroplazmitás

A mitokondriumokban rejlik a sejtek motorja. A mostani cikkben egy fontos alapfogalmat vezetek be, ami a motor hatásfokáról árulkodik! Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha a motor le van robbanva? A mai világban sokaknál sajnos ez a helyzet. Előbb hozd rendbe a motort, hogy optimálisan működjön, mielőtt őrült diétázásba, edzésbe és költekezésbe kezdenél! (Mitokondrium 1. cikk ITT)

Létezik a fő sejtmagi DNS-ünkön kívül is genetikai információt tartalmazó örökítőanyagunk, ez a mitokondriális DNS. Sejtenként akár több ezer is található belőle, amely anyai ágon öröklődik és leginkább az energiatermelésben szerepet játszó fehérjék kódját tartalmazza. Cirkuláris, körszerű szerkezetű, bakteriális eredetű, csakúgy, mint maga a mitokondrium. Ha nagy százalékban vannak mutáns, hibás funkciójú mitokondriumok a sejtben, az rontja az energiatermelés hatékonyságát és nagyon úgy fest, hogy a legtöbb modern kori betegség ide vezethető vissza. A téma egyik legnagyobb szakértője – Doug Wallace – szerint a civilizációs betegségek 80-85%-a visszavezethető a mitokondriális energiatermelés zavarára! Ebből következik, hogy csak 15-20% a genetikailag meghatározott hatás, a lényeg az epigenetika, életmód, mit teszel nap, mint nap! Gondolj csak bele, ha egy sejt, szerv nem termel elég energiát, akkor jól fog működni?

A heteroplazmitás értéke megadja, hogy mennyi a mutálódott, funkcióképtelen mitokondriális DNS. A mitokondriális DNS felelős az elektrontranszport lánc (energiatermelő folyamat a mitokondriumban) fehérjék kódolásáért. Az mtDNS 10-20-szor sűrűbben osztódik, mint a sejtmagi DNS, éppen ezért sokkal nagyobb az esély (100-1000-szeres) egy mutáció kialakulására. Ha nő a heteroplazmitás aránya, akkor hibás szerkezetű, funkcióképtelen fehérjék lesznek a mitkondriumban, romlik az energiatermelés hatékonysága a sejtekben. Ha ez huzamosabb ideig fennáll, akkor gyorsabban fogynak az őssejtjeid, gyorsabban öregszel, gyakorlatilag veszítesz a földi pályán rendelkezésedre álló időből. Az mtDNS károsodás nem meglepő módon zavart okoz a mtDNS és a sejtmagi DNS kommunikációja között. A heteroplazmitás értéke erről is árulkodik. Minél nagyobb %-ú a heteroplazmitás, annál fáradékonyabb, betegebb leszel és annál rövidebb életre számíthatsz.

Sejtosztódás, sejtciklus –> cirkadián ritmus –> aminek a fény a legfontosabb szabályozója!

A heteroplazmitás minden évtizedben kb. 10%-kal nő, ez normális, a természetes öregedés velejárója, de a modern környezet (kék fény, elektroszmog, túl sok deutérium a sejtekben) felgyorsítja ezt a folyamatot. Fiatalon még szinte mindenkinél atomerőműszerűen működnek a sejtek, alacsony a heteroplazmitás, ezért ilyenkor még többet lehet „csalni” az életmódban azonnali komoly következmények nélkül, de ez nem mehet bármeddig. Mára viszont ismerjük ezeket a folyamatokat és lehet lépéseket tenni a megelőzés érdekében!

A heteroplazmitás mérésére jelenleg nincs egyértelmű klinikai vizsgálat. Elméletben meg kellene nézni mennyi vizet és szén-dioxidot termel a mitokondrium, mérni a sejttérfogatot és a redox potenciál változását, a biofoton kibocsátást, a Wartburg anyagcsere mértékét, az AMPk fokozódását, kalcium kiáramlást.  Ezek mind árulkodnak a heteroplazmitás helyzetéről. Az elfajult, gyorsan osztódó sejteknek nagyobb a térfogata, nagyobb a biofoton kibocsátása, depolarizáltak (alacsony EZ víz réteg), míg a normál sejteknek kisebb a térfogata és „fény eresztése”, nagyobb a negatív töltése és az EZ rétege.

A környezet kontrollálja a heteroplazmitást a mitokondriumokban, nem a kaja! Az űrbe felküldött asztronauták hiába ettek rendesen és hiába edzettek, mégis lettek bajaik. Érted? Nem a kaja és az edzés a legfontosabb, a sejtek a természetes földi környezetben, természetes fényviszonyok között érzik jól magukat! A megfelelő cirkadián ritmussal, kék fény csökkentéssel lehet a legtöbbet nyerni a heteroplazmitás növekedés megelőzése szempontjából.

Gyakorlati következmények: Egyéntől függően a heteroplazmitás széles skálán mozoghat, így az is, kinek-milyen az energiatermelő státusza. Ki-mennyire tolerálja jól az egyes ételféleségeket. Az ételekből származó elektronok információt hordoznak a növekedési helyükről, évszakról, más-más szabadgyök jelzést és változási programokat váltanak ki a mitokondriumokban. Vajon lehetne télen banánt vagy cukros sütit enni Magyarországon a természetben, amikor kevés a napfény? A még viszonylag egészséges emberek, sportolók (sok mitokondrium) ehetnek szinte bármikor, bármit. Egy darabig. Más esetben előfordulhat, hogy akinek magas a heteroplazmitás értéke, kevés jól működő mitokondriuma van, annál nehezen megy eleinte a zsírégetés vagy a ketogén diéta, mert a zsír elégetéséhez a mitokondriumokra van szükség. Náluk a szervezet a nagymértékben használja a primitívebb glikolízist, cukorégetést, ami a mitokondriumon kívül a sejtplazmában zajlik. Ismerős a helyzet? Amikor valaki próbálkozik a magas zsír, alacsony szénhidráttartalmú étrenddel, de folyamatos szénhidrát sóvárgásai vannak. Ilyenkor nem feltétlenül az akaraterővel van baj, hanem a motorral és persze lassú alkalmazkodási folyamat is zajlik a háttérben. Helyreállítás: cirkadián ritmus helyreállítása, kék-fény blokkolás, leptin diéta, türelem. És a heteroplazmitás is “csak” egy nézőpont, vannak még más befolyásoló tényezők is…

Ha szeretnéd megérteni a táplálkozás során zajló és az öregedési folyamatokat, akkor a valóság iszonyúan bonyolult, sok apró részlet számít és a magyarázatok a kvantum-biológia szintjén találhatóak. Fogadd szkeptikusan a biokémia, vallási, üzleti szinten (vagy azon sem) gondolkodó “kaja guruk” túlságosan leegyszerűsített tanácsait! Lehet azonban egyszerűen is felfogni a táplálkozást, ehhez kérdezz meg egy vadon élő oroszlánt vagy vízilovat!;)

Ha tetszett a cikk, oszd meg az ismerőseiddel!

További fontos részletek olvashatók az új Napfény Diéta könyvben!

Rendeld meg ITT!

 

Van már kék fény blokkoló szemüveged? A PaleoSporton keresztül 15% kedvezménnyel rendelhetsz minőségi és divatos RaOptics szemüvegeket! (használd a “napfenydieta” kuponkódot!)

Megjelent a Napfény Diéta könyv!

Új szemléletmód az egészséges táplálkozásban, életmódban!

Ha továbbra is kíváncsi vagy az élet és az emberi szervezet működésének rejtélyeire, akkor most egy korszerű olvasmányhoz juthatsz. Vajon mit ér a legdrágább, legszuperebb üzemanyag, ha le van robbanva a motor? Hozd helyre és optimalizáld a sejtjeid motorját, a mitokondriumokat, hogy kiválóan működhessenek egy hosszú, egészséges élet érdekében!


Rendelés és további részletek a napfenydieta.hu oldalon!

Van már kék fény blokkoló szemüveged? A PaleoSporton keresztül 15% kedvezménnyel rendelhetsz minőségi és divatos RaOptics szemüvegeket! (használd a “napfenydieta” kuponkódot!)

 

 

Napfény diéta – tartalomjegyzék

Egy kis ízelítő, mi vár Rád a Napfény diéta könyvben! Nagyjából fele-fele arányban vannak a tudományos és a könnyen olvasható részek, hétköznapi gyakorlati tippekkel. Így remélem mindenki megtalálja benne a számára hasznos és érdekes információkat…

Tartalom

I. fejezet: Bevezető filozofálgatás……………………………………………….7
Fuerteventura, 2017.03.15……………………………………………………………………………7
Gondolatok a Napról…………………………………………………………………………………10
A Nap és a vallások…………………………………………………………………………………..10
Univerzum……………………………………………………………………………………………….13
Új vallás?…………………………………………………………………………………………………13
Tévúton a tudomány………………………………………………………………………………….15
Hitkérdés………………………………………………………………………………………………….18
A nagy szkeptikusok………………………………………………………………………………….19
Full power, azaz száz százalék……………………………………………………………………20
Kaja guruból fény guru………………………………………………………………………………21
Hova megy az energia?………………………………………………………………………………23
Primitív élet vagy haladás?…………………………………………………………………………24
Döntsd le a korlátaidat!……………………………………………………………………………..26
Mi a tudatosság?……………………………………………………………………………………….26
Hipotézis………………………………………………………………………………………………….28
Hogyan használd a könyvet?………………………………………………………………………28

II. fejezet: Az egyesített biológia elmélet nyomában…………………….30
Bevezetés…………………………………………………………………………………………………30
Főszerepben……………………………………………………………………………………………..31
Mi a fény?………………………………………………………………………………………………..39
A fény polarizációja…………………………………………………………………………………..40
Fény és kvantum……………………………………………………………………………………….41
Feketetest-sugárzás……………………………………………………………………………………41
Fényforrások…………………………………………………………………………………………….42
A fényterápia rövid története………………………………………………………………………44
Egy time-lapse fotóssal indult a balhé………………………………………………………….45
Egy kis kvantumfizikázás…………………………………………………………………………..49
Kvantum Zeno hatás …………………………………………………………………………………51
Az élővilág sokszínűsége…………………………………………………………………………..52
Elektromos univerzum……………………………………………………………………………….54
Szén és foton vagy szílicium és elektron?…………………………………………………….54
Biológiai félvezetés…………………………………………………………………………………..55
Az élet biofizikával……………………………………………………………………………………56
Biofotonok……………………………………………………………………………………………….56
Kapcsolat az anyag és a fény között…………………………………………………………….57
Az élet nagy számológép……………………………………………………………………………58
A két DNS………………………………………………………………………………………………..59
Epigenetika………………………………………………………………………………………………59
Az élő, strukturált víz………………………………………………………………………………..61
A víz viselkedése kis térrészekben………………………………………………………………63
Mitokondriális betegségek………………………………………………………………………….63
Molekuláris rezonancia……………………………………………………………………………..64
Az exciton feladata a szervezetben………………………………………………………………64
Az ember napfény befogadó rendszere………………………………………………………..65
Bőrtípusok……………………………………………………………………………………………….65
Aromás biomolekulák és a fény………………………………………………………………….66
A vörösvértest, mint fényszállító komp………………………………………………………..68
A napfény spektrumának váltakozása………………………………………………………….69
Napfény vezeték nélküli kommunkiációja……………………………………………………70
Mi szabályoz minket?………………………………………………………………………………..72
A fény nemlineáris hatásai………………………………………………………………………….73
Sejtjeink természetfüggők………………………………………………………………………….74
A kambriumi robbanás………………………………………………………………………………74
Mágneses elemek a szervezetben………………………………………………………………..75
Topológiai szigetelők…………………………………………………………………………………76
Párhuzam a napvédelem terjedése és a civilizációs betegségek között……………..78
Tesla jó vagy rosszfiú?……………………………………………………………………………….79
A HAARP program…………………………………………………………………………………..79
Mindenki másképp van összerakva……………………………………………………………..80
Biohekkerkedés………………………………………………………………………………………..80

III. fejezet: Az ember motorja: a mitokondrium…………………………..82
Bevezetés…………………………………………………………………………………………………82
A mitokondriumban zajló folyamatok………………………………………………………….84
Fotoszintézis és a mitokondrium…………………………………………………………………86
A deutérium csökkentés alapvető cél!………………………………………………………….86
Emberi fotoszintézis?………………………………………………………………………………..87
Fluoreszcencia………………………………………………………………………………………….87
Alternatív energiaforrások………………………………………………………………………….88
Archimedes a mitokondriumok körül…………………………………………………………..89
Szabadgyökök a mitokondriumban……………………………………………………………..89
A mitokondriális DNS……………………………………………………………………………….90
Haplotípus………………………………………………………………………………………………..91
Heteroplazmitás………………………………………………………………………………………..92
A heteroplazmitás mérése…………………………………………………………………………..93
Hogyan lehet meghekkelni a heteroplazmitást?…………………………………………….93
Metilén kék………………………………………………………………………………………………94
Nikotin…………………………………………………………………………………………………….94
Mitokondrium mérgek……………………………………………………………………………….94
Ubikvináció……………………………………………………………………………………………..95
Fehérje antennák……………………………………………………………………………………….96
Álhipoxia…………………………………………………………………………………………………97
SNP, a genetikai ujjlenyomatod…………………………………………………………………..97
A félreértett metiláció a funkcionális orvoslásban…………………………………………98
A Q-ciklus………………………………………………………………………………………………..99
A mi turbinánk………………………………………………………………………………………..100
Fényevés………………………………………………………………………………………………..102
BIGu, Qigong mesterek és a fényevés……………………………………………………….103
A mitokondriumok oszcillációja………………………………………………………………..104
Stresszben a sejt………………………………………………………………………………………105
Modern kiszáradás…………………………………………………………………………………..106
Redox eltolódás, Wartburg anyagcsere……………………………………………………….106
Wartburg anyagcsere, glutamin…………………………………………………………………107
Az élet égetőkályhája………………………………………………………………………………108
Az igazi örökmozgó………………………………………………………………………………..108

IV. fejezet: Fontos fény frekvenciák és fény-hormonok…………….109
Ultraviola……………………………………………………………………………………………….109
UV érzékenység………………………………………………………………………………………110
Cukorbetegség és UV………………………………………………………………………………111
Infravörös………………………………………………………………………………………………112
Hemoglobin és IR……………………………………………………………………………………112
Az UV és IR áldása a vízben…………………………………………………………………….113
A kétarcú kék fény…………………………………………………………………………………..113
Kék fény és dehidratáció………………………………………………………………………….114
A mesterséges kék fény káros hatásai………………………………………………………..114
Kék fény és a NAD+/NADH……………………………………………………………………..116
Kék fény és ubikvináció…………………………………………………………………………..117
Kék fény és heteroplazmitás……………………………………………………………………..117
Kék fény és a gyerekkori sárgaság…………………………………………………………….118
Védekezés a kék fénnyel szemben…………………………………………………………….118
Dopamin………………………………………………………………………………………………..118
Viselkedés és dopamin…………………………………………………………………………….120
Szerotonin………………………………………………………………………………………………122
Boldogsághormonok………………………………………………………………………………..122
A hősök korán halnak………………………………………………………………………………123
Az A-vitamin ciklus…………………………………………………………………………………124
Melanin………………………………………………………………………………………………….125
Melatonin……………………………………………………………………………………………….127
Melanopszin…………………………………………………………………………………………..127
Hemoglobin……………………………………………………………………………………………127

V. fejezet: Cirkadián ritmus……………………………………………………130
Az ideális napi ritmus………………………………………………………………………………130
A fej órája gyorsabban fut, mint a testé………………………………………………………132
Energia és méret……………………………………………………………………………………..132
Gének és a belső óra………………………………………………………………………………..133
Kronotípusok………………………………………………………………………………………….134
A napfény a karmester……………………………………………………………………………..134
Molekuláris cirkadián óra és a perifériás CCG gének…………………………………..135
Kvantum tudatosság………………………………………………………………………………..136
Nature FM……………………………………………………………………………………………..137
Intuíció…………………………………………………………………………………………………..137
Tudatos cselekvés az emberben…………………………………………………………………138
Aranymetszés az élővilágban……………………………………………………………………138
Agy és napfény……………………………………………………………………………………….139
A protein kináz C…………………………………………………………………………………….141
A HRV-ről és vércukorról…………………………………………………………………………141
Könnyű vacsora a zsírégetésért…………………………………………………………………142
A modern élet összeférhetetlensége a természettel………………………………………142
Egy kis természetes összeesküvés elmélet………………………………………………….142
Élet az Antarktiszon…………………………………………………………………………………143

VI. fejezet: Redox potenciál, DHA és D-vitamin…………………………144
Redox potenciál………………………………………………………………………………………144
Hogyan lehet javítani a redox potenciált?…………………………………………………..144
A nélkülözhetetlen omega-3 zsírsavak……………………………………………………….145
A DHA regenerálása: rövid és hosszú hurok……………………………………………….146
A DHA és az egyedfejlődés………………………………………………………………………146
Halak és a higanymérgezés……………………………………………………………………….147
D-vitamin……………………………………………………………………………………………….147
Napfény, kalcium és koleszterin-szulfát……………………………………………………..149
A D3–vitamin polarizál…………………………………………………………………………….150
D-vitamin és a kozmikus sugárzás…………………………………………………………….151
B12 vitamin és a napozás…………………………………………………………………………..151

VII. fejezet: A leptin hormon…………………………………………………………….153
Leptin és leptin rezisztencia……………………………………………………………………..153
Ubikvitin és leptin…………………………………………………………………………………..154
Hogyan alakul ki a leptin rezisztencia?………………………………………………………155
Az ideális testsúly……………………………………………………………………………………155
Éhezési mód……………………………………………………………………………………………156
A leptin rezisztencia gyanú……………………………………………………………………….156
A hosszútávú leptin működés……………………………………………………………………157
Az étkezések időzítése fontos……………………………………………………………………158
Miért jó a fehérjedús reggeli?……………………………………………………………………159
Izzadás…………………………………………………………………………………………………..159
Leptin diéta…………………………………………………………………………………………….160
A leptin helyreállítás lényege……………………………………………………………………161
Saját tapasztalat………………………………………………………………………………………161
„Vékony akarok lenni lányok”………………………………………………………………….162

VIII. fejezet: Elektroszmog…………………………………………………….163

Mi az elektroszmog?………………………………………………………………………………..163
Bajok az elektroszmoggal…………………………………………………………………………163
Rádió és mikrohullámok…………………………………………………………………………..165
Az átmeneti fémek problematikája…………………………………………………………….166
Beavatkozás a kalcium háztartásba……………………………………………………………167
Kütyü-izomnyavalyák……………………………………………………………………………..167
Növények, állatok és az elektroszmog……………………………………………………….168
A jövőkép……………………………………………………………………………………………….169

IX. fejezet: Miért fontos az irányítószámod………………………………170
Miért fontos az irányítószámod?……………………………………………………………….170
A sejtjeid környezete……………………………………………………………………………….171
Kvantum hozam………………………………………………………………………………………171
Napsütéses órák száma…………………………………………………………………………….173
A DHA egyensúly……………………………………………………………………………………174
A természeti népek egészségének titkai……………………………………………………..174
B12 vitamin és a földrajzi hely…………………………………………………………………..174
Miért nem csípem többé a nagyvárosokat?…………………………………………………175
Az ózonlyuk közelében nem az igazi…………………………………………………………176
Melyek a legjobb helyek a világon?…………………………………………………………..177
Öregedés szorzó………………………………………………………………………………………177
Jó-e a környezeted?…………………………………………………………………………………177
A modern világ iróniája……………………………………………………………………………178
Menjünk másik bolygóra! Vagy mégsem?………………………………………………….178

X. fejezet: Modern világ és a mesterséges fények………………………180
Modern nyavalyák…………………………………………………………………………………..180
Először a szem funkciója romlik……………………………………………………………….182
Megváltozott glükóz anyagcsere a modern világban……………………………………185
Metformin és cukorbetgség………………………………………………………………………185
Miért nő az LDL manapság?…………………………………………………………………….185
HRV és a betegségek……………………………………………………………………………….186
A villogó hatás (Flicker effect)………………………………………………………………….187
Fogak, amalgám, fény……………………………………………………………………………..187
Hisztamin és magnézium………………………………………………………………………….189
Mentális betegségek és a fény…………………………………………………………………..189
A következő generációk…………………………………………………………………………..191
NADH terápia…………………………………………………………………………………………191
Egészséges öregedés………………………………………………………………………………..191

XII. fejezet: Táplálkozás…………………………………………………………193
Az autodidakta információzabáló paradoxona…………………………………………….194
Miért kell óvatosan értelmezni a táplálkozással kapcsolatos tanulmányokat?…194
Közös nevező a diéták világában………………………………………………………………195
Nem a szénhidrátokkal van a baj!……………………………………………………………..195
Napfény és inzulin…………………………………………………………………………………..196
A paleo diéta előnyei……………………………………………………………………………….197
Omega-3 és omega-6 zsírsavak…………………………………………………………………198
Fényvédő fűszerek és más növények…………………………………………………………198
Az igazi zsírégetés…………………………………………………………………………………..199
Kvantum éhezés………………………………………………………………………………………200
A ketózis két oldala…………………………………………………………………………………200
Miért nincs sok értelme étrendkiegészítőket szedni?……………………………………202
Mit lehet akkor enni?……………………………………………………………………………….203

XII. fejezet: Az igazi alkímia……………………………………………………204
Alkímia a mitokondriumokban………………………………………………………………….204
Egyéni különbségek a szintézisben……………………………………………………………207
Magnézium, kalcium, nátrium és kálium a sejtben………………………………………207

XIII. fejezet: Hétköznapi érdekességek………………………………….210
Bevezetés……………………………………………………………………………………………….210
Kvantum szörf………………………………………………………………………………………..210
Méregtelenítés………………………………………………………………………………………..211
Koleszterin……………………………………………………………………………………………..211
Klímaváltozás…………………………………………………………………………………………213
Glyphosate……………………………………………………………………………………………..214
Big Bang………………………………………………………………………………………………..214
Borban az igazság. Vagy inkább az UV?…………………………………………………….214
Kvantum kávézás…………………………………………………………………………………….215
A dohányzás előnyei………………………………………………………………………………..217
Kvantum jazz………………………………………………………………………………………….217
Jól néznek ki a tetkók, de én nem csináltatnék a high-tech város közepén……..218
Széklet átültetés………………………………………………………………………………………218
Gyógyító fűszerek…………………………………………………………………………………..219
Kurkuma………………………………………………………………………………………………..219
Nyomtatás és információtárolás fénnyel…………………………………………………….220
Gyorsan öregedő terminátorok a konditeremben
és az állóképességi sportokban……………………………………………………………….220
A kvantum fogyás……………………………………………………………………………………223
Kvantum meditáció…………………………………………………………………………………224

XIV. fejezet: Gyakorlati részek………………………………………………..227
A hat legjobb természetes gyógymód…………………………………………………………227
Gyógyulás röviden…………………………………………………………………………………..227
Az egészséges alvás…………………………………………………………………………………228
Napégés…………………………………………………………………………………………………228
Nap nézés……………………………………………………………………………………………….229
Mikor a legjobb napozni?…………………………………………………………………………229
Mi a baj a szemüvegekkel, napszemüvegekkel, kontaktlencsékkel?………………230
Milyen világítást használj?……………………………………………………………………….231
Védekezés………………………………………………………………………………………………233
Narancssárga szemcsi a király…………………………………………………………………..233
A hosszú élet titka?………………………………………………………………………………….234
Ingyen energia a Napból…………………………………………………………………………..235
Hogyan turbózd fel magad napégés ellen?………………………………………………….235
Alvás a strandon……………………………………………………………………………………..237
Tengerparti hippik……………………………………………………………………………………237
Könyvet írni nem egészséges……………………………………………………………………238
Pucér napozás…………………………………………………………………………………………239
Tudományos megvilágosodás a tengerparton………………………………………………240
Anyajegyek, szeplők………………………………………………………………………………..241
Mini interjú…………………………………………………………………………………………….242
Délutáni szundi……………………………………………………………………………………….242
Mérd meg az aurád! ………………………………………………………………………………..242
Szolárium……………………………………………………………………………………………….242
Szauna, infraszauna…………………………………………………………………………………243
Edzés……………………………………………………………………………………………………..243
Változtass!……………………………………………………………………………………………..243
Zárszó……………………………………………………………………………………………………244
Hivatkozások………………………………………………………………………………………….251

A könyv megrendelhető ITT!

Van már kék fény blokkoló szemüveged? A PaleoSporton keresztül 15% kedvezménnyel rendelhetsz minőségi és divatos RaOptics szemüvegeket! (használd a “napfenydieta” kuponkódot!)

 

Mitokondrium 1. Alapok

  Új cikksorozatot indítok a mitokondriumok működéséről! A mitokondriumok nélkül nem érthető meg az emberi anyagcsere, így a táplálkozás és a vitaminok szerepe, betegségek, az egészség stb. Az ember nem egy egyszerű gép, amibe csak bele kell dobálni megfelelő arányban a szénhidrátot, zsírt, fehérjét, némi vitamint és ásványi anyagot és akkor minden rendben lesz vele. Ennél sokkal bonyolultabb. A mitokondriumok eddig is ottvoltak egy valamirevaló biológia könyvben, mint fontos sejtszervecskék, de szerintem nem hangsúlyozták ki őket eléggé és nem pontos a leírásuk. Talán azért, mert korábban még nem tartott ott a tudomány, ahol most. Rengeteg érdekesség derült ki róluk az utóbbi években. 

Minden ételnek látszó tárgy a cukros fánktól elkezdve a zöldségeken, gyümölcsökön át a pacalpörköltig apró részecskékre, elektronokra, protonokra, fotonokra bomlik le, melyekből a mitokondriumokban termelünk hasznos energiát vagy hőt az életfolyamatokhoz. Tehát végülis minden kaja elektronként hasznosul, a kérdés az, hogy milyen csomagolásban (finomított vagy természetes, tartalmaz-e allergéneket), mikor (napszak, évszak), honnan (vajon az eszkimók esznek banánt?) érkezik.

Az üzemanyag helyett a motorra fókuszálunk! Az egészséges életmód irányzatok követői leginkább az üzemanyagra (kaja, vitaminok) fókuszálnak, mi lenne, ha előbb inkább egy jobb hatásfokú motort építenénk?

Egy eukarióta sejt és benne a mitokondriumok

Az evolúció során egyes élőlények a fejlődés érdekében bekebeleztek bizonyos egysejtű baktériumokat, és szövetséget kötöttek velük, így születtek meg a mitokondriumok. Ez a szimbiózis több energia termelését és komplexebb létformák kialakulását tette lehetővé. Mitokondriumok találhatók az eukarióta növényi és állati sejtekben is. Az emberben sejtenként több száz vagy pl. a nagy energiaigényű szövetekben (agy, szív, izmok) akár több ezer mitokondrium is található. A neuronokban akár 36000 db is lehet. A kis sejtszervecskéink változatos méretűek (0,5-10 mikrométer). Szerkezetileg belül két hártya vagy membrán is található, melyek közül a belső hártya erősen redőzött (kriszták), így nagyobb felületet tud elérni.  A kriszták betüremkedések, ezáltal a belső membrán kb. 5x hosszabb, mint a külső. A belsőn kb. 80:20 a fehérje-zsír arány, a külsőn 50:50.

Mitokondrium elektronmikroszkópos felvétele

Saját örökítőanyaggal (mtDNS) is rendelkezik  a mitokondrium, mely leginkább az energiatermelési folyamatokhoz szükséges fehérjéket kódolja. Létezik tehát a fő sejtmagi DNS-ünkön kívül is genetikai információt tartalmazó örökítőanyagunk! Sejtenként akár több ezer is található belőle, amely anyai ágon öröklődik. Cirkuláris, körszerű szerkezetű. Bakteriális eredetű, csakúgy, mint maga a mitokondrium.

Fontos folyamatok, fogalmak a mitokondriumokban: glikolízis (cukorlebontás), β-oxidáció (zsírsav lebontás), elektron transzportlánc és a hozzá tartozó fehérje komplexek (I-V-ig), terminális oxidáció, UCP fehérjék, szabadgyökök, ATP szintézis, aerob-anaerob anyagcsere, acetil-L-karnitin, koenzim Q10, mitokondriális DNS. Ezekről lesz szó részletesebben egy későbbi cikkben!

A mitokondriumok működésének alapos megértésével jobban eligazodhatsz a táplálkozás, egészség világában, kiderül mi az, ami igazán fontos, így jobb irányba tudsz haladni egy hosszú és egészséges élet érdekében. Az életfolyamatok fenntartásához folyamatosan óriási energiára van szükség. Ha zavar van az energiatermelésben, akkor ez meglátszik a közérzeteden is. A halál leglassabb útja az egészség, érdemes megérteni, hogyan tudod lelassítani az öregedési folyamatokat, hogyan tudod a legtöbbet kihozni, hogyan lehet esetleg tuningolni a tested motorját. Manapság jellemző, hogy az egészség nevében nem a legfontosabb irányba fókuszálnak az emberek, a táplálkozással, a vitaminokkal, gyógyszerekkel, mozgással stb. töltik az időt. Persze az előbb felsoroltak is fontosak, de van, amivel többet lehet nyerni! Ha jobban megérted a mitokondriumok működését, akkor egyből tisztább lesz a kép, mi az, amire valóban érdemes odafigyelni, meglesz a fontossági sorrend. Doug Wallace kutatóorvos szerint a betegségek 80-85%-a mitokondriális eredetű és csak a 15-20%-a genetikai. Ha hibás szerkezetűek a fehérjék a mitokondriumban vagy sok mutálódott mtDNS található egy sejtben, akkor zavar lesz az energiatermelésben. A jó hír, hogy szinte minden esetben visszafordíthatóak a kóros folyamatok, ha tudatosan odafigyelsz az életmódodra a korszerű tudás fényében. Szinte minden betegség gyógyítható, de nem minden beteg. Aki hajlandó változtatni, tenni az ügy érdekében, annál nem marad el a jutalom.

A mitokondrium alkotóelemei

A mitokondriális gyógyítás mindig egyéni, mindenki egyedi környezetet érzékel maga körül, ezért egyedi lesz az a környezet is, amiben optimálisan fognak dolgozni a mitokondriumok. Szerencsére nem kell ahhoz atomfizikusnak lenned, hogy megtaláld a megoldást, úgyis érezni fogod a közérzeteden, ha jó vagy rossz helyen vagy. A mitokondrium egyfajta hatodik (vagy hetedik) érzék is, amely érzékeli a környezetből jövő elektromágneses hullámokat. A legtöbb ember számára szerintem az egyszerű természetes környezet a legjobb ilyen szempontból, ezért is köszön vissza a legtöbb írásomban a természetes életmód.

Ahogy a mérettartomány csökken, úgy csökken az emberek felfogóképessége is arról, hogy mi zajlik a szubatomi világban. Márpedig a mitokondriumok fotonokról, elektronokról és protonokról szólnak, muszáj lesz otthonosan mozognia ezen a területen annak, aki szeretné igazán megérteni az életet. Egy atom átmérője kb. 100000-szer kisebb, mint egy vízmolekula. Egy vízmolekula pedig kb. 1000-szer kisebb, mint a látható fényben lévő fotonok hullámhossza. Szóval nem igazán tudjuk optikailag felnagyítani, láthatóvá tenni ezt a világot, kénytelen leszel a tanultakra és a képzelőerődre támaszkodni. A hagyományos orvoslásnak úgy tűnik kényelmetlen erre a szintre leereszkednie és gondolkodnia, ezért tartunk ott, ahol tartunk az egészségügyben és nincs magyarázat, gyógymód sok betegségre, pedig a kvantum biológia megoldást kínál.

A mitokondrium kettős membránja és az elektron transzportlánc fehérjekomplexei

A mitokondrium egy kvantum nano mágnes, melynek alapvető feladata, hogy távolt tartsa a sejtet a termodinamikai egyensúlytól, másnéven a haláltól. Ahol elektromos áram folyik, ott mágnesesség is van. Márpedig a mitokondriumokban elektron transzport lánc nevű folyamat található. Az oxigén un. paramágneses atom (mágneses tér hatására a külső tér irányában mágneseződik, azaz a mágnes vonzza) és a speciális mikrokörnyezetnek megfelelően helyezkedik el az elektron transzport lánc végén, hogy a protonokkal és elektronokkal egyesülve belső sejtvízként éljen tovább. Ha az elektronok áramlása megáll az oxigén felé a kis hidrogén üzemanyag celláidban, akkor eléred a termodinamikai egyensúlyt, amit halálnak hívunk. Minden nappal közelebb kerülsz a halálhoz. Minden sejt meghal. Az egészség a leglassabb út ehhez. A mitokondrium azon dolgozik, hogy távol tartson az egyensúlytól, a rigor mortistól (hullamerevség).

Mindeközben arra is képes, hogy tudatosságban tartson akkor is, amikor a Nap lement. A kloroplaszttal rendelkező növények és a mitokondriumos állatok képesek erre a nem mindennapi feladatra. Továbbá, minden mitokondrium csíravonala a Földön anyai ágon alakult ki, azaz anyai ágon örököljük őket, annak minden pozitív és negatív hozadékával. A mitokondrium egykoron egy baktérium volt, amely megtanulta befogni a napfény fotonjait és a gerjesztett elektronok alapállapotba visszaállásából kinyerte az energiát. Először a kloroplaszt használta ezt a trükköt, a mitokondriuimok előtt 50 millió évvel. Ezzel a módszerrel a földi élőlények vezeték nélküli összeköttetésben lettek a Nappal. A bacik eleinte elvoltak, mint a befőtt, nem volt tudatosságuk, ez az állapot 600 millió éve kezdett továbbfejlődni az oxigén és a DHA omega-3 zsírsav megjelenésével a „kambriumi robbanáskor”. A kloroplaszt a napfényt befogva és az oxigént, DHA-t felhasználva továbbfejlődött mitokondriummá. Ezek elég valószínűtlen események, de a bizonyíték hogy megtörtént az az, hogy ma ittvagyunk, mi emberek! Szóval ez a közös ős nem tűnt el teljesen, még mindig szüksége van rá az emlősöknek.

Milyen kérdések jutnak eszedbe a mitokondriumokkal kapcsolatban? Miről olvasnál még szívesen? Írd meg hozzászólásban! 

Ha tetszett a cikk, oszd meg az ismerőseiddel!

További fontos információk a mitokondriumokról a Napfény diéta című könyvemben, melyet ITT tudsz megrendelni!

Hivatkozások:

Könyvek

John Hands: Cosmosapiens

Robert O. Becker: The body electric

Gerald Pollack: The fourth phase of water

Jim Al Khalili: Life at the edge

Nick Lane: The vital question

Roland van Wijk: Light in shaping life – Biophotons in Biology and Medicine

Jack Kruse: Epi-paleo RX

Sáfrán Mihály: A paleón túl

Sáfrán Mihály: Napfény diéta

Előadásaim a Webunin (webuni.hu)

  1. Táplálkozás: Közös nevező a diéták világában
  2. Fény és belső óra: Napfény vs. mesterséges fény hatásai az anyagcserére
  3. Hogyan barátkozz meg a hideggel?
  4. Ember és az elektroszmog
  5. Víz és az élő állapot

Van már kék fény blokkoló szemüveged? A PaleoSporton keresztül 15% kedvezménnyel rendelhetsz minőségi és divatos RaOptics szemüvegeket! (használd a “napfenydieta” kuponkódot!)

 

Tovább a cikk II. részéhez!

A napfény spektrumának váltakozása (részlet a Fény diéta című könyvből)

Az emberek az evolúció során ahhoz alkalmazkodtak, hogy különböző spektrumú fények érjék őket reggel, délben és este, továbbá szezonálisan is. Ezek után talán nem meglepő, hogy az ember fiziológiájára hatással vannak a napszaki és évszaki váltakozások a fény spektrumában.

A földi légkört kb. 100 nm-1 mm közötti fény tartomány éri el, amit aztán az atmoszféra tovább szűr, pl. a legrövidebb hullámhosszú UV-C (100-280 nm) már nem jut el a földfelszínhez. Az emberhez kb. 280-2000 nm-es tartományú fény jut el. A napfény spektruma közel áll az ideális feketetest sugárzáshoz. A Napban bár keletkezik gamma sugárzás, de az nem jut ki belőle normál esetben. Továbbá sugároz még röntgent, rádióhullámokat és neutrinókat is. Nyáron, délben és az Egyenlítőnél a legerősebb a napfény, ide jut el a legrövidebb úton, a legjobb beesési szöggel, a legtöbb frekvenciáját megtartva. Télen és az Egyenlítőtől távolabbi régiókban a Nap alacsonyabban van az égbolton, hosszabb utat tesz meg a napfény az atmoszférában, veszít az erejéből. Télen kb. 13% kék fényt tartalmaz a napfény, míg nyáron kb. 26%-ot. Természetesen ez csak egy közelítő adat, a földrajzi szélességtől, magasságtól, évszaktól függően változik.

A kora reggeli napfény leginkább kék, zöld és vörös és infravörös fényeket tartalmaz, az UV-A később jelenik meg 1-2 órával, először az egyenlítői régiókban vagy a magas hegyekben. Az UV-B leginkább 10 és 2 között bukkan fel. Délben teljes a spektrum, ilyenkor mindegyik látható fény, valamint az IR, UV atmoszférán átjutó részei is megtalálhatóak. Kora délután az UV-B lecseng, marad még egy darabig az UV-A, az infravörös szinte végig ottvan. Aztán ahogy lemegy a Nap, a látható kék fény szétszóródik, eltávozik a spektrumból, egy vöröses-narancssárga sugárzást (6-700 nm) maga után hagyva. Este sötétség van minimális látható fény kibocsátással a csillagoktól, a teliholdat kivéve. Teliholdkor 5-ször annyi látható fény ér minket az égboltról és kék-fény is mérhető. Kezded sejteni, miért nem jó a kék fény a nem megfelelő időpontokban, nem megfelelő dózisban?

A Földön egyedi adottságok vannak, mert a napfénynek és a látható spektrumnak is kb. a 42%-a IR-A. Az evolúció ki is használta maximálisan ezt az adottságot az élőlényekben és sajnos a modern mesterséges fények nem nyújtják nekünk ugyanezt a spektrumot.

A napfény energiasűrűsége az atmoszféra felsőbb régiójában 1368 W/m2, a földfelszínen ez 1000 W/m2-re csökken tengerszinten, tiszta égboltnál, a sugarakra merőlegesen. Az atmoszféra kb. 13%-át elnyeli és 13%-át szétszórja a napfénynek, így annak kb 75%-a jut el a földfelszínre az Egyenlítő közelében, tiszta égboltnál.

Részlet a Fény diéta című könyvből, melyet ITT tudsz megrendelni!

Van már kék fény blokkoló szemüveged? A PaleoSporton keresztül 15% kedvezménnyel rendelhetsz minőségi és divatos RaOptics szemüvegeket! (használd a “napfenydieta” kuponkódot!)

Miről szól a Fény diéta című könyv?

 Egészségvédelmi szakirányos biomérnökként összeszedtem minden tudásom és tapasztalatomat, hogy az eddigi legjobb magyarázatot adjam az egészséges táplálkozásra, életmódra, betegségekre, az emberi optimális működésére.  Versenysportolói szemléletemnek köszönhetően csakis a legjobb tudás érdekel, ezt szeretném átadni a könyvben.  A cím talán megosztja az emberek véleményét, biztos lesz, aki valami elvont fényevő szekta tanaira gondol elsőkörben. Azonban, ha majd belelapozol, látni fogod, hogy nincs benne semmi hókusz-pókusz, csak modern szemléletű magyarázatok, gyakorlati tippek biofizikával, kvantum-bológiával alátámasztva.

Az ember egészséges működésének, anyagcserefolyamatainak megértéséhez vissza kell menni az alapokhoz, hogyan jöttek létre az első élőlények a Földön, hogyan fejlődtek tovább a mai emberré és hol rontjuk ezt el manapság. Az élet 3 alapfeltétele a fény (Nap), a mágnesesség (a Föld mágneses mezeje) és a víz (univerzális kaméleon, az élet eleme, energia és információ közvetítő közeg).  A kulcs a sejtek energiatermelő sejtszervecskéinek, a mitokondriumok működésének feltérképezése, valamint a szem belső óra funkciójának, a cirkadián ritmusnak a figyelembevétele.

A tartalomból:

  • Egy kis filozofálgatás a Napról, a vallásokról, a tudományos és spirituális gondolkodásról.
  • Mi a fény és hogyan hatnak ránk a különböző frekvenciák?
  • Az ember napfény befogadó és közvetítő rendszere, hormonok napszaki ritmusa.
  • Miért fontos a mitokondriumokra fókuszálni és hogyan optimalizálhatod a működésüket?
  • Dopamin, mint fontos hormon, ingerületátvivő anyag, ami meghatározza a gondolkodásodat, viselkedésedet, döntéseidet.
  • Hétköznapi eszközök, ételek, élvezeti szerek hatásainak kvantum-biológiás magyarázata.
  • Mi a tudatosság, intuíció?
  • Hogyan lehetsz kint a szabadban napégés nélkül nyáron is?
  • Hogyan lesz szuper pihentető az alvásod?
  • Milyen otthoni világítást válassz?
  • És még sok további érdekesség, hasznos tudás az ember biológiájáról.

A könyv nagyjából fele-fele arányban tartalmazza az olvasmányos, gyakorlatias és tudományos részeket. A benne lévő információkkal gazdagodva jobb döntéseket tudsz hozni egy hosszú, egészséges élethez. Tudni fogod, mi az, ami igazán számít a biológiában, nem fogsz több időt, energiát és pénzt pazarolni „csodaszerekre, csodamódszerekre”. Én már ismerem és élem ezt az életet, szeretném, ha még sokan elsajátítanák az ember optimális működésének titkát.

Az eredeti tervnél kicsit lassabban készül a könyv, mert egyrészt rengeteg tudományos információt igyekszek hétköznapi gyakorlati tippekre fordítani, másrészt munka mellett, a szabadidőmben tudok vele foglalkozni… Köszönöm a türelmet, ígérem, megéri egy kicsit várni rá! A könyv már olvasható állapotban van, de azért még van mit csiszolni rajta. Jelenleg kiadót is keresek, ha tudunk ebben együttműködni, írj e-mailt az info@paleosport.hu-ra!

Ha szeretnéd megrendelni a könyvet, ITT megteheted!

Van már kék fény blokkoló szemüveged? A PaleoSporton keresztül 15% kedvezménnyel rendelhetsz minőségi és divatos RaOptics szemüvegeket! (használd a “napfenydieta” kuponkódot!)

 

Kés, villa, olló (és teló) nem gyerek kezébe való

 A fenti magyar közmondást szeretném kiegészíteni, ugyanis az utóbbi években rohamosan terjednek az okostelefonok, tabletek, számítógépek, stb. és szintén az utóbbi években nagyon magas szintre jutott az ember biológiájának megértése, ami alapján egyáltalán nem ártatlanok ezek a modern technikai kütyük.

Bezzeg a mi időnkben… szokták mondani. Bezzeg a mi időnkben okostelefon és internet nélkül nőttünk fel. Hogy éltük ezt túl? Rengeteget játszottunk kint a szabadban, reggel korábban mentünk az iskolába, hogy focizhassunk, kézilabdázhassunk, akár a hóban is. Az órák utolsó perceiben már fél lábbal kint voltunk az udvaron, a csengőszóra sprintelve rohantunk ki focizni, tengózni, a matchbox autóinkkal versenyezni, fára mászni és úgy kellett minket bezavarni a következő órára. Chatelés helyett beszélgettünk, játszottunk, időnként verekedtünk… Napközben épp eléggé lefárasztottuk magunkat, hogy este korán menjünk aludni. Azóta jött egy újabb generáció és velük együtt az internetes technológiai forradalom. Ma már szinte minden gyerek kezében ottvan az okostelefon vagy tablet és jelentős időt töltenek a képernyőbámulással. Hogy ez jó-e nekik vagy sem, az majd 50 év múlva kiderül. Azért írom ezt a cikket, mert ha valaki alaposan beleássa magát a modern biológiába, akkor úgy néz ki komoly veszélynek vannak kitéve hosszútávon a fiatalok (és persze a felnőttek is).

A főbb vádpontok:

  • A kék fény által megzavart cirkadián ritmus, hormonrendszer, hangulat, viselkedés, alvás.
  • A túl sok elektroszmog, mikrohullámú vezeték nélküli kommunikáció és a beltéri élet elrontja a megfelelő D-vitamin szint kialakulását, ami számtalan betegség melegágya.
  • Nem kapnak elég napfényt, ami alapvető fontosságú lenne minden ember számára, helyette egy mesterséges, hiányos és aránytalan frekvenciájú „Napot” néznek.
  • Az elektroszmog bezavar a mitokondriumok működésébe, nő a heteroplazmitás (mutáns, funkcióképtelen fehérjék az energiatermelésben), gyorsabb öregedés, civilizációs betegségek.
  • Romlik a szem funkciója (kamera és belső óra is!).
  • Romlik a testtartás miközben a képernyőt bámulva lóg a fejük, hajlított kézzel huzamosabb ideig nyomkodják az eszközt.
  • A mozgáshiány is egy komoly faktor, amíg a képernyőt bámulják, biztos nem fognak a koruknak megfelelő mennyiségben mozogni.
  • Az emberek közötti hagyományos kommunikáció, aminek több csatornája van, a szavakon túl a testbeszéd stb. átvált chatelésbe, smileyzásba, puszcsi-lávcsiba.
  • Félig-meddig egy virtuális világban élnek, lemaradnak a természetes valóságról.

Ezek az állítások mind alátámaszthatók modern szemléletű biofizikával, kvantum-biológiával. Megvannak a pontos anatómiai útvonalak, hogyan tudnak beavatkozni a mesterséges fények, elektromágneses hullámok a biológiába. Aki nem hiszi, járjon utána! Olvass Jack Kruse-t vagy hasonló témában írtam a Paleón túl könyvemet, valamint a most készülő Fény diéta című könyv részletesen leírja a fény alapú biológiát.

Függők lettünk a technológiától, ez nem kérdés. Ennek persze számtalan előnye is van, pl. a gyors kommunikációban, információszerzésben, ötletek megvalósításában, a tanulásban is talán hatékonyabb módszereket lehet vele kifejleszteni, sokféle munkafolyamat helyettesíthető a számítógépekkel stb. Lehet, csak én vagyok túl maradi és a következő generációknak lételemük lesz így is-úgyis a digitális világ. Nem célom valamiféle technológia ellenes ősember forradalmat kirobbantani, az emberiségnek a fejlődését szolgálhatják az elektromos kütyük, ha ésszel használjuk. Inkább arra szeretném felhívni a figyelmet az elmúlt években felhalmozott tudásom alapján, hogy milyen hátulütői vannak, hogyan lehetne minimalizálni a káros hatásait, hogyan lehet okosan együttélni vele.

Tippek:

  • Csökkenteni a technológia használatot és nem elfelejteni honnan jöttünk. A természetből. Egy bizonyos kor előtt szerintem teljesen fölösleges lenne a kezükbe adni, inkább tanulják meg az alapvető emberi készségeket. A technológia használata egy stabil alapra épülő plusz eszköz lehet később.
  • A kütyüket inkább napközben használni, reggel és este komolyan beavatkozik a cirkadián ritmusba. Reggel napfény kell nekünk, hogy beinduljon rendesen a hormonháztartás, este naplemente után pedig sötét kell, zéró kék fénnyel.
  • Naplemente utáni gépezésnél hasznos lehet a kék fény védő szemüvegek, kék fény blokkoló szoftverek használata. Ez egy lépés a jó irányba, de ez sem nyújt 100%-os védelmet.
  • A napközbeni mesterséges világítótesteket is jó lenne lecserélni teljes spektrumú izzókra vagy mégjobb lenne nyitott ablaknál, természetes napfénynél tanulni, dolgozni, élni.
  • Egyenek rendszeresen halat, tengeri herkentyűket. A DHA omega-3 zsírsav az egyik legfontosabb molekula az agy, szem, idegrendszer működésében és a mesterséges kék fény ezt teszi tönkre szép lassan.
  • Rendszeresen, minden nap legyen valamilyen szabadtéri program. Időnként néhány teljesen nomád nap, elektronika nélkül, túrázás, sátrazás, vizitúra stb.
  • Mozgás, mozgás, mozgás: a gyerekeknek nagy mennyiségű és változatos, játékos mozgásra van szükségük, hogy kialakuljon a megfelelő izomzat, mozgáskoordináció. A legjobb ez is kint a szabadban végezni, télen-nyáron.

A új könyv előrendelhető itt!

Kapcsolódó cikkek, amiket érdemes hozzáolvasni:

Neked is van belső órád? 5+1 tipp, hogy hatékonyan működjön!

Gondolatok Szent-Györgyi Alberttől

Bye-bye napszemüveg

A leptin-érzékenység helyreállítása

A reggeli napozás tudománya

Könyvajánló: John Ott – Health and light

Ajánlom egy korábbi előadás anyagomat is a témában:

Hozd helyre a sejtjeid napi ritmusát! – Webuni online előadás

 

 

 

Könyvajánló! John Ott: Health and light

 

A modern fény-biológia talán John Ott-tal kezdődött, nem egy tudóssal, hanem egy „kívülálló” time-lapse fotóssal! Munkái során a növények növekedését, virágzását, életfolyamatait fotózta. Egy-egy time-lapse felvétel sorozat hetekig-hónapokig-évekig is eltarthat. Közben volt ideje gondolkozni és sokat kísérletezett a fényviszonyok manipulálásával. Azt tapasztalta, hogy nagyon nem mindegy, milyen megvilágítást kapnak a növények, teljes napfényt vagy valamilyen szűrőn keresztül csak egy részleges spektrumot. Innentől kezdve nem volt nehéz rájönnie, hogy az állatok és az ember anyagcseréjét is befolyásolni lehet a fényviszonyok megválasztásával. Sokat elárul a könyvének (Health and light) hátlapján található mondat: „ A jófajta fény éveket adhat az életedhez, a rossz megbetegíthet, sőt akár meg is ölhet.”

Miért van az, hogy természetesnek vesszük a vándormadarak évszakonkénti mozgását, ami minden évben ugyanúgy megtörténik, a növények fotoszintézisének élesen elkülönülő nappali és éjszakai ciklusát is elfogadjuk, sőt tanítjuk az iskolákban, közben pedig az embert valahogy kifelejtjük a történetből? Az is ismert, hogy az iparban a csirkéket mesterséges világítással kényszerítik gyorsabb növekedésre, nagyobb „hozamra”. A csincsillaipar is kihasználja, hogy fénnyel lehet manipulálni az állatok szőrnövekedését. Ránk vajon nem vonatkoznak a természet ciklusai? Az évszakok, a nappal és az éjszaka váltakozása? A napfénynek van egy természetes hullámhossz spektruma, összetétele, ami napszakonként és évszakonként változik. Nem zavar senkit, hogy az esti mesterséges világításból, tv-ből, számítógépből, okostelefonból, ablaküveg mögött ülve, vagy teljesen zárt térben dolgozva teljesen más fények érik a szemünket?

„Csak kórházba ne kerüljön az ember…” szokták mondani gúnyosan. Minden tiszteletem a hősies munkát végző orvosoké, nővéreké, kórházi dolgozóké, de ami ott a gyógyulás körülményeit illeti, hát arra egy nagyon alapos reform ráférne… Nemcsak a menüre, hanem a fényviszonyokra is! Vajon egy vakító fehér fényű lámpánál zárt térben ugyanúgy lehet gyógyulni, mint természetes napfénynél? A döntést rábízom az olvasóra a könyv elolvasása után!

John Ott bár nem volt tudós, de kiváló megfigyelő volt. Az emberek általában jól látnak, de nagyon rossz megfigyelők. A kíváncsi fotós növényekkel kezdte a megfigyeléseit, pl. már egy hínárfélénél (Elodea) is észrevette, hogy másképp mozgott különböző színű fények hatására. Aztán egyszerűbb állati sejtekkel is foglalkozott, a fények variálásával be tudott avatkozni az anyagcseréjükbe, akár meg is tudta ölni őket! Egerek viselkedésébe, élethosszába is bele tudott szólni. Innen már csak egy lépés volt levonni azt a következtetést, hogy az ember fizikai és mentális egészségére is hatással lehet a fény minősége. Eleinte a napszemüveg és azon belül is a különböző árnyalatok hatását figyelte. A hagyományos ablaküveg az UV fény 99%-át kiszűri, némely műanyagüveg pedig akár a 95%-át is átengedi. Hamar érzékelte is a különbséget, a növényeknél és inkább műanyag üvegházakat épített nekik.

A napfény egy folyamatos színspektrum, a csúcsa a kék és zöld tartományban van. Élesen vége lesz egyszercsak az UV tartományban, az atmoszféra itt szűri ki a Napból érkező sugárzást. Az UV-C például nem jut át (érdekes összefüggés, hogy ez már káros az élet számára), csak a hosszabb hullámhosszú UV-A (fekete UV néven is lehet hallani róla) és UV-B, valamint a közeli UV-k. Az UV-C és a távoli UV-k kiváló fertőtlenítő hatásúak és az emberre is károsak. Egy hagyományos villanykörtében gyakorlatilag nincs UV, az infravörösből van a legtöbb és tartalmaz egy kevés kék fényt is. Ezért talán még ez a legelfogadhatóbb választás a mesterséges világítóeszközök közül, mert kevés benne a kék fény és van benne infravörös a fémszál izzása következtében.

Egy fluoreszcens égő más elven működik, a belseje argon gázzal és higany gőzzel van töltve. Bekapcsolva elektromos ívet húz a két vége között a higany gőzön keresztül, ami kb. 365 nm-es, közeli UV-t produkál. Ez a tartomány aztán fluoreszkálásra bírja a csövet borító foszfor réteget, ami a láthatatlan UV-t látható fénnyé alakítja. A különböző foszfor vegyületek, különböző hullámhosszú fényeket állítanak elő. Hideg fehér, meleg fehér, nappali fehér és persze egyéb mélyebb színekben is pompázhat. Függ még ugye attól is, hogy milyen anyagból készült a cső, mit enged át.

John Ott-nak ízületi gyulladásos nyavalyája (arthritise) volt és rájött, hogy ha eleget van kint a szabadban (napi min. 6 órát, felhős égbolt esetén is) akkor szinte tünetmentes, akárcsak egy hormoninjekció hatására, de így megszabadulhat a szurival járó kellemtlenségektől. A szemüveget, napszemüveget sem hordta kint és pár nap után már nem is volt érzékeny az erős fényre még a vízparton sem. A gyógyulásának pontos magyarázatát ekkor még nem tudta, csak úgy sejtette, hogy valami az agyalapi mirigy hormonelválasztásán keresztül újra megolajozta az ízületeit és ezzel közel is járt az igazsághoz. A korábban rendszeres megfázásos beteségei sem jelentkeztek nála mióta sok időt töltött a szabadban. Fél év kinti „edzés” és minimális szemüveg használat (csak vezetésnél és előadás- tartás alkalmával viselte) egy idő után már zavarni kezdte, amikor felvette a kukkert. Javult a szeme és a csípőízület előtte-utána röntgenfelvétele is pozitív képet festett.

Mint minden úttörő a korában, ő sem igazán kapott támogatást egy rendes klinikai vizsgálat lefolytatására embereken. Hiába voltak eredményei növényeken, állatokon, senki nem hitte, hogy bármiféle hatása lenne a szemünkbe érkező sugaraknak a látáson kívül. Nem igazán tudott kutatási forrást találni, egy udvarias NEM volt legtöbbször a válasz. Ennek ellenére azért kisebb léptékű, ám fontos tanulságokkal szolgáló vizsgálatokat sikerült véghezvinnie.

Abban az időszakban (60-as, 70-es évek) még nem találták pontosan az anatómiai útvonalat, hogyan hat a fény a hormonrendszerre. Állatkísérletekből sikerült megbizonyosodniuk, hogy a retinának fontos közvetítő szerepe van. Évtizedekkel később fedezték csak fel az ipRGC sejteket, melyek a melanopszin fehérjén és az SCN-en keresztül otthont biztosítanak ennek a folyamatnak. Következzen most néhány „sufni-tuning vizsgálat” és azok eredményei!

A Health and light könyv alapján egy kisebb vizsgálatot végeztek 1959 nyarán 15 daganatos beteggel. A résztvevők néhány hónapig sok időt töltöttek a szabadban, szemüveg, napszemüveg viselése nélkül. Közülük 14-nek nem nőtt tovább a daganata, többeknél sokat javult is az állapot, az egy kivétel pedig nem tartotta be az instrukciókat.

Egy másik vizsgálatban, csoportonként 5-700 egeret próbára téve szignifikánsan kijött a különbség a különböző megvilágításokat alkalmazva az ivarérettséget elérő egyedek számában. Míg az UV-t teljesen áteresztő csoport 97%-a élte meg a kívánt kort, a különböző fluoreszcens lámpa alatt élőknek csak a 88%-a, a legrosszabb helyzet pedig a rózsaszín fluoreszcens lámpánál alakult ki 61%-kal.

Az egerek levágott farkának regenerációját is vizsgálták, itt az derült ki, hogy akik kaptak rendes napfényt azoknál 30 nap múlva visszanőtt, a rózsaszín fluoreszcens lámpával kezelteknél még 6 hónap után is csak üszkös, beteg vagy teljesen elhalt farok volt jellemző. A pink lámpával kezelt állatoknál még kalcium lerakodást is megfigyeltek a szívben. Egy 2000 állatot vizsgáló tanulmányban a pink lámpások 7 és fél hónap után spontán rákbetegséget kaptak és elhunytak, míg a többiek 16 hónap után is vígan éltek.

Egy másik érdekes vizsgálatban az ember egyik szemére UV-t átengedő, míg a másikra UV-t nem átengedő kontaktlencsét tettek. Benti világításnál – ahol ugyan nincs UV – egyforma volt a pupilla méret. Szabadtéren, természetes fénynél viszont látványos volt a különbség, az UV áteresztős oldalon jóval kisebb volt a pupilla, vagyis az UV-nak fontos szabályozó szerepe van a szivárványhártya (iris) mozgatásában.

A chicagói Sherman Hotel éttermének specialitása volt, hogy fluorszkáló ételeket szolgáltak fel, amihez sok fekete fényű lámpát használtak (UV-A), hogy létrejöhessen ez a fizikai trükk. Érdekes megfigyelés volt, hogy 18 év alatt a pincérek szinte egyszer sem voltak betegek, mindig jókedvűek és strapabíróak voltak a munkában. A magyar származású houstoni kutató, László József hüllőket, kétéltűeket vizsgált. Kígyóknál megfigyelte, hogy csak pár nappal az új fények beüzemelése után voltak csak hajlandóak enni, pedig már vagy 6 hónapja nem kaptak kaját.

A pink szűrő alatt tartott menyétek komoly agresszivitást mutattak a normál napfény alatt tartott nyugodt társaikhoz képest. Szóval a fénybiológiában úgy látszik, hogy az ártatlan kislányos rózsaszín nem is olyan ártatlan… Csak vastag bőrkesztyűben lehetett a megvadult állatokhoz nyúlni. Érdekes, hogy mélykék műanyag mögött tartva pedig nagyon jámborak lettek az állatok. Sőt a kék üveg mögöttiek közül, mindegyiknek sikerült utódokat létrehoznia, míg a pink mögött sokkal kisebb arányban sikerült a megtermékenyítés. Szóval a pink fluoreszcens lámpa nem túl jó ötlet, semmiképp se vegyél ilyet otthonra!

Hörcsögök fogszuvasodását vizsgálva is szignifikáns eredményt kaptak. Szegény állatokat 60% cukor (ezért mondom, hogy szegények) diétára fogták. A két csoport közül az egyik a természetes napfényhez közeli megvilágításban részesült, míg a másik csoport hideg fehér fényű fluoreszcens lámpa alatt tartózkodott. A fogszuvasodás aránya 2,2 és 10,9 volt, ami elég látványos különbség. Tehát a napfény, UV valahogyan lehet, hogy véd a fogszuvasodás, cukor, sok szénhidráttal szemben? Erről lesz még szó itt a könyvben a Táplálkozás fejezetben!

Egy 1970-es vizsgálatban patkányok agyába elektródákat ültettek és igazolták, hogy a retinára irányított fényhatás elektromos aktivitást indukált a tobozmirigyükben.

Irodai dolgozóknak szovjet kísérletekben már egy kis mennyiségű UV is javította a fizikai teljesítményét. Fejfájásról, menstruációs ciklus megváltozásáról számoltak be fluoreszcens fény alatt dolgozók.

A fénnyel kapcsolatban kumulatív, felhalmozódó hatáson is gondolkodott, olyan ártatlannak tűnő sugárzások esetén, mint pl. a tv.  A mikrohullámú adótornyok közelében kevesebb tejet adtak a bocik, kevesebb tojást a baromfiak.

A teljes napsugárzás kb. 100000 lux, míg egy fluoreszcens világítótest jó esetben is csak 10000 lux, 25-30 cm távolságban mérve. Végzett olyan kísérletet is, hogy ablak nélküli szobában növesztett rózsákat és gerániumokat 10000 lux fénynél. Adott hozzá UV-t is, mert tudta, hogy az hiányzik. Végül is szépen kifejlődtek a növények, de érdekes volt, hogy a fénycső közelében lévők sokkal jobban, mint a távolabbi régióban, kevesebb fényt kapó társaik.

A könyvet 1973-ban adták ki, de a szerzőnek már ekkor is zseniális megfigyelései és gondolatai voltak, melyek manapság hatványozottan érvényesek! Aggodalmát fejezte ki a légszennyezettség miatt, hogy így kevesebb napfényhez, UV-hez jutnak az emberek. Fokozza a gondokat a beltéri élet és amikor kint vannak, akkor is napszemüveget, kontaktlencsét viselnek az emberek, melyek nem engedik át a teljes napfény spektrumot. Mindezt közel 50 éve mondta, szerintem forog a sírjában szegény, látva a mai helyzetet… Időtálló az a gondolata is, amikor a tudomány hiányosságairól beszélt. Ha még mindig nem tudjuk megoldani pl. a rák problémáját, akkor valami alapvető probléma lehet az aktuális tudománnyal… (biokémia vagy kvantum-biológia, gének vagy epigenetika?)

John Ott munkássága óta sok idő eltelt, azóta megvannak a pontos anatómiai útvonalak, fényátadásban szerepet játszó biomolekulák, fizikai törvényszerűségek, hogyan szól bele a fény az anyagcserénkbe, ennek jártam utána az új Fény diéta című könyvemben!

Ha szeretnéd megrendelni a könyvet, ITT megteheted!

RaOptics szemüvegeket! (használd a “napfenydieta” kuponkódot!)

A reggeli napozás tudománya

 

A Nap nemcsak egy égitest a sok közül, hanem alapvető létfeltétel a földi élet számára. A modern világgal tulajdonképpen elrejtettük az egyedi összetételű, ritmusú napfényt magunk elől és mindenféle mesterséges, hiányos spektrumú fényeket, képernyőket bámulunk helyette, nem megfelelő időpontokban. Gondolod, hogy nincs jelentősége ennek a biológiára nézve?

A napfény összetétele, beesési szöge, színhőmérséklete napszakonként és évszakonként is váltakozik. Továbbá a földrajzi helytől, magasságtól is függ. Pl. az UV-B, ami a D vitamin termeléshez kell, leginkább a déli órákban jellemző, tehát a D vitamin érdekében pont akkor kellene napozni 11-3 között, amikor eltiltanak tőle.

A délelőtti napfény UV-A és IR (infravörös) tartalmának más szerepe van. Pl. a melatonin, dopamin, β-endorfin és további hormonok előállítása, a jobb alvás, jobb agyműködés, hangulat, optimális anyagcsere folyamatok érdekében. Magyarul beindítja az egész gyárat odabent, munkára fogja a dolgozókat és az egészben a napfény a karmester, amely a szemen és bőrön (továbbá a bélfalon és a tüdőn át, de ez egy másik történet…) keresztül üzen.

Az is látszik az ábrán, hogy a reggeli fény kb. 1800K színhőmérsékletű, míg a telefonok kijelzőinél ez az érték kb. 5500-6000K, ami a déli napsütésnél fordul elő. Biztos jó ötlet a reggeli telefonnyomkodással vagy este ilyen jelet adni az agynak? A reggeli telefonbámulás azt üzeni az agynak, hogy erős déli napsütés van. Gondolj ekkor a hormonok napszaki ingadozására.

További összehasonlítási szempont a napfény és a mesterséges fények között a spektrális összetétele, azaz, hogy milyen hullámhosszú fényeket és milyen arányban tartalmaz.

Egy kép többet mond 1000 szónál. Semmi sem helyettesíti a napfényt!

A mesterséges fényekben sokszor aránytalanul sok a kék fény komponens, relatíve kevés a vörös. Nagyon pongyolán fogalmazva a kék fény stimulál, a vörös megnyugtat. További vádpont a mesterséges fényekkel szemben, hogy energiatakarékossági okokból és félreértett biológiai hatások miatt kihagyják belőlük az UV és IR tartományokat, mintha fognának egy ollót, amivel levágják a napfény spektrum két végét. Az UV-A és UV-B KELL! a sejteknek, csakúgy, mint az infravörös.

Milyen érdekes, hogy vannak un. aromás szerkezetű aminosavaink (triptofán, fenil-alanin, tirozin, hisztidin), amelyek pl. a dopamin, szerotonin, melatonin, adrenalin, noradrenalin, stb. ingerületátvivő anyagok és hormonok előanyagai. Szinte az összes hormonunk tartalmaz valamilyen aromás, gyűrűs részt (leptin, koleszterin, D3 vitamin, pajzsmirigy hormonok, szteroidok). Az idegrendszer működésében kulcsfontosságú omega-3 zsírsav molekula is hasonló kategória.

 

Fényelnyelési maximumok a különböző aromás aminosavaknál

Milyen érdekes továbbá, hogy ezek a vegyületek képesek speciális frekvenciájú fényeket elnyelni és továbbítani. A gyűrűs vegyületek delokalizált π-elektronfelhői könnyen gerjeszthetőek megfelelő fényekkel. Vajon csak véletlen egybeesés vagy valaki odafent nagyon értett a kémiához és fizikához? Szóval nagyon úgy fest, a sejtek, hormonok a különböző frekvenciájú fényekkel kommunikálnak egymással, szabályozzák az élettani folyamatokat.

A kék fény szabadgyököket termel, ami normál esetben segít a hormonelválasztásában napfelkeltétől délelőtt 9-10-ig és általában a napközbeni aktivitásban. A kék fény fokozza az adrenalin és a kortizol elválasztást a szimpatikus idegrendszernél, hogy segítsen felébredni, stimulálja az SCN-en keresztül a többi hormont is a megfelelő időben. A kék fény stimulálja a növények növekedését is. A növények a kloroplasztot használják erre, mi a retinában az RPE-t (retinális pigment epithelium). A kék fény reggel, napközben tehát jófiú. Persze itt is a természetes formájában értendő, kiegyensúlyozva a többivel és megfelelő időzítésben, mint ahogy a napfénnyel érkezik és nem izoláltan, mint ahogy a modern kütyükben előfordul.

Naplemente után viszont a kék fény rosszfiú lesz. A kék fény rombolja a melanopszint és a melatonint, ha nem megfelelő időben és csomagolásban érkezik, rontja az alvásminőséget. A melanopszin napközben regenerálódik, amikor ébren vagyunk, a látásért felelős pálcák és csapok pedig éjszaka, amikor csukva van a szemünk (jó esetben).

Az UV fény melatonint és dopamint gyárt a retinán az aromás aminosavakból, melyek beszabályozzák a szem megfelelő geometriáját és elősegítik a fotoreceptorok regenerációját, hogy megfelelően fusson a cirkadián ritmus.

Az alacsonyabb dopamin szint megváltoztatja a szemgolyó geometriáját és a lencse törésmutatóját. Ez egy egyszerű kvantum biológiás magyarázat, ami a napfény spektrum egyes részeinek hiányából következik. A napfény javít a helyzeten, a mesterséges fény tovább fokozza a bajokat. Napfény nélkül kevés melatonint és dopamint fogsz termelni a szemedben és az agyadban. A megváltozott dopamin szintek befolyásolják a hangulatodat, döntéseidet, nem fogod észrevenni a megfelelő válaszokat sem, ami ottvan az orrod előtt. A dopaminnak sokféle funkciója van, többek között javítja a jel/zaj arányt, azaz jobban fogod érzékelni a körülötted lévő világot.

A dopamin és a melatonin kapcsolata nem könnyen érthető, mert mindkettő a fény nemlineáris hatásaival (nézz utána mit jelent az optikában a nemlineáris, itt…), speciális hullámhosszokkal van összefüggésben.

A sejtek megfelelő hidratációjához is minden reggel szükség van a napfényre, hogy a vizet töltésszétválasztásra bírjuk és növeljük az EZ réteget.

Ha rendszeresen kizárod az életedből az UV-t és IR-t, akkor hamar leptin rezisztens lehetsz, nem fog optimálisan működni az agyad, modern mitokondriális betegséged (romlik a látás, metabolikus szindróma, inzulin és leptin rezisztencia, autoimmun, daganat, neurodegeneratív, mentális betegségek, pajzsmirigy problémák, további gyulladásos folyamatok, stb.) alakulhatnak ki. Lecsökken a melatonin szint, ami kontrollálná a heteroplazmitás %-ot (mennyi mutálódott, rossz funkciójú mitokondriális DNS és mitokondrium van a sejtben) az éjszakai regenerálódás közben. Kb. 100 trillió mitokondriumot érint ez a folyamat minden nap. Szerinted számít? Doug Wallace a mitokondriális betegségek nagy szakértője, szerinte a modern nyavalyák 80-90%-át vissza lehet vezetni a mutálódott mitokondriumok elégtelen energiatermelésére. Defektes mitokondrium=rossz energiatermelés=kevés ATP és EZ vízréteg a sejtekben=a sejt visszanyúl a primitívebb energiatermeléshez (glikolízis, Wartburg anyagcsere) a gazdaságosabb zsírégetés helyett=modern kori betegségek, gyorsabb öregedés.

A napfény kb. 280-3000 nm közötti elektromágneses hullámhossz tartományt kínál nekünk a földfelszínen, amit ebből a szem kamera funkciója lát az kb. 380-780nm között van, ez a látható tartomány. A szemnek van egy kevésbé köztudott, másik funkciója is, mégpedig a belső óra (cirkadián ritmus) irányítása, melyet a reggeli kék-fény és este annak hiánya (ezért kell a sötét naplemente után), valamint az UV, IR tartomány szabályoz. A főszereplők ebben a retina, ipRGC sejtek, melanopszin, melatonin, SCN (szuprakiazmatikus nukleusz), tobozmirigy, agyalapi mirigy hormonelválasztása és az EZ vízréteg… Tudom sok itt a szakkifejezés, de az ördög a részletekben rejlik, nyugodtan olvass utána ezeknek a fogalmaknak.

Szerencsére nem kell ebből érteni semmit ahhoz, hogy reggel egyszerűen csak kimenj napozni és kerüld a mesterséges fényeket!

Hormonszintézis napfény segítségével: Egy aminosavból származik, pl. a tirozinból a norepinefrin (noradrenalin), trijódtironin (T3). Több aminosavas peptidből (3-200 aminosav) lesz pl. a POMC (propiomelanocortin), ami az α-MSH, ACTH, β-endorfin kiindulási anyaga. A szteroid hormonok (pl. kortizol, tesztoszteron, ösztrogén, D3 vitamin) kiindulási anyaga pedig a koleszterin (menekülj attól, aki koleszterin csökkentést ajánl neked vagy adj neki modern biofizikás, kvantum biológiás olvasnivalót, pl. Jack Kruse-tól).

A fény (foton) és szén alapú foto-elektronika használata (=élet) nagy előny a szilícium és elektron alapú technológiával szemben, alacsonyabb az energiaigény, ráadásul sokkal nagyobb számítási teljesítményt lehet vele elérni. Ezért soha nem is fogják megközelíteni a szilícium alapú kütyük az ember fejlettségét, hacsak nem kezdenek el ebbe az irányba továbbfejleszteni.

További érdekesség, hogy a sejtekben lévő strukturált (vagy EZ) vízréteg is kiváló fény elnyelő, az IR, UV fények hatására vastagszik (Gerald Pollack, Del Guidice és Preparta munkássága). A napfény fokozza a véráramot a bőrben a nitrogén monoxid termeléssel. A vörösvértestekben lévő, oxigént is szállító hemoglobin is gyűrűs, porfirinvázas vegyület, középen egy vas központi atommal. A növények klorofillja szintén hasonló szerkezetű, központi magnéziummal. Vajon miért vándorol a vér (ami nagyrészt víz) és vele együtt a vörösvértestek (melyek a kiváló fény elnyelő hemoglobint tartalmazzák) közelebb a bőrfelszínhez napozáskor?

Talán nem kell magyarázni, hogy napozáskor jól érezzük magunkat, ekkor többek között béta-endorfin, „boldogsághormonokat” termelünk. Vajon miért ad a természet egy kis boldogság stimulust az endorfinok által az UV hatására? Talán csak nem azért, hogy kizavarjon minket a napra? Arra lettünk teremtve, hogy minden nap érjen minket a napfény, aki ezt elmulasztja vagy mással helyettesíti, az valahol előbb-utóbb megfizeti az árát.

Ha nem kapjuk meg a reggeli stimulust (és/vagy este nem vagyunk sötétben), sokkal fogékonyabbak leszünk rá, hogy máshol keressük az endorfinokat, függőségek alakulhatnak ki: pl. csoki, kávé, alkohol, drogok vagy bármi más… Ha megkapod a reggeli napfénnyel az elegendő dopamint, sokkal kevésbé leszel hajlamos függőségekre.

Mi a helyzet felhős égbolt esetén? Természetesen még ekkor is érdemes napozni reggel, mert valamennyi UV így is átjön (100-30% között ingadozik az átjutás a felhők sűrűségétől függően).

Porté a leptin hormonról

Talán már láttál hangvillát, amely rezgésbe tud hozni egy másikat, anélkül, hogy fizikailag érintkeznének. Ehhez hasonlóan a reggeli napfény is egy hasonló koncertet ad a molekuláris rezonancia mechanizmusán keresztül a testben, ez ám az igazi vezeték nélküli kommunikáció! És még egy jópont Szent-Györgyi Albertnek, a molekulák kapcsolt oszcillációiról már ő is gondolkodott…

Csak még egyetlen apróság! A napfény nem polarizált, de a sejteknek megvannak a speciális mechanizmusai, hogy megfelelően polarizálják. Miért fontos ez? A polarizált fény speciális információt és energiát hordoz. Szerinted jó ötlet, ha másképpen polarizált fényt kapunk a napszemüvegen keresztül vagy a mesterséges fényekből?

Az ember az evolúciója során mindigis függött a napfénytől, manapság pedig mindent megteszünk, hogy elbújjunk előle és mással helyettesítsük. Teljes agyrém, nem értem miért ajánlja bárki is, hogy kerülni kell a napozást! Természetesen ezt is túl lehet adagolni, ha valaki nincs rá felkészülve, tehát bepótolni a többéves napfény hiányt egy nap alatt egy szénné égéssel továbbra sem bueno!

Aki ellene van a napozásnak, arra ráférne egy alapos szoftverfrissítés a biofizika, kvantum-biológia területén! A jó hír, hogy minden nap van rá egy új esély, ha ezt eddig nem sikerült összehozni. Mármint a reggeli napozást. Vagy a tanulást.

Szóval nagyon érdekes ez a fény-biológia… Elkötelezett tudósoknak hála, már rengeteget tudhatunk erről a területről. Egy ideje befejeztem a táplálkozáson való lovagolást, persze ez is fontos, de ez csak az egyik bemenet a szervezetbe, a másik, ami szerintem fontosabb, az a fény (vagy elektromágneses hullámok)… A tudomány fizika, minden más csupán bélyeggyűjtés (Rutherford). Ez a cikk csak egy kis ízelítő volt (nem teljes, apró pontatlaságok lehetnek benne, de nagyjából lefedi a lényeget) még millió apró részlet van ezen a területen ami fontos lenne, akár könyvet is lehetne írni róla… éppenséggel pont ezt teszem mostanában!:)

Rendeld meg ITT a Napfény Diéta könyvet!

Emiatt nem sok időm van blogolni, de azért fogok időnként jelentkezni!

Ha visszagondolok, rengetegszer mulasztottam el a reggeli napozást, bent maradtam a lakásban vagy pl. egyből a számítógépre, telefonra tapadtam, esetleg reggel 6-kor már a konditeremben emelgettem a súlyokat mesterséges fény alatt vagy csak zötyögtem a többi szerencsétlennel a metrókocsiban vagy az autóban. Innentől kezdve, ha tehetem, ki nem hagyok egyetlen napfelkeltét sem. Természetesen nem kell elhinni semmit a fentiekből, nyugodtan járj utána és/vagy próbáld ki, szerintem eléggé ígéretes, és ingyen van!;)

Nem kell feltétlenül érteni a tudományt mögötte, csak menj ki a napra, reggel is és kerüld a mesterséges fényeket, amennyire lehet! Ki a szabadba reggel, szemüveg, napszemüveg, kontaktlencse nélkül, kevés ruhában… lehet ilyenkor egy könnyű átmozgató tornát végezni, olvasni vagy akár kávézni, cigizni bánom is én, csak érje a szemedet és a bőrödet a napfény…és máris sokat tettél az egészséged érdekében.

 

Kapcsolódó cikkek, amiket érdemes hozzáolvasni:

Neked is van belső órád? 5+1 tipp, hogy hatékonyan működjön!

Gondolatok Szent-Györgyi Alberttől

Bye-bye napszemüveg

A leptin-érzékenység helyreállítása

Ajánlom egy korábbi előadás anyagomat is a témában:

Hozd helyre a sejtjeid napi ritmusát! – Webuni online előadás

Van már kék fény blokkoló szemüveged? A PaleoSporton keresztül 15% kedvezménnyel rendelhetsz minőségi és divatos RaOptics szemüvegeket! (használd a “napfenydieta” kuponkódot!)

 

Fény diéta könyv – kérdőív statisztikák

Köszönöm, hogy kitöltöttétek a kérdőívet, ezzel nagy segítséget kaptam a könyvíráshoz! Az olvasóimnak írom a könyvet, szeretném, ha elégedettek lennétek vele a tartalom, stílus és nyelvezet szempontjából is. Következzenek a statisztikák, a 166 kitöltő válaszai alapján!

Figyelem, ez nem egy hivatalos kutatás, csak egy kis érdekesség! Arra ad válasz, hogy az a néhány ember, aki látta a kérdőív linkjét és vette a fáradságot, kitöltötte, annak milyen táplálkozási, napozási, alvási és egyéb életmódbeli szokásai vannak. Érdemes elolvasni a 25. kérdésnél a hozzászólásokat is! Messzemenő következtetéseket nem szeretnék ebből levonni, mindenkinek a fantáziájára bízom, mit kezd az adatokkal. Számomra az derül ki, hogy a legtöbben igyekeznek egészségtudatosan élni, ám ez eléggé megoszlik, kinek mit jelent vagy mit tud betartani. A könyvben azon leszek, hogy további támpontokat adjak tudományos szempontból mi a lényeges.

 A könyvírás már folyamatban, nyáron már remélem olvashatod is a strandon, napozás közben!

 

  1. Nemed?/Your gender?

Válaszok % db
1. nő/female 66 % 105
2. férfi/male 34 % 54

159 kitöltőtől összesen 159 válasz

2. Korod?/Your age?

Válaszok % db
1. 18 év alatt/below 18 years 0 % 0
2. 19-30 év/between 19-30 years 15.1 % 25
3. 31-50 év/between 31-50 years 69.3 % 115
4. 51+ év/51+ years 15.7 % 26

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

3. Odafigyelsz-e tudatosan az egészséges életmódra? (pl. sport, táplálkozás, alvás…). /Do you keep attention consciously to a healthy lifestyle? (eg. sport, nutririon, sleep…)

Válaszok % db
1. igen/yes 78.8 % 130
2. nem/no 1.2 % 2
3. változó/variable 20 % 33

165 kitöltőtől összesen 165 válasz

4. Az alábbiak közül melyik szerinted a legfontosabb az egészség szempontjából?/In your opinion which one is the most important for being healthy?

Válaszok % db
1. Táplálkozás/Nutrition 55.4 % 92
2. Megfelelő idejű és minőségű alvás/Proper amount and quality sleeping 7.2 % 12
3. Napozás, szabadban töltött idő/Sunbathing, spending time outdoors 5.4 % 9
4. Lelki béke, kevés stressz/Inner peace, low stress 22.3 % 37
5. Megfelelő légzés/Proper breathing 0.6 % 1
6. Rendszeres sport/Regular sport 4.8 % 8
7. Egyéb (kérlek fejtsd ki a 25. kérdésnél!)/Other(please explain it by the question 25th!) 4.2 % 7

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

5. Folytatsz-e  valamilyen táplálkozási irányzatot?/Are you following some type of diet?

Válaszok % db
1. Nem, azt eszem, ami van és amit megkívánok./No, I eat whatever I have and desire. 11.6 % 19
2. Testépítő diéta/Body building diet 1.2 % 2
3. Paleolit táplálkozás/Paleo diet 57.9 % 95
4. Vegán/Vegan 0 % 0
5. Vegetariánus/Vegetarian 0.6 % 1
6. Ketogén étrend/Ketogenic diet 9.1 % 15
7. Zsírszegény húsok, teljes kiőrlésű gabonák, stb./Low fat meats, whole grains etc. 9.1 % 15
8. Vércsoport diéta/Blood type diet 0 % 0
9. Egyéb (kérlek írd le a 25. kérdésnél!)/Other (please write it by the question 25th! 15.2 % 25

164 kitöltőtől összesen 172 válasz

6. Milyen gyakran eszel halat vagy más tengeri herkentyűt?/How often do you eat fish or other seafood?

Válaszok % db
1. Soha/Never 7.8 % 13
2. Havonta egyszer/Once in a month 32.5 % 54
3. Hetente egyszer/Once in a week 45.2 % 75
4. Többször egy héten/A few times in a week 12.7 % 21
5. Minden nap/Every day 1.8 % 3

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

7. Mit jelent számodra a Nap?/What does the Sun mean for you?

Válaszok % db
1. Semmi extra, csak egy égitest a sok közül./Nothing special, it’s just one star from the many. 12.1 % 20
2. Minden nap rácsodálkozom és keresem az égbolton./I admire it every day and looking for it on the sky. 87.9 % 145

 

165 kitöltőtől összesen 165 válasz

8. Szeretsz napozni?/Do you like sunbathing?

Válaszok % db
1. igen/yes 82.5 % 137
2. nem/no 17.5 % 29

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

9. Mennyire bírják a szemeid az erős nyári napfényt?/How can your eyes withstand the strong summer sunlight?

Válaszok % db
1. Semmi különös, jól bírom./Nothing special, I can resist it well. 50 % 83
2. Néhány 10 percig ok, de utána kell a napszemüveg vagy árnyék./For a couple of 10 minutes it’s ok, but later I need sunglasses or shadow. 29.5 % 49
3. Napszemüveg nélkül csak pár percig./Only for a few minutes without sunglasses. 20.5 % 34

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

10. Mennyi ideig bírod kint nyáron napégés  (és fényvédelem) nélkül az első pár napban, amíg nem barnultál le?/How long can you spend time outside in summertime in the first few days without getting sunburn (and without sun protection)?

Válaszok % db
1. max. 15 perc/minutes 23.5 % 39
2. max. 30 perc/minutes 25.3 % 42
3. max. 1 óra/hour 25.9 % 43
4. max. 2-3 óra/hour 14.5 % 24
5. akár egész nap/even the whole day 10.8 % 18

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

11. Mennyi ideig bírod kint nyáron napégés (és fényvédelem )nélkül miután lebarnultál?/How long you can be outside in summertime without getting sunburn (and without sun protection) after you get tanned?

Válaszok % db
1. max. 30 perc/minutes 17.3 % 28
2. max. 1 óra/hour 18.5 % 30
3. max. 2-3 óra/hour 34.6 % 56
4. akár egész nap/even all day 29.6 % 48

162 kitöltőtől összesen 162 válasz

12. Használsz-e naptejet vagy más fényvédő szert erős napsütésben?/Do you use any suncream or any other protective agent in strong sunlight?

Válaszok % db
1. Szinte mindig/Almost always 15.7 % 26
2. Változó, a napsütés erősségétől és időtartamától függ./Depends on the intensity and duration of sun exposure. 41.6 % 69
3. Soha/Never 42.8 % 71

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

13. Viselsz-e napszemüveget erős napsütésben?/Do you wear sunglasses in strong sunlight?

Válaszok % db
1. Mindig/Always 27.7 % 46
2. Változó/Variable 47 % 78
3. Soha/Never 25.3 % 42

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

 

14. Megfigyeltél-e változást az étvágyadban egy kialvatlan éjszaka után?/Have you observed any change in your hunger after a sleep deprived night?

Válaszok % db
1. Semmi különös, ugyanolyan mint máskor./Nothing special, it’s the same as on other days. 25.3 % 42
2. Igen, kisebb étvágyam van./Yes, I have less hunger. 18.7 % 31
3. Igen, nagyobb étvágyam van, főleg az édességek, szénhidrátos ételek után sóvárgom./Yes, I have more hunger, especially I am craving sweets and carbohydrate rich foods. 56 % 93

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

15. Mennyit alszol általában?/How much do you sleep usually?

Válaszok % db
1. Kevesebb, mint 6 órát/Less than 6 hours. 9 % 15
2. 6-8 óra között/Between 6-8 hours. 77.7 % 129
3. 8-10 óra között/Between 8-10 hours. 13.3 % 22
4. 10 óra fölött/More than 10 hours. 0 % 0

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

16. Mikor fekszel le aludni általában?/When do you go to sleep usually?

Válaszok % db
1. 22óra előtt/Before 10PM 32.5 % 54
2. 23óra előtt/Before 11PM 40.4 % 67
3. Éjfél előtt/Before midnight 21.1 % 35
4. Éjfél és 2 között/Between midnight and 2AM 3 % 5
5. Hajnali 2 után/After 2AM 0 % 0
6. Össze-vissza/Variable 3 % 5

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

17. Mikor szoktál ébredni általában?/When do you wake up usually?

Válaszok % db
1. 4 és 6 között/ between 4-6AM 35.5 % 59
2. 6-7 között/between 6-7AM 46.4 % 77
3. 7-8között/between 7-8AM 13.9 % 23
4. 8-10 között/between 8-10AM 1.2 % 2
5. 10 után/after 10AM 0.6 % 1
6. Össze-vissza/Variable 2.4 % 4

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

18. Este napnyugta után mennyi ideig nézed a számítógépet, telefont, tabletet, tv-t stb.?/How much do you watch computer/phone/tablet/tv etc. after sunset?

Válaszok % db
1. Bármeddig, akár órákon keresztül is./I don’t count, it can be many hours. 44.6 % 74
2. Igyekszem minimalizálni, csak a legszükségesebb dolgok miatt./I am trying to minimize it, I am checking just the most important things. 53.6 % 89
3. Egyáltalán nem./Not at all. 1.8 % 3

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

19. Reggelente ….. ébredek./In the morning I wake up…..

Válaszok % db
1. frissen és kipihenten/fresh and well rested 25.3 % 42
2. nehezen és fáradtan/hardly and tired 19.9 % 33
3. változóan/variable 54.8 % 91

166 kitöltőtől összesen 166 válasz

20. Milyen betegségekre lehet jótékony hatással szerinted a napozás?/In your opinion in which disease can be helpful the sunbathing?

Válaszok % db
1. Semelyikre, a betegségek nincsenek összefüggésben a napfénnyel./Neither of them, the diseases aren’t related to sunlight. 0 % 0
2. Mindegyikre jótékony hatással van./For all of them. 69.9 % 116
3. Daganatos betegségek/Cancer 6 % 10
4. Autoimmun betegségek/Autoimmune diseases 10.8 % 18
5. Cukorbetegség/Diabetes 6 % 10
6. Magas vérnyomás/High blood pressure 3 % 5
7. Metabolikus szindróma/Metabolic syndrome 4.2 % 7
8. Megfázás, infuenza/Common cold, flu 22.3 % 37
9. Mentális betegségek, depresszió/Menthal disorders, depression 33.1 % 55
10. Egyéb (kérlek írd le a 25. kérésnél!)/Other(please write it by the 25th question!) 1.2 % 2

166 kitöltőtől összesen 260 válasz

 

21. Mennyi időt töltesz kint naponta a szabad ég alatt?/How much time do you spend outdoors a day usually?

Válaszok % db
1. 0-1 órát/hour 24.4 % 40
2. 1-2 órát/hour 45.1 % 74
3. 3-4 órát/hour 24.4 % 40
4. 4-8 órát/hour 5.5 % 9
5. 8-16 órát/hour 0.6 % 1
6. 24 órát/hour 0 % 0

164 kitöltőtől összesen 164 válasz

22. Az elméleti rész vagy a gyakorlat érdekelne inkább a könyvben?/Are you intrested more in the practice or the theory in the book?

Válaszok % db
1. Elmélet/Theory 4.3 % 7
2. Gyakorlat/Practice 28.7 % 47
3. Mindkettő/Both 67.1 % 110

164 kitöltőtől összesen 164 válasz

23. Milyen szintű magyarázatokat olvasnál szívesen a könyvben?/What level of explanations would you like to read in the book?

Válaszok % db
1. Egyszerű hétköznapi nyelvezet/Simple everyday language 50 % 82
2. Alapvető természettudományos nyelvezet./On a basic natural science’s language. 51.2 % 84
3. Jöhet akár a tömény biokémia, kvantum-fizika is./On a very scientific language (biochemistry, quantum physics no problem) 14 % 23

164 kitöltőtől összesen 189 válasz

24. Mire vagy kíváncsi a könyv címe alapján?/In what field are you intrested by the title of the book?

Válaszok % db
1. Az egészséges alvás feltételeire/Conditions of the healthy sleep 41.2 % 68
2. A fény és az anyagcserénk kölcsönhatására/How the light and our metabolism interacts with each other 81.8 % 135
3. Mennyire veszélyesek a mesterséges fények és mit lehet velük tenni?/How bad are the artifical lights and what can you do against them? 46.1 % 76
4. A Nap vallásokban betöltött szerepére./The role of the Sun in religions. 11.5 % 19
5. Létezik-e fényevés?/Is it possible to eat light? 16.4 % 27
6. Hogyan lehet javítani a belső fényvédelmünkön?/How can you improve your inner sun protection? 41.8 % 69
7. Egyéb (kérlek fejtsd ki a 25. kérdésnél!)/Other (please explain it by the 25th question!) 1.8 % 3

165 kitöltőtől összesen 397 válasz

25. Milyen tanácsod lenne a könyvírással kapcsolatban? Továbbá ide írhatod le a válaszaidat a korábbi kifejtős kérdésekre!/Do you have any advice in the book writing process? In addition, you can write your answers here to the previous explainable questions!

Hajrá!
Érdeklődve várom!
Taplalkozas es sport egyarant fontos az egyensuly megtartasahoz, sztem kb 70-30% aranyban
Annál a kérdésnél, hogy mi számít az egészség szempontjából: az összeset végig jelöltem volna, csak annál a pontnál még nem tudtam, hogy többet is lehet jelölni:)
Nagyon fontos amit, és ahogyan csinálod! Hajrá!
Tudom, hogy alapvetően nem a táplálkozásról fog szólni, de ha esetleg lehetne mintaértrend benne táblázatos formában (ha jól emlékszem, a “Paleón túl” könyben csak egyetlen mintaétrend volt, a többi tippet összeszedtem, összeollóztam az egyes fejezetekből. :). Jó lenne tippeket olvasni pl. hogy lehet helyettesíteni a mesterséges fényeket, mit tehetünk városi környezetben az egészségesebb hétköznapokért, és szívesen fogadnék gyakorlati tanácsokat a napozáshoz, a nyári naphoz való hozzászokáshoz- naptej használat nélkül. Köszönöm.
Étrend: Egyszerűsített paleo, a szezonalitásokhoz illesztve. Sok nyers táplálék (hús, zsiradék, tojás, idényzöldség, idénygyümölcs. Kerülöm az egzotikumokat és a marketinget.
Tej-, gluténmentes étkezés, de sajnos nincs tőlük semmi bajom, úgyhogy nem mindig sikerül szigorúan tartani.
A szabadban eltöltött idő esetemben tőlem föggetlen okok miatt. Ha nem dolgoznök 3 műszakban, akkor a 8-16 óra tartamot választottam volna. Paleó életmódot élek több éve,.  3 műszak melett igyekszem minél nagyobb %-ban ketogén anyagcserével edzeni, ami esetemben kb.5 edzés/hét, vagy 65-90 km futás/hét, de erős cirkadián-függő vagyok.
Jelenleg a táplálkozásom a clean eatinghez áll legközelebb. Este is sokat mobilozok, de használok kékfény szűrőt.
Az összes pont érdekelne az utolsó kérdésnél, a sorrenden változtatnék egy kicsit.
sok példa legyen és tipp arra, hogy kis változtatásokkal hogy lehet fokozatosan az egészségesebb életmód fele haladni úgy, hogy közben nem igényel ez túl nagy energia befektetést az egyéb elfoglaltságok mellett
Érdekelne a természetes fény jótékony hatásai mellett a rossz hatások magyarázata is (mondják, hogy rákkeltő a sok napozás, roncsolja ès öregíti a bőrt, anyajegyek keletkezèsét segíti elő). Szeretnèk olvasni a szoláriumok jó ès rossz hatásairól is. Használatukról paleos berkeken belül is megoszlanak a vélemènyek, pedig a nagy mennyiségű mesterséges fény miatt azt gondolnám, hogy egyértelműen káros.
Kipróbáltam több táplálkozási irányzatot, de igazán egyiket sem éreztem jónak. Főként zöldséget-gyümölcsöt eszem, heti 1-2szer húst, kevés gabonát, és kevés tejterméket (sajt, joghurt). Szerintem a szabadban (minél természetesebb, vadabb környezetben) végzett mozgás a legfontosabb.
Étkezés: IR-diéta (kevés, de következetesen elosztott ch) kombinálva olyan sport étrenddel, ami kiszolgál hetente több hosszútáv-futást és a súlyzós edzést egyaránt. Években mérhető idő alatt kikísérletezett, és a mai napig is fejlesztés alatt lévő egyedi étrend, ami nem is szénhidrát-alapú, nem is ketogén, de mindkettőnek a hatása érvényesül benne. Jódos tengeri herkentyűket pajzsmirigy problémák miatt sajnos egyáltalán nem ehetek, de helyette fogyasztok sok és sokféle hidegen sajtolt növényi olajat.  A “Paleón túl” könyved nagyon tetszett! 🙂 A sport és a ketogén étrend kapcsolatáról nagyon kevés az autentikus információ, ezért különös érdeklődéssel olvastam, hogy Nálad/Nálatok ez hogyan működik. Sok sikert az új könyvedhez, azt is el fogom olvasni!
Legyen benne házifeladat! 🙂 Étrendem: paleo gluténmentes gabonákkal, mézzel és néha vajjal, joghurttal kiegészítve. (szoptatok + Hashimoto)
IR diéta
Nagyon szeretem a napfényt, nem csak lelkileg, de fizikailag is aktívabbnak érzem magam olyankor. 🙂  Szívesen olvasnék ezek “miért”-jéről, okairól és következményeiről. Továbbá érdekelne, ha nincs lehetőségünk a természetes napfényfürdőre, milyen további lehetőségeink vannak.  Köszönettel, napfényimádó
Ételallergiám miatt liszt-,tej- és tojásmentes étrendet tartok. Ahogy lehet, igyekszem a paleolit táplálkozás felé hajlani. Étkezéseim nagy részét a húsok és zöldségek, gyümölcsök teszik ki.
Több időt is szívesen töltenék a szabadban, de munka mellet ez szinte kizárt. A hétvége pedig az otthoni teendők elvégzését jelenti. Azt hiszem ezzel a legtöbben így vagyunk. De egy napsütéses nap így márciusban már az ablakon keresztül is lélekfrissítő.
Miután volt a családban melanomás eset, nem engedek senkit fényvédelem nélkül a napra, pláne nem napozni, vagy szoláriumozni. Ezzel kapcsolatban érdekelnének témák.
A kérdőívben jó lenne ha több választási lehetőség is lenne nem csak egy, mert így nem teljesen igaz, amit válaszoltam.
napfény-csontritkulásra
átgondolt, pontos szerkesztés, a témák alapos körüljárása közérthető nyelvezetben, a kémiai, biokémiai háttér magyarázata a fejezetek vagy a könyv végén
Szendi Gábor már megírta a lényeget. Van új a nap alatt???

 

Sok sikert.várom nagyon a könyvedet.
Az elméleti magyarázat mellett hétköznapi egyszerű példákkal szemléltetve a gyakorlati rész ismertetése, amelyet akár a kezdők is el tudnak sajátítani. Illetve hogy miért is “éri meg” odafigyelni ezekre a dolgokra pl paleo étrend,napozás,alvás,stb. A múltkori könyv is nagyon tetszett. Sok sikert Misinek!
Az érdekel, hogy milyen általános egészségügyi pozitív és negatív hatásai vannak a fénynek. Mi a sok, és mi a kevés. Ami az étkezésem illeti, nincs olyan opció, hogy mindent eszem, csak mértékkel. Ez a speciális diétám, a mérték.
Az egeszseg megorzese -velemenyem szerint- osszetett, a felsoroltak mindegyikenek szerepe van benne. Tudatos figyelem az etkezesre, sport, stresszmentes elet, lelki beke…
Mindent bele! Sok sikert!
Sok sikert 🙂
Milyed diétát követek: Változó. Mindig próbálom a testem igényeit követni. Előfordul, h hónapig paleo-ketogén diétát folytatok, aztán hónapig vegetáriánus étkezést követek. Fáradtsággal, betegséggel jelez a szervezetem, ha éppe valami jó neki, olyankor váltok.
AIP szerint étkezem. Érdekes dolgot figyeltem meg magamon. Tavaly a gyógyulásom érdekében abba hagytam a 26 éve tartó munkámat. Minden időmet (amit csak lehetett) kint töltöttem a szabadban . Gyönyörű barna lettem ,amilyen még soha. (a napozó krémet én készítem már jó pár éve,de nem gyakran használom) Kopott belőle a tél folyamán jócskán,de nem lettem hófehér,mint addig mindig (45 év) És most márciusban elkezdtem újra napozni és újra csodásan barnulok (napozókrém nélkül) ,pedig számomra a tavalyig a barnulás nagyon nagy “munka” volt és pl-ul akár 2 hét tengerpart után ,3 héttel, már koppottan fehéredtem. Összefüggést látok a folyamatos magas D vitamin szint és a barna szín megtartásában 🙂
Ha ugyanolyan jó és hasznos lesz, mint a vad paleo, akkor ezt is megvesszük 😉
Milyen táplálkozási irányt követek? Paleo alapokkal táplálkozom,viszont rendszeresen eszem burgonyát,és rizst,valamint folyton kisérletezek,feszegetem a határaim! Azt gondolom,hogy nincs egy séma,amit bárkire rá lehet húzni,mindenkinek be kell járnia a saját útját! Én egy autoimmun betegségből gyógyulok,ebből kifolyólag jó alap a paleo táplálkozás!
Nem követek semmilyen diétát. Próbálok természetes alapanyagokból készíteni ételt a gyerekeimnek és magamnak. Kerülöm a glutént, a szóját, a cukrot, vaj kivételével a tejtermékeket. A szénhidrátokat próbálom mérsékelni.
Hajrá Előre! 🙂
Ha elkezdted, ne hagyd abba.
Ügyes vagy sok sikert
Szerintem nagyon klassz a téma, én azt szeretném, ha könnyed, laza, de mégis tudományos alapossággal íródna.
Étkezésem: tej-, szója-, és gluténmentes
Az emberi test egészséges működése összetett, nem gondolom hogy bármely elemet mint pl.: a táplálkozás vagy alvás a másik elé lehetne helyezni. Sok sikert!

42 kitöltőtől összesen 42 válasz

 

Rendeld meg Itt a Napfény Diéta könyvet!

Van már kék fény blokkoló szemüveged? A PaleoSporton keresztül 15% kedvezménnyel rendelhetsz minőségi és divatos RaOptics szemüvegeket! (használd a “napfenydieta” kuponkódot!)