Nem fogunk megfázni a hidegtől??

  A hidegterápia kapcsán jmegfázásogosan merülhet fel a kérdés, azonban egy kicsit jobban utánajárva  a  dolgoknak, kiderül, hogy alaptalan a félelem, ha rendben van az immunrendszer és az  életmód. A  hideg és megfázás kapcsolatáról lesz szó a mostani cikkben!

  Nagyon mélyen belénk rögzült az a gondolat, hogy a hidegben alulöltözötten meg fogunk  fázni,  hiszen a hűvös őszi, téli hónapokban valóban gyakoribb ez a betegség. De mi is a  megfázás? Pontos  tudományos definíciója nincsen, általában a felső légutak vírusos,  bakteriális fertőzését sorolják  ide, amelyek az orr, torok, tüdő nyálkahártyáját támadják meg1;  az influenzát, tüdőgyulladást és  esetleg a húgyuti fertőzéseket (felfázást) is ide vehetjük.

A fertőzés akkor alakul ki, amikor a kórokozók elérnek egy kritikus szintet, amivel már nem  tud  megbírkózni az immunrendszer. A mikrobák szaporodásához megfelelő hőmérséklet és  páratartalom szükséges, ettől is függ a megbetegítő képességük2. Vajon a hideg kedvez a  kórokozók szaporodásának? Nem feltétlenül, mert például egy amerikai vizsgálat3 során  igazolták, hogy a Pneumococcus baktérium által kiváltott tüdőgyulladás szezonalitását nem  lehet a hideg hőmérséklettel magyarázni. A tanulmány szerint USA-ban ez a fajta tüdőgyulladás a leghidegebb államokban a legritkább, és a betegség gyakoriságának növekedése nem függ össze az alacsony hőmérséklettel.

További fontos szempont, hogy alacsony D-vitamin szint esetén fokozódik a fertőzésre való hajlam4. Léteznek lappangó vírusok is, ilyenkor a kórokozó vírus jelenléte a szervezetben sem jelent még feltétlenül betegséget, mert általában csak az őszi-téli időben aktiválódik. Egy orosz tanulmányban5 az önkénteseket gyakorlatilag nem tudták nyáron influenzával megbetegíteni.

A hideg=influenza teóriát az is megkérdőjelezi, hogy a trópusokon is létezik a betegség, és mindig akkor indul be, amikor a Nap UV sugárzása a leggyengébb, vagyis az esős időszakban, amikor alacsonyabb lehet a D-vitamin szint6. Az egyik kulcstényező a védekezésben tehát a D-vitamin megfelelő vérszintje, amit sok napozással, szabad ég alatt tartózkodással lehet feltornázni, vagy étrendkiegészítő szedésével.

Egy 2002-es összefoglaló vizsgálat7 szerint a hideghatás nem gyengíti az immunrendszert, sőt, egy kis érdekesség: a hibernációban lévő állatokban sokkal kisebb a fertőzéshajlam, és a különféle toxinokkal szemben is ellenállóbbak8. Egyes vizsgálatok szerint a rendszeres hideghatás pozitívan stimulálja az immunrendszert, ellenállóbbá teszi a szervezet9, 10. Talán ezt a hatást használják ki egy ukrán óvodában is?

Tehát a megfázás, és más légúti fertőzések receptje: kórokozó+megfelelő mikroklíma+gyenge immunrendszer

Mi gyengítheti még az immunrendszert?

Egészségtelen étrend, amely rossz bélflórát és magas gyulladásszintet eredményez (cukor, gabonák, tejtermékek, hüvelyesek, finomított élelmiszerek, sok alkohol, sok koffein, sok fruktóz, egyes gyógyszerek), késői fekvés, éjszakázás, túlzott elektroszmog terhelés, túledzés, stresszes életvitel11,12. Feltételezhetően az alacsony szénhidráttartalmú, vagy a még szigorúbb ketogén paleolit étrend kedvezőtlen a baktériumok szaporodásának, mivel a baciknak nincs mitokondriumuk, így főként a szénhidrátanyagcserére vannak utalva és kevés üzemanyagot kapnak, nem tudnak jól szaporodni a zsíralapú anyagcserén lévő emberben13,14.

A jól működő immunrendszer érdekében ezekre az alapvető fontosságú életmódtényezőkre lenne érdemes odafigyelni egész évben, mielőtt „ártatlan” áldozatként beletörődnénk, hogy a vírusok, baktériumok erősebbek nálunk és a körülményeket okolnánk.

Ezek után talán más lesz az ember viszonya a hideggel, hiszen számtalan esetről tudunk, hogy hús-vér emberek – kisebb-nagyobb mértékben- voltak kitéve hideghatásnak és nem kaptak el semmiféle fertőzést. Az általam is javasolt hidegterápia lényeges eleme a fokozatosság, így a komfortzónát csak kicsit túllépve, lépésről-lépésre lehet barátkozni a hideggel.

Összefoglalva a hidegben egyáltalán nem kötelező megfázni, jól karbantartott immunrendszerrel elkerülhetők a fertőző betegségek. Az egész éves, egészségtudatos életmódra buzdítanék mindenkit, így felszabadultan élvezhetjük a hideg előnyös hatásait!

Ha szeretnél egy összefoglaló előadást meghallgatni a hideg elméletéről és gyakorlatáról, akkor ITT megteheted!

Hivatkozások:

  1.  http://hu.wikipedia.org/wiki/Megf%C3%A1z%C3%A1s
  2. Tóth Csaba: Paleolit orvoslás. Jaffa Kiadó, 2012
  3. Dowell SF, Whitney CG, Wright C, Rose CE, Schuchat Seasonal Patterns of Invasive Pneumococcal Disease. Emerg Infect Dis. May 2003; 9(5): 574–579.
  4. Szendi Gábor: Napfényvitamin. Jaffa Kiadó, 2012
  5. Shadrin AS, Marinich IG, Taros LY. Experimental and epidemiological estimation of seasonal and climato-geographical features of non-specific resistance of the organism to influenza. J Hyg Epidemiol Microbiol Immunol. 1977;21(2):155-61.
  6. Hope-Simpson The role of season in the epidemiology of influenza. J Hyg (Lond). 1981 Feb;86(1):35-47.
  7. Castellani JW1, M Brenner IK, Rhind SG. Cold exposure: human immune responses and intracellular cytokine expression. Med Sci Sports Exerc. 2002 Dec;34(12):2013-20.
  8. Véghelyi Péter: Mesterséges hibernatio. Akadémiai kiadó, 1959
  9. Brenner IK1,Castellani JWGabaree CYoung AJZamecnik JShephard RJShek PN. Immune changes in humans during cold exposure: effects of prior heating and exercise. J Appl Physiol (1985). 1999 Aug;87(2):699-710.
  10. Janský L1,Pospísilová DHonzová SUlicný BSrámek PZeman VKamínková J. Immune system of cold-exposed and cold-adapted humans. Eur J Appl Physiol Occup Physiol. 1996;72(5-6):445-50.
  11. http://jackkruse.com/the-leaky-gut-prescription/
  12. Fitzgerald L1. Overtraining increases the susceptibility to infection. Int J Sports Med.1991 Jun;12 Suppl 1:S5-8.
  13. C. Robb The ketogenic diet in the treatment of infections of the urinary tract. Br Med J. Dec 23, 1933; 2(3807): 1158–1162.
  14. http://paleoleap.com/infections-chronic-disorders/

Vélemény, hozzászólás?