Bye-bye napszemüveg

IMG_1391    Azt mondják nincsenek véletlenek. Szeptemberben egyik nap hanyagul bedobtam a táskámba a kedvenc napszemüvegem, és mikor legközelebb ki akartam venni, szomorúan vettem tudomásul, hogy kettétört… Mondanom sem kell, hogy nem voltam túl boldog, hiszen nagyon szerettem és nem két fillérbe került. Aztán néhány hét elteltével fordult a kocka: jobb is így, mert úgysem hordanám innentől! De mi ez az újabb hóbort?

Szorgalmasan olvasom dr. Jack Kruse amerikai idegsebész cikkeit, aki a kvantummechanika nyelvén írja le az ember (és tulajdonképpen az egész élővilág) működését. Ez azt jelenti röviden, hogy nem elégszik meg a biokémia szintjével, hanem a részecskefizikával gondolkodik, tehát elektronok, fotonok törvényszerűségeivel és kölcsönhatásaival. A napfény is fotonokból áll, amit a szemünk, bőrünk érzékel, a közvetítésben fontos szerepe van a DHA omega-3 zsírsav molekuláknak. Itt jön képbe a tengeri kaja, nem árt vele jól ellátni a sejtjeinket!

Legújabb írásaiban igencsak mélyre ment a tudományban, ám amit talált, annak következménye pofonegyszerű: ki a szabadba minél többet (még felhős időben is)! A mai modern ember gyakorlatilag folyamatosan napfényhiányban szenved. Ezen belül is különösen érdekes néhány speciális hullámhossztartomány: az infravörös (IR) és az ultraibolya (UV).

….

 [Ha szeretnéd tovább olvasni a cikket, csatlakozz a patreon blogomhoz!]

SA_sun_550SA

A napfény spektruma

spectrum-fluorescent   spectrum-incandescent  spectrum-led

Néhány beltéri világítás spektruma (fluoreszcens, hagyományos izzó, LED)

 

sunlight-vitamin-d

 

 

Rendeld meg ITT az új Napfény Diéta könyvet!

Van már kék fény blokkoló szemüveged? A PaleoSporton keresztül 15% kedvezménnyel rendelhetsz minőségi és divatos RaOptics szemüvegeket! (használd a “napfenydieta” kuponkódot!)

A szabad ég alatt alvás örömei

5812099228_7be598c2a8

Nem tudom, ki hogy van vele, de személy szerint nekem vegyes tapasztalataim vannak a csillagos ég alatt alvással. Két verzió lehetséges: vagy rosszul sül el, mert nyugtalankodunk a szokatlan helyzet félelmétől, ezért többször felébredünk, túl hideg van, bogarak jönnek stb.  A másik eset, amikor optimálisak a körülmények és sikerül végigaludni az éjszakát. Ebben az esetben átérezhetjük milyen is az igazi alvás, milyen érzés frissen, teljesen kipihenten ébredni a napfelkeltével teljes szinkronban. Nézzük, miben más kint aludni, mint bent, a jól megszokott lakásban!

Belső óra

Optimálisan fog működni az un. belső óránk (cirkadián ritmusunk), ahogy az ősembernél, természeti népeknél is lehetett. Szervezetünk a napszaknak megfelelően indítja be egyes hormonok működését (pl. a kortizol reggel a legmagasabb, hogy fel tudjunk ébredni; a melatonin szintje pedig éjszaka tetőzik, segítve az alvást). Agyunkban a kimondhatatlan nevű szuprakiazmatikus nukleusz (SCN) vezérli ezt a folyamatot, melynek legerősebb szabályozója a fény intenzitása. Tehát sötétedéskor – persze mesterséges világítás és telefonképernyő hiányában – egyre jobban ásítozni kezdünk és viszonylag korán (augusztus-szeptemberben kb. 8-9 óra között) el is álmosodunk. Reggel pedig ideális esetben a felkelő nap sugarai ébresztenek minket. Ez szép romantikusan, a mai világban idealisztikusan hangzik. Ha sikerül egy nyugodt, biztonságos helyet találni és elkerülni a világítást (maximum tábortűz), akkor hihetetlen frissességgel ébredhetünk.

Hideg

Az éjszaka folyamán testhőmérsékletünk enyhén lehűl, ez természetes jelenség, ilyenkor hatékonyabban zajlanak a regenerációs folyamatok. Az éjszakai hőmérsékletesés is ezt segíti elő. Persze megfagyni nem kell, egy takarót nyugodtan lehet használni. Sokan a lakásokban is tapasztalják, hogy nyitott ablak mellett jobban alszanak. Igazából a legjobban elvileg teljes sötétségben és enyhén hűvösben lehet aludni. Egyes természeti népek (aboriginalok, yaghanok) gond nélkül alszanak kint minimális ruházatban a nulla fok körüli hőmérsékleten is. Úgy vagyok ezzel, hogy ők is emberből vannak, őket is anya szülte, nem UFO-k, ha náluk működik, akkor elvileg sok gyakorlással bármelyikünkből előhozható ez a képesség.

Schumann rezonancia

A Földnek van egyfajta természetes háttérsugárzása a földfelszín és az ionoszféra között, ami a villámlások során keletkezik, ezek az un. Schumann rezonanciák, melyek az ELF (extrém alacsony frekvenciájú) elektromágneses sugárzások közé sorolhatók (jellemzően 7,83 Hz körül).  Az agyhullámok is hasonló tartományba esnek (pl. az alfa hullám 8-12 Hz) és sajnos az elektromos hálózat is (50-60Hz), ami valamilyen szinten megzavarja a Schumann rezonancia-érzékelésünket. Kint, az elektromos vezetékektől, berendezésektől távol jobban „rá tudunk hangolódni”.

Földelés

Testünk jó elektromos vezető, a földfelszín negatív töltésű, és ha szabad bőrfelülettel érintkezünk vele, akkor működik a földelés jelensége, amikor kiegyenlítődik a testünk és a föld közötti elektromos potenciálkülönbség, mozgékony, negatív elektromos töltéssel rendelkező elemi részecskéket, un. elektronokat tudunk felvenni. A stressz, elektroszmog, szabadgyöktermelés gyulladásos folyamatok mind pozitív töltés túlsúlyt eredményeznek a testben, amit a földelés ellensúlyozni tud.

Arra születtünk, hogy folyamatos összeköttetésben legyünk a földdel. Őseink mezítláb vagy legfeljebb bőrtalpú lábbelikben jártak, ami nedvességet magába szívva szintén vezető, ráadásul többnyire a földön aludtak. Egyes majmok is csak azért alszanak a fákon, hogy védve legyenek az éjszakai ragadozóktól. A ragadozómentes régiókban, ha választhatnak, akkor inkább a földön alszanak. A korai ember valószínűleg tűzrakással védekezett az esti támadók ellen, miközben a földön aludt. Ezt a mechanizmust valamilyen vezető anyagon szabad bőrfelülettel feküdve (pl. bőr) vagy legalább a lábunkat a fűben hagyva tudjuk kiaknázni.

A hátrányok

Ismeretlen helyen, szokatlan háttérzajok hatására sokan nyugtalanok, működik a „fight or flight” („üss vagy fuss”) mechanizmus, szervezetünk fokozott készenléti állapotban tart minket, hogy gyorsan tudjunk reagálni a várható veszélyre. Ez felületes alváshoz vezethet. Az éjszaka folyamán jópár fokot lehűlhet a levegő, így az elalvásnál még komfortos hőmérséklet, hajnalra hideg lehet és ez is idő előtt felébreszthet.

Hangyák, bogarak, pókok, kutyák, macskák stb. Érdemes még a világosban felfedezni a terepet és nem egy hangyaboly kellős közepére megágyazni. Esetleg jó szolgálatot tehet, ha teljesen betakarózunk és az arcunkat is leterítjük valamilyen jól szellőző anyaggal. Fennáll a veszély, hogy egy kíváncsi macska vagy kutya (erdőben vaddisznó) a közelünkbe lopózik, és jól megijeszt minket a jelenlétével. Ritkán, de előfordulhat. Nekem eddig csak egy erdei sátorozáskor bukkant fel egy vaddisznó, a háziállatok szerencsére elkerültek eddig. Vaddisznó esetén a hangoskodás, zajkeltés hasznos lehet, ettől általában megijednek, éreztetni kell velük, hogy mi vagyunk a „nagyobb, erősebb vad”.

Végeredmény

Érdemes még most a szép nyárvégi, kora őszi időt kihasználva kipróbálni milyen is a szabad ég alatt aludni, ahogy őseink is tehették régen (Bevallom, kicsit későn készült a cikk, lehet, hogy várni kell a gyakorlati lépésekkel következő nyári szezonig). Megfelelő előkészületekkel – biztonságos helyszín kiválasztása, optimális takarózás – életre szóló élménnyel gazdagodhatunk, megtapasztalhatjuk milyen is az igazi alvás. Aztán ki-mennyire bevállalós, mennyire tudja beilleszteni a modern hétköznapokba, a szerint alkalmazhatja ezt a rendkívüli regenerációs módszert.

 

Hivatkozások:

  1.  A paleon túl  könyvben
  2. + 1 érdekes angol nyelvű blog a témában, hogy lehetséges alkalmazkodni a hidegben alváshoz is:

http://paleoalltheway.com/circadianrhythms/

 

Reggeli napfény, az új kávé

Untitled41-300x199

Nagyon sokan vannak, akik el sem bírják képzelni másképp a nap indítását egy jó erős kávé nélkül. Szerencsésebb esetben csak az íze kedvéért, a szertartás élvezetéért teszik, rosszabb esetben ezzel próbálnak életet lehelni igencsak rossz hatásfokkal működő, alacsony energiaszintű, reggeli kómában szenvedő ember-gépezetükbe. Főleg az utóbbi csoportnak szól a következő cikk.

Baj van. Aki nehezen ébred és tényleg kell fél óra vagy egy erős kávé mire észhez tér, annál nem működik jól a sok százezer éves evolúcióval kifejlesztett belső óra. Az agyunkban az un. szuprakiazmatikus nukleusz (SCN) vezérli ezt a rendszert, ez a főnök, de vannak perifériás óráink is a távolabbi szervekben, szövetekben, melyek normál körülmények között összehangoltan működnek, így nem is kellene beszélnünk róluk. A mai világban azonban vannak bizonyos környezeti hatások, mindennapi szokások, melyekkel elrontjuk ezt a mechanizmust, aminek következménye a reggeli fáradtság, hosszútávon pedig komoly betegségek, elhízás, rák stb. A belső óra legerősebb szabályozója a fény intenzitásának váltakozása, ezt érzékeli elsősorban a szemünk (ipRGC sejtek), de a bőrünk is! A perifériás órákat más hatások pl. a hőmérséklet vagy étkezések időzítése is szabályozza (ezért is ajánlott egyeseknél a leptin-helyreállítás protokollt elvégezni).

Megoldás:

 [Ha szeretnéd tovább olvasni a cikket, csatlakozz a patreon blogomhoz!]