Előadás: Táplálkozás kvantumbiológiával

Paleo, vegetariánus, vegán, ketogén, lowcarb, magas szénhidrát, egyél ami jólesik, egyél változatosan stb. stb. Ezernyi táplálkozási ajánlás létezik manapság. Vajon miért és mi lehet a közös nevező?

Ezt szeretném kifejteni a következö elöadásomon.

Június 23. Szombat 17-19 óra

Budapest, Margit-sziget, Sirály csónakház

Jegyek elövételben: 2500 Ft

Helyszínen: 3000 Ft

Foglald le a helyed idöben, a maximum létszám 40 fö!

Ha esetleg nagyobb létszám jönne, akkor más helyszínt keresünk…

Jegyvásárlás ITT

Kék fény 2 – Mi alapján válassz kék fény védő szemüveget?

Ha még nem ismered mi köze a kék fénynek az egészséghez, ajánlom a korábbi fény és cirkadián ritmus témájú cikkeimet, leginkább a Kék fény 1 – Az új mumus címűt…

Kerek, szögeletes, hosszú, rövid csokoládé… Sárga, narancssárga, vörös szemüveg… Melyiket válasszam?

Léteznek ma már kék fényt blokkoló speciális szemüvegek és szoftverek a számítógép vagy telefon képernyőjére. A szemüvegek nagy előnye, hogy viselésükkel nagyban megóvjuk a szemet a káros frekvenciáktól, hiszen állandóan rajtunk lehet, míg egy szoftver nem sokat segít, ha fölöttünk figyel egy LED lámpa… És akkor még szemüveg perifériáján is beszűrődhet ez-az… Szóval este a legjobb lenne a minden mesterséges fényforrást kiiktatni, ami sokszor nem túl életszerű. Továbbá a bőrünk is egy nagy fényérzékelő, érdemes este hosszú ruházatot viselni!

Aki sokat dolgozik napközben bent, képernyő előtt, annak érdemes nappal is csökkentenie a kék fényt, azonban nem kell teljesen. A napfényben ottvan napközben is a kék, csak ugye egyedi arányban és váltakozik, nem úgy, mint egy mesterséges világításban. Ez már bizonyos esetekben túl sok lehet.

A kék fény védő szemüvegek többsége tudja, amit tudnia kell, azonban apróbb különbségek itt is vannak a hatékonyság szempontjából. Létezik a sárga változat, amely nappali gépezéshez ajánlott inkább, mivel csak a legerőteljesebb kék frekvenciákat szűri ki és nem az összeset, így jó kompromisszum az alvás megóvás, szem (DHA, omega-3, fotoreceptorok) védelem és a színek láthatósága szempontjából. A borostyánszínűek már szinte a teljes kék spektrumot blokkolják, ezek ajánlottak éjszakára. A vöröses szemüvegek a zöldet is kiszűrik, amely kis mértékben bezavar a melatonin termelésbe. Tehát ez utóbbi tudja a legtöbbet.

A számok nyelvén

Napközben kb. a 380-450nm-es tartományt érdemes blokkolni (ibolya és kék egy része), ha túl sok a mesterséges fény. Este már a teljes kéket (380-495nm-ig) érdemes kiszűrni. Ha biztosra akarunk menni, akkor viszont a zöldet is ki lehetne iktatni (495-570 nm).

Miért ez a széles tartomány? A fényelnyelést egy haranggörbe szerű grafikonnal lehet jellemezni, aminek van egy maximuma, ez a legintenzívebb hatás. A harang szélein kevésbé erős, de még kimutatható a jelenség…

Az olcsóbb kategóriák is működhetnek, a fényblokkolás fizikája nem túl bonyolult. Remélem a gyártók tisztában vannak az apró részletekkel.

Én azért használok RaOptics szemüveget, mert tudom, hogy a gyártó naprakész ebben a témában, küldetésének tekinti, hogy a legjobbat szeretné kihozni ebből az eszközből.

A kék fény blokkolás egy új „divathóbort” az egészséges életmód világában vagy most ért csak ide a tudomány? Járj utána nyugodtan! 😉

Hivatkozások:

https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/blue-light-has-a-dark-side

http://www.jneurosci.org/content/21/16/6405

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/3409004

Blue Blockers Compared and How to Make Your Own

Sáfrán Mihály: Napfény Diéta, 2017

Ősember blog 1: Barlangban alvás

A név kötelez. Mivel a PaleoSport névvel az „ősemberes” életformát is képviselem, modern tudományos elméletekkel kiegészítve, ezért időnként vannak igazán vad paleós tetteim… Pl. sokszor aludtam már kint a szabad ég alatt az elmúlt években és általában jó tapasztalataim voltak, mindig hihetetlen friss fejjel ébredtem. Tavaly egyik kirándulás alkalmával már aludtam egy barlangszerű hasadékban, de most megtaláltam az igazi full extrás, 5+1 csillagos paleo hotelt!

A lustaság ára…

Az elmúlt hétvégén két éjszakára is volt lehetőségem egy kicsit nomádkodni, tudtam, hogy van egy nyugis partszakasz, 15 perc autókázásra a várostól, ahol szívesen meghúznám magam egy alvás erejéig. Az első este sötétben érkeztem, minimális felszereléssel (egy törölköző alulra, egy pokróc takarónak, víz és némi füstöltáru reggelire. A terv az volt, hogy kint alszom a strandon a szabad ég alatt egy szélvédett helyen, aztán, ahogy kerestem a helyszínt megláttam egy barlangot a sziklában. Hurrá, ez lesz az! Itt tuti védve leszek a széltől és az esőtől is, ami máskor már felébresztett néhányszor kint. Felmásztam hát, megágyaztam a kemény, kavicsos-homokos, ferde talajon és nemsokára neki is álltam szunyálni. Nem volt túl kényelmes, ezért többször felébredtem, forgolódtam, de így is jött reggel a lakásban nem igazán tapasztalható „friss agy” érzés. Aztán ahogy a napkeltét nézve sétálgattam, 20m-rel arrébb találtam egy igazi full extrás kéglit!:) Ha este nem sötétben érkezem és kicsit jobban körbenézek, akkor egyből ide jöhettem volna. Egy nappali szoba alapterületű, védett barlang, pihe-puha homokos talajjal. Úgy döntöttem másnap este is kijövök és kipróbálom ezt a helyet.

    

Nem csalódtam

Itt aztán sikerült megvalósítani a tökéletes alvást. Vacsiztam 7 előtt, mielőtt elindultam kocsival a helyszínre. Napnyugta 8.30 körül. Kis gitározás. Este szinte semmi mesterséges fény(max. 1 perc telefonozás, amíg átraktam repülőgép módba), kényelmes fekhely, reggel a felkelő Nap sugarai ébresztettek 20 perccel napkelte előtt. Pedig elég felhős volt az ég. Maradtam 1-2 órát a helyszínen fürödtem az óceánban, reggeliztem, végeztem egy könnyű, átmozgató edzést. Jól indult a nap! Legközelebb elindulok mammutot vadászni is…

    

És még barlangrajzokat is találtam…najó, modern sziklarajzokat.

     

Barlang és a mindennapok

A barlang igazából az ősember „feeling” miatt érdekes, ugyanezt a szuper alvást el lehet érni bárhol kint a természetben vagy a kertben, mesterséges fényektől, elektroszmogtól, egyéb zavaró tényezőktől mentesen. Régebben írtam egy cikket a kintalvásról, nem mindig sikerül ideálisra a szabad ég alatt alvás. KATT IDE!

Sátorozás, kertben alvás is ugyanúgy ér! A műanyag sátraknál csak egy gond van, a közvetlen földelés hiánya, de a friss levegő, elektroszmog mentes környezet itt is megvalósítható.

Csodamódszer? Ahol egy nagy elektromos kisülés, visszatöltődés várható, amitől másnapra a sánta is eldobja a botját és a vak újra látni fog? NEM! De abban biztos vagyok, hogy min. 5-10%-kal jobb lesz így az alvásminőség, mint egy lakásban, elektronikával körbevéve. Szóval a modern társadalmi helyzet és elvárások miatt nem valószínű, hogy beköltözöm a barlangba, de az biztos, hogy rendszeresen fogok még kint aludni, ahogy időm engedi. A sok mesterséges fénnyel, elektronikával körbevéve a mai ember sajnos csak ritkán vagy soha nem tapasztalja meg milyen az igazi pihentető alvás. Így aztán sosem lesz teljes a regeneráció, szép csendben az évek alatt alulműködnek a mitokondriumok, fokozódik a heteroplazmitás, gyorsabb az öregedés… Lehet választani és okosan megszervezni az alvókörnyezetet!

Tehát csak azt akartam ezzel a cikkel felhozni, hogy itt a nyári jó idő, irány kempingezni, kifeküdni a kertbe!

Neked milyen tapasztalataid vannak a kintalvásról, sátorozáskor? Sikerült már a zseblámpát, telefont is kiiktatni elalvás előtt?

További kalandok a Napfény Diéta könyvben! 

 

 

 

 

 

 

Dopamin 2: Viselkedés, hétköznapi következmények

 Az első részben a dopamin szerepével, előállításával, a modern világ zavaró tényezőivel foglalkoztam, most ez utóbbit és a következményeit boncolgatom tovább.

Felborult dopamin háztartás

Az alacsony dopamin szintű emberek nehezen változtatnak, mert az agyuk folyamatosan túlbecsüli annak az értékét, amivel pillanatnyilag rendelkeznek és alulbecsüli, hogy mit nyerhetnek azáltal, ha feladják, amijük van. Amíg valaki nem elég felkészült rá, hogy bezárjon valami fontosat, addig nem lesz igazi változás, mert fogva tartja, amit nem tud feladni. Az alacsony dopaminszint elfedi előle ezt a realitást és képtelenné teszi, hogy kommunikáljon a természettel. A kék fény gyengíti az agyműködést és így

…..

 [Ha szeretnéd tovább olvasni a cikket, csatlakozz a patreon blogomhoz!]

 

 

 

Viselkedés és dopamin

 

 

Kozmikus dopamin

 

 

Mit lehet tenni?

 

 

 

 

További tudnivalók a dopaminról a Napfény Diéta könyvben!

 

 

És nyugodtan olvasd el a hivatkozásokat is!

Hivatkozások (az 1-2. részhez):

Angol nyelvű képek: jackkruse.com

 

Dopamin 1: Szerepe, előállítása, függőségek, cirkadián ritmus

Ismerkedjünk meg az egyik legfontosabb idegi ingerületátvivő anyaggal és hormonnal, a dopaminnal. Milyen kapcsolatban van a kék fénnyel, cirkadián ritmussal, viselkedéssel, döntésekkel, függőségekkel? A dopamin is egy apró, ám fontos részlet a sok közül. Nem is kellene vele sokat foglalkozni, ha nem egy megváltozott, mesterséges környezetben élnénk. Az oroszlán vagy a nyúl nem olvasgat a dopaminról, csak teszik a dolgukat. Figyelem, a cikkek helyenként túl tudományosak vagy elvontak lesznek, de lesznek benne könnyen használható gyakorlati tippek és szerintem megéri elgondolkodni rajtuk!

 A dopamin szerepe

A dopaminnak nagyon szerteágazó a feladata az idegrendszer működésében. A dopamin nem csak egy „jóközérzethormon”, hanem számos funkciója van a tudatosságban, a realitásérzékelésben is. A dopamin nem a „hú de jól vagyok érzés” vegyülete, ez inkább az endorfinokra és belső opioidokra érvényes. A dopamin hatással van az immunrendszer egészséges működésére is.  Hormonként, gátolja a prolaktin felszabadulást a hipofízis elülső lebenyéből.

Neurotranszmitteri funkciója sokoldalú: Örömet, eufóriát, boldogságot okoz, javítja a motivációt, a fókuszálást, koncentrációt. Szerepe van a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalom-érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban. A Parkinson-kór neurológiai oka a középagyi dopaminsejtek pusztulása.

A dopamin javítja a jel/zaj arányt az agyban, hogy jobban észrevedd a trendeket az időben és a térben, tehát javítja a helyzetfelismerést. Megfelelő dopaminszintekkel, megfelelő lesz a belső óra és ugyanez fordítva.

….

 [Ha szeretnéd tovább olvasni a cikket, csatlakozz a patreon blogomhoz!]


A dopamin előállítása természetes úton

 

 

 

Dopamin és a cirkadián ritmus

 

 

 

 

Folyt. köv!

 

Dopamin 2.: Felborult dopamin háztartás, viselkedés, gyakorlati tippek

És nyugodtan olvasd el a hivatkozásokat is! Hivatkozások a 2. rész végén

További tudnivalók a dopaminról a Napfény Diéta könyvben!

 

 

 

 

 

 

 

 

Okos okostelefonhasználat

Manapság szinte mindenki „hozzánőtt” az okosabbnál-okosabb mobiltelefonjához, tabletjéhez. Bezzeg amikor még csak vonalas telefon létezett és az emberek nem estek kétségbe, ha 1 percen belül nem kaptak választ egy üzenetre…

Felgyorsult világban élünk, dübörögve fejlődik a technológia, aki ebből kimarad, lemarad, ez tény. Az okostelefonoknak számtalan előnye van a gyors és azonnali kommunikációban, információs tartalom megosztásban, ötletek megvalósításában, hasznos applikációkkal kiborgokként”bővíthetjük a képességeinket”, ez is tény. Viszont arra kevesen gondolnak, hogy így napi több órára összenőttünk a készülékünkkel, azt gondoljuk bármikor és bármennyit lehet használni őket. A kvantumbiológia szerint viszont ennek vannak káros hatásai, ezért nem árt tudatosítani néhány jelenséget.

 [Ha szeretnéd tovább olvasni a cikket, csatlakozz a patreon blogomhoz!]

 

Kék fény, cirkadián ritmus, melatonin

 

Időzítés

 

 

 

 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21343580

Kütyü izomnyavalyák, testtartás

 

Elektroszmog terhelés

 

Repülőgép üzemmód, nem csak utasoknak

 

Mindent, de azonnal

 

Okosabb telefon, butább ember?

 

Elmélet és a való világ

 

További információk a fények biológiai hatásairól a Napfény Diéta könyvben!

 

 

 

 

 

 

Kék fény 1 – Az új mumus

A kék fény egy speciális hullámhossztartomány a biológia számára. Fontos információtartalma van az agyunknak, szerepet játszik a nappal és az éjszaka elkülönítésében. Előfordul a természetes látható fényben és a mesterséges világításokban, képernyőkben is. Biológiai hatásait alaposan megvizsgálva lehet jó- és rosszfiú is. Sok apró részlet számít ennek megértésében. Ezt fogom ebben a cikksorozatban elmagyarázni.

Egészségdivat és tudomány

Vajon miért lett divatos az utóbbi 1-2 évtizedben az egészséges életmód? Úri hóbort a jóléti társadalmakban vagy tényleg szükség van rá? Egyre több az anyagcserebeteg ember (túlsúly, cukorbetegség, pajzsmirigy problémák, autoimmun betegségek, rák, mentális betegségek stb.). Érezzük, hogy valami nem ok, ezért aztán keressük a megoldást és sokszor a hagyományos orvoslás nem tud segíteni, csalódnak benne az emberek. Ilyenkor aztán fogékonyabb lesz a beteg az alternatív módszerekre. A legegyszerűbb elkölteni egy kis pénzt valamilyen csodabogyóra, csodaétrendre vagy varázslóra és azt hisszük ezzel meg lehet oldani egy összetett biofizikai problémát, amit a mesterséges elektromágneses környezet generál és rontja az energiatermelésért felelős sejtszervecskéink, a mitokondriumok működését. Szerintem a fő bűnös a sok mesterséges hullámhossz tartomány, beleértve a kék fényt, rádió- és mikrohullámokat is. Aztán ottvan még a rossz táplálkozás a finomított, feldolgozott élelmiszerekkel és a stresszes, mozgásszegény életmód, stb. Mindezek külön-külön is fontosak, összeadódnak és nagyon egyéni ki-miből-mennyit csinál jól vagy rosszul, mennyire rombolja magát és mennyit kompenzál tudattalanul nap mint nap és évek óta. Egyéni környezet, életvitel, epigenetika.

A fény 4,5 milliárd évig állandó volt a Földön, az utóbbi 125 évben viszont a modern ember ezt megváltoztatta, főleg az utóbbi 1-2 évtizedben. A nappal és éjszakához való alkalmazkodás, cirkadián ritmus előbb volt a Földön az élőlényeknél, mint az ember táplálkozása. Vajon melyik a fontosabb? Melyikre érdemes fókuszálni a tudomány nevében?

„A tudomány kizárólag fizika, minden más csupán bélyeggyűjtés.” /Ernest Rutherford/

Mi a fény?

Fénynek általában az emberi szem által is érzékelhető látható (kb. 390 és 750 nm hullámhosszak közé eső rész) elektromágneses sugárzást nevezzük. Tágabb értelemben a nem látható tartományt pl. az infravörös és ultraibolya fényeket is ide sorolhatjuk. A fény az idővel egy periodikusan váltakozó elektromágneses hullám, eszerint váltakozó elektromos- és a mágneses térerősség is jellemzi. A fény viselkedhet hullámként és részecskeként (foton) is.

Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető frekvencia, hullámhossz, energia szerint, ekkor kapjuk az elektromágneses spektrumot. Az emberi szem kevesebb, mint az 1%-át érzékeli a teljes elektromágneses spektrumnak! 

Az elektromágneses spektrum egyes részeinek összehasonlítása
Név Hullámhossz Frekvencia (Hz) Foton fajlagos energiája (eV)
Gamma < 0.01 nm > 30 EHz 124 keV – 300+ GeV
Röntgen 0.01 nm – 10 nm 30 EHz – 30 PHz 124 eV  – 124 keV
Ultraviola 10 nm – 400 nm 30 PHz – 790 THz 3.3 eV – 124 eV
Látható 400 nm–700 nm 790 THz – 430 THz 1.7 eV – 3.3 eV
Infravörös 700 nm – 1 mm 430 THz – 300 GHz 1.24 meV – 1.7 eV
Mikrohullám 1 mm – 1 meter 300 GHz – 300 MHz 1.24 µeV – 1.24 meV
Rádióhullám 1 meter – 100,000 km 300 MHz – 3 Hz 12.4 feV – 1.24 µeV

A látható fény és a napfény is többféle frekvenciából áll össze, melyeket a szivárvány színeiben is felfedezhetünk. Ennek egy közismert bizonyítéka, ahogy egy prizma felbontja a fehér fényt a színes alkotóira.  A napfényben a legnagyobb energiájú és legrövidebb hullámhosszú az UV, őt követi a lila, kék, zöld, sárga, narancs, vörös, infravörös (IR) tartomány egyre kisebb energiatartalommal és egyre nagyobb, „lomhább” hullámhosszal. A látható fény nem tartalmazza az UV-t és az IR-t, legfeljebb csak egy kis részüket.

Szín Hullámhossz (nm) Frekvencia (THz) Foton fajlagos energiája (eV)
Ultraviola 10-380 30 PHz – 790 THz 3.3 eV – 124 eV
Ibolya 380 – 420 789 – 714 3,26 – 2,95
Kék 420 – 490 714 – 612 2,95 – 2,53
Zöld 490 – 575 612 – 522 2,53 – 2,16
Sárga 575 – 585 522 – 513 2,16 – 2,12
Narancs 585 – 650 513 – 462 2,12 – 1,91
Vörös 650 – 750 462 – 400 1,91 – 1,65
Infravörös 750-1 mm 430 THz – 300 GHz 1,24 meV – 1,7 eV

Alább látható több közismert hormon és idegi ingerületátvivő anyag kémiai szerkezete. Talán feltűnik, hogy mindegyikben vannak gyűrűs részek vagy kettős kötések. A kémia szempontjából ez azt jelenti, hogy szabadon mozgó, delokalizált elektronfelhőik vannak és bizonyos hullámhosszú fényekkel gerjeszthetőek, elnyelni és továbbítani tudják azokat. Véletlen egybeesés vagy aki összerakott minket nagy biofizikus volt?

A sejtek, hormonok, neurotranszmitterek a különböző frekvenciájú fények, fotonok játszóterei

A kék fény

…..

 [Ha szeretnéd tovább olvasni a cikket, csatlakozz a patreon blogomhoz!]

 

Van, ami semmivel sem helyettesíthető…

 

 

 

Hivatkozások?

Ezeket igyekeztem összesűríteni és közérthetően is tálalni A paleón túl és a Napfény diéta könyvekben.

 

 

Leptin 3: Miért nem mindig működik a fogyás reggeli kardio edzéssel, éhgyomorra?

Valamiért az van a köztudatban, hogy a reggel éhgyomorra végzett edzés egy kiváló stratégia a fogyáshoz. Van, akinél működik, de sok esetben szerintem nem. Ezt a módszert szeretném most egy kicsit megpiszkálni és jobb megoldásokat javasolni. Előre szólok, hogy nem leszek udvarias és helyenként talán túl kockafejű tudományos leszek. Felveszem a szigorú biofizikus szemüveget és ebből a nézőpontból vizsgálom a jelenséget.

Az alaptézis az lenne, hogy ha kihagyjuk a reggelit, akkor ugye nincs friss elégetni való üzemanyag és a test hozzányúl a zsírraktárakhoz, hogy legyen energia az edzéshez és így kész is van a fogyás. Hurrá, ég a zsír! (biokémiás gondolkodás) Ebbe az idilli elgondolásba szól bele a leptin hormon és a cirkadián ritmus. (kvantumbiológiás gondolkodás)

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

A leptin hormon alaposabb megértéséhez ajánlom az előző két cikket vagy a könyveimet (A paleón túl, Napfény diéta) a témában. Röviden arról van szó, hogy úgy néz ki ez a legfontosabb hormonunk és irányítja a többit, felelős a zsír raktározásért, felhasználásért. Számon tartja, hogy mennyi üzemanyag van raktáron és mennyit szükséges bevinni a szervezet optimális működéséhez. Ezzel egy egészséges embernél nem is kell sokat foglalkozni, szép csendben teszi a dolgát. A mai világban viszont sajnos sokaknál nem működik jól a leptin jelzés, leptin rezisztencia alakul ki. Ilyenkor az agy nem tudja pontosan, hogy mennyi benzin van a tankban, elkezd pl. raktározni és nem lesz optimális az energiatermelés sem sportolásnál.

A leptin rezisztencia kiváltó okai lehetnek:

…..

 [Ha szeretnéd tovább olvasni a cikket, csatlakozz a patreon blogomhoz!]

 

Pozitívum: kint van a napkelténél, tengerparton, mozog, elszánt. Negatívum: lehetne cipő nélkül is a nedves homokban (földelés), kevesebb ruhában (a bőr egy óriási napelem), reggelizés hiánya, és várhatna még a futóedzéssel amíg javul az anyagcseréje, helyette inkább könnyű torna vagy erősítés

 

 

További részletek a Leptinről az új Napfény Diéta könyvemben!

A deutérium sztori 1: Bevezetés

A biokémiai biofizika nélkül nem sokat ér és sokszor félrevezető, ha „csak” biokémia szinten gondolkozunk az ember anyagcseréjéről, betegségekről, a hosszú élet titkáról. Ha elérhető a jobb, mélyebb tudományos tudás, akkor minek pazaroljuk az időt lejárt szavatosságú, zsákutcába vezető szemléletekkel? Élsportoló voltam sokáig, csakis a legjobb érdekel, nem dőlök hátra féligazságokkal a fejemben és Neked is ezt javaslom! 😉

Kvantumbiológia=biológia+fizika vagy biokémia+biofizika.

Egy újfajta elmélet kezd kibontakozni az anyagcserefolyamatok leírására, mégpedig a hidrogénre és az ő nehezebb tömegű változatára, a deutériumra fókuszálva. Ebben a cikksorozatban ezt a nézőpontot fogom kitárgyalni, lesz szó az alapfogalmakról, a táplálkozással, vízivással, fényviszonyokkal, hidegfürdőzéssel kapcsolatos összefüggéseiről! Tartod velem a lépést?

A nehéz hidrogén

A hidrogén a világegyetem leggyakoribb kémiai eleme. A deutérium a hidrogén stabil izotópja, ugyanannak a kémiai elemnek egy kb. kétszer nagyobb tömegű változata. A „mezei” hidrogén atomot egy proton és egy elektron alkotja, a deutérium magjában viszont egy plusz neutron is található. A deutérium és oxigén atomokból álló víz a nehézvíz (D2O) vagy félnehézvíz (HDO), amelyet pl. atomerőművekben használnak, de a természetben is előfordul.

A nehézvízben a kötési energiák erősebbek és a viszkozitás is nagyobb, mint a hagyományos hidrogénes vízben, ez befolyásolja a biológiai reakciók sebességét. Különbség van továbbá az un. kvantum spin számukban és mágneses momentumukban is, így az elektromágneses jelenségekben is másképp viselkedik, mint a hidrogén. Márpedig, ha meg szeretnénk érteni az életfolyamatokat a legalapvetőbb szinten, akkor a részecskék biofizikai törvényszerűségeit, elektromágneses kölcsönhatásait is értelmeznünk kell. Ez a kvantumbiológia területe.

Az anyagcsere betegségek és a deutérium összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatokban sokat köszönhetünk magyar kutatóknak is (Boros, Somlyai). Rákos sejteknél megfigyelték, hogy magasabb a deutériumtartalmuk, mint az egészséges sejteknek és deutériumcsökkentett víz fogyasztásával megállítható vagy visszafordítható a kóros folyamat.

Deutérium a természetben és az iparban

 

Deutérium és az energiatermelés

 

 [Ha szeretnéd tovább olvasni a cikket, csatlakozz a patreon blogomhoz!]

A 2018/márciusban megjelenő Paleolit Életmódmagazinban olvasható egy bővebb összefoglaló cikkem a deutériumról, leginkább a táplálkozási vonatkozásaira fókuszálva. Ebben a cikksorozatban a következő néhány hónapban további fontos részletekről fogok beszámolni, hogy teljesebb legyen a kép a deutériumról!

Interjú – Megkérdezték hogyan és miért lettem szigetlakó…

Misivel tavaly télen ismerkedtünk meg véletlenül a corralejo-i karneváli forgatagban, Fuerteveneturára való érkezésésének első napjaiban. S bár utána jó időre kétfelé fújt bennünket az itteni jól ismert szél, mikor aztán újra találkoztunk, az időközben itt megírt könyve megjelenésére készült már. A blog alján találtok róla további információt. Misi élete sokakat inspirál, a természet ritmusa szerint éli napjait, sportol, publikál, tábort szervez, és eközben szabadnak érzi magát! Ismerkedjetek meg vele 🙂

(Kéri Krisztina – magyar idegenvezető Fuerteventurán)

Mondj magadról néhány mondatot!

Az életem mindig is a sport körül forgott: úszással kezdtem, öttusáztam és kézilabdáztam is rövid ideig, majd elég fiatalon a kenu versenysportnál kötöttem ki, jó 20 évre… Ebben értem el szép eredményeket egyéniben, valamint az öcsémmel és másokkal csapathajókban. Rengeteg élményt, utazást, tanítást, barátokat köszönhetek ennek a sportnak. Az utóbbi néhány évben a saját testsúlyos edzések és természetes mozgások világa ejtett rabul, ebben kezdtem edzősködni is. Mióta a szigeten vagyok a szörfözést is felvettem az étlapra, bárcsak lenne rá több időm!)

Sulifronton a természettudományok érdekeltek leginkább, egészségvédelmi szakirányos biomérnökként végeztem, de azóta is folyamatosan kutatom az emberi anyagcsere rejtelmeit, a legmélyebb tudományos szinten. Amikor már sok információ összegyűlt a fejemben, elkezdtem blogot, cikkeket, könyveket írni a sport, táplálkozás, egészséges életmód témában. Nemrég jelent meg a harmadik könyvem, Napfény Diéta címmel, melyet itt írtam Fuerteventurán. Paleo és fitness táborokat is szervezek, márciusban lesz az első itt a szigeten. Imádom a zenét is, hobbiszinten gitározok. Újabban szemétgyűjtési magánakcióba is kezdtem. Bántja a szemem, hogy a szép partok helyenként tele vannak szeméttel, ezért időnként egy jó kis edzéssel kombinálva „kitakarítom” a strandot. Szóval sok minden érdekel, igyekszem egészségesen élni, kíváncsi maradni a világra és közben élvezni a mindennapokat. Összességében szeretnék egy hosszú, egészséges, sportos életet és tenni valami értelmeset más emberek és a Föld számára.

Az interjú többi részét ITT olvashatod!