Nem játék a mobil?!

 

emf Manapság már szinte mindenki használja a mobiltelefonokat, melyek hihetetlenül  felgyorsították az emberek közti kommunikációt és információszerzést. Vajon csak a  havidíjunkkal fizetünk ezért vagy az egészségünkkel is? A Weston A. Price alapítványnál olvasható rövid tanulmány mindenképp elgondolkodtató…

 

 

Tíz önkéntes vércseppjeit vizsgálták meg 4 mobiltelefon mentes óra után, 45 perc  táskában hordás után, és 45 perc aktív használatot (hívások, internetezés) követően1.  Továbbá a kutatók kíváncsiak voltak, hogy az általuk ajánlott természetközeli étrendnek (WAPF2) van-e védőhatása ebben az esetben. A mobiltelefonok mikrohullámokkal kommunikálnak, melyek jellemzően 900-1800 MHz-es frekvenciájú elektromágneses hullámokat használnak. Mikroszkópos vércsepp analízissel a vörösvértestek alakját és egyéb vérparamétereket néztek. Az eredmények az alábbi sokatmondó fényképeken láthatók:

1. kép: Egészséges vér

Win2014BloodFig1

2. kép: Egy 75 éves hölgy kiindulási állapota

Win2014BloodFig2

3. kép: A 75 éves hölgy vére 45 perc táskában hordás után

Win2014BloodFig3

4. kép: A 75 éves hölgy vére 45 perc aktív használat után

Win2014BloodFig4

5. kép: Egy 55 éves férfi kiindulási állapota

Win2014BloodFig5

6. kép: Az 55 éves férfi vére 45 perc táskában hordás után

Win2014BloodFig6

7. kép: Az 55 éves férfi vére 45 perc aktív használat után

Win2014BloodFig7

8. kép: Az 55 éves férfi vére 45 perc aktív használat után, a kéz ujján mérv

Win2014BloodFig8

9. kép: Az 55 éves férfi vére 45 perc aktív használat után, lábujjon mérve

Win2014BloodFig9

10-ből 9 vizsgálati alanynál megfigyelhetők voltak a képeken látható jelenségek a mobilhasználat hatására. A vörösvértestek jellemzően rollnivá ragadtak össze a passzív, táskában hordás után is. Az aktív használat után viszont a membránjaik alakja is deformálódott és un. echinociták alakultak ki, melyek akadályozzák a véráramlást és az oxigéncserét, ami magyarázhatja az elektroszmog okozta fáradtságot. Érdekesség, hogy nem volt különbség a kéz ujjain és a lábujjakon vett mintákról készült felvételekben.

A WAPF étrendet a résztvevők 2-20 éve követték és 20-98%-os arányban tartották be. Az eredmények alapján a hosszabb ideje tartó és nagyobb részarányú egészséges étkezés nem volt védőhatású a mobilhasználat következményeivel szemben.

Valamelyest jó hír, hogy a tesztalanyok a vizsgálat előtt 4 órával már nem használhatták a telefonjaikat, ezért feltételezhető, hogy ennyi „pihenőidő” után rendeződik a vér szerkezete. A fitalabb korú résztvevőknél egyébként kevésbé torzultak a vörösvértestek, mint az idősebbeknél.

Végzetes köveztetések azért nem kell levonni ebből a vizsgálatból, mivel kicsi a mintaszám és a módszerek sem felelnek meg minden kritériumnak, a kutatást végzők is csak egy „felderítő” tanulmánynak szánták, ami kijelölheti az irányt a további kutatásokhoz. Viszont a képeket nézegetve azt hiszem egyértelmű figyelmeztetést kaptunk!

Forrás:

  1.  http://www.westonaprice.org/modern-diseases/does-short-term-exposure-to-cell-phone-radiation-affect-the-blood/
  2.  http://www.westonaprice.org/health-topics/abcs-of-nutrition/dietary-guidelines/

 

A kvantum vörösbegy és társai

 A Föld közel 10000 madvörösbegyárfajának ötöde rendszeresen vándorútra kel az évszakok  váltakozásával és érdekes módon sosem tévesztik el az irányt, mindig oda találnak, ahova  kell. Vajon hogyan csinálják? Térképük, iránytűjük, GPS-ük aligha van, ehelyett a Föld  mágneses mezejének finom változásai alapján tájékozódnak, és kihasználják a kvantum-  összefonódás jelenségét is.

Az európai vörösbegyről (Erithacus rubecula) és más vándormadarakról eddig is sejtették,  hogy finom mágneses terek érzékelésével tájékozódnak, ennek pontos mechanizmusának  megértéséhez került közelebb néhány brit tudós. Nagyon úgy fest, hogy a madarak  kvantummechanikával leírható jelenségeket is bevetnek a navigáláshoz.

A kvantum-összefonódás (video) során két, azonos időben keletkezett elemi részecske (pl.  szabadgyökök párosítatlan elektronjai) különös kapcsolatban maradhatnak, az egyik  állapotának megváltozása – vagy a puszta megfigyelése – ugyanabban a pillanatban kihat a  másikra, elméletben akkor is, ha az univerzum „két végén” vannak. Létezhet a  fénysebességnél gyorsabb információ átvitel? Úgy néz ki, hogy az élő szervezetek már rég  rájöttek erre a trükkre.

Ahogy repül a vörösbegy, a Föld mágneses mezejének finom változásai eltéríthetik az elektronok kvantum-állapotát (spinjét), ami közvetve befolyásolja a madarak szemében lévő kriptokróm molekulák kémiai tulajdonságait. A kutatók a vándorlási szezon alatt egy speciális kalitkába zárták a madarakat és variálták a körülöttük lévő mágneses tér frekvenciáját, erejét, polaritását. A vizsgálat szerint akár a földi mágneses mező erejének 3000-ed része is már megváltoztatta a madarak repülési irányát, ami csak az atomoknál is kisebb részecskék kvantum folyamataival magyarázható.

További érdekesség, hogy az összefonódás állapota általában nagyon rövid ideig tart, mikrosecundumos nagyságrendű. Kísérletileg létrehozva már a 80 mikrosecundum is jónak számít (speciális körülmények – pl. abszolút 0 hőmérséklet – biztosításával), a vörösbegyeknél viszont 100 mikrosecundumot is mértek (a szem meleg, párás környezetében), tehát ismét csak érdemes leborulni a természet nagysága és fejlettsége előtt.

Ha egy egyszerű vándormadár – persze nem lebecsülve az ő képességeit – ilyen fejlett megoldásokat használ, akkor elgondolkodtató, hogy vajon milyen elektronika lehet az emberi agyban…de ez már egy másik történet.

 

Bónuszként, íme a sarki róka, aki szintén finom elektromágneses tereket érzékel vadászat közben:

 

[További érdekes “kvantumbiológiás” cikkeket olvashatsz a patreon blogomon!]

 

Hivatkozások:

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15141211

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15614508

http://www.physicscentral.com/explore/action/pia-entanglement.cfm

http://www.wired.com/2011/01/quantum-birds/

http://hore.chem.ox.ac.uk/PDFs/The_Quantum_Robin.pdf